Beigazolódott a hatalmas magyar harcsaszörny legendája, 2,5 órán át küzdöttek vele

Nem mindennapi kalandról értesült a Pecaverzum!

Arról írnak, hogy szeptember végén horogra került az a mitikus harcsa, ami közel három méter hosszú! Sikerült beszélniük a horgásszal, aki megakasztotta és közel 3 óráig küzdött vele.

„Rádobtam az úsztatós pecámat kis kárásszal, és egyből el is törölte. Már vágni akartam be, de sajnos kifújta a szájából, nem akadt meg a horog. Ezt követően csinált egy hatalmas burványt, akkor már láttam, hogy egy komoly harcsa. Dobáltam még rá 15 percig, játszottam vele, kerülgette, jöttek a burványok, többször beleúszott, tologatta, de nem ette meg. Meguntam, így utólag azt mondom, hogy sajnos, erőltetni kellett volna még” – sajnálkozott picit a Pecaverzumnak Czimmermann Gábor, aki azonban nyilván nem adta fel, hanem elővette a pergető botját.

„Bent hagytam a kis kárászt, és elkezdtem pergetni. A partszélét és a töklevelest dobáltam. Aztán jött az ötlet, hogy odadobok a gödör felé. Na, azonnal koppant is, és mindjárt megakadt” – mesélte a kapást.

Egy 2,70 méteres, 80-150 grammos botot tartott a kezében Czimmermann Gábor, a csali pedig egy 6 centis gumihal volt.

„Elindult egyből a fahíd felé, átment alatta, kiszedtem az úsztatós pecát, és elindultam utána. Aztán azt hittem, hogy leakadt, de csak elkezdett visszajönni. Sikerült is ráhúznom magam a csónakkal. 45 perc után láttam meg a halat, először a farkát. 70-80 kilós halakat fogtunk már, de ez fényévekkel nagyobb volt, ránézésre is” – jellemezte ellenfelét.

Amikor világossá vált számára, hogy egy minden eddiginél nagyobb harcsával hozta össze a sors, egyből szólt Koós Ferencnek, aki egy másik társával tüstént csónakba pattant, és mentek be ők is az akció helyszínére. „Amikor meglátta Feri is a halat, ő is elájult. És akkor mondtuk egymásnak, hogy ez tuti külső akadás, mert a farkát mutatta meg újra. Ekkor már 2 órája fárasztottam. Már összekapaszkodtunk a két csónakkal, de úgy húzott minket széllel szemben, hogy abban nem volt hiba” – jellemezte a harcsa erejét, amely azonban csak nem akart elfogyni.

Ezt követően megláttak a vízen egy fehér húscafatot, aztán nem sokkal később egy másikat. Kiderült, a harcsa először felöklendezett egy 4 kilós süllőt, aztán meg egy 6 kiló körüli harcsát.

„Mondta is Feri, hogy ez már jó jel, mert az már a végső stádium, amikor felöklendez mindent, mert annyira fogy az ereje. Húztuk-húztuk is, és amikor a csónak közelében tudtuk tartani, próbáltuk a fejét paskolni vagy belenyúlni a szájába, de nem bírtunk vele. Akárhányszor hozzáértünk, mindig volt annyi ereje, hogy elinduljon” – utalt arra, hogy kezdett kialakulni a patthelyzet.

A maratoni hosszúságú nyúlt csata végül ekkor nem várt fordulatot vett. „Feri rövid pórázon tartotta, paskolgatta, próbálta átölelni, és egyszer csak – mivel a féket sokat húztuk – kezdett megpödörődni a fonott zsinór, amely hurkot kapott, az pedig rátekeredett a spiccre. Ekkor a hal megindult, a zsinór pedig elpattant. Mondtam Ferinek, hogy elment, erre ő, hogy nem, mert fogja a zsinórt a kezében a hallal együtt. Ekkor már csak ő tartotta a kezében. Rátekerte a kesztyűjére a zsinórt, próbálta tartani a halat, ekkor már én is bementem a vízbe, és ketten próbáltuk elérni a fejét, belenyúlni a szájába. De még mindig volt annyi ereje, hogy nem engedte magát. Jött egy újabb kirohanás, Feri ráfogott a zsinórra, és akkor kiegyenesedett az a gyenge horog” – részletezte a szomorú végkifejletet.