Galambok a lakótelepen: sokba kerülhet az elüldözésük!

A városi betondzsungelben nemcsak a kutyapiszok jelentős probléma, hanem a galambok jelenléte és ürüléke is. Ez a madár sokak szemében haszontalan jószág, ezért hálókkal és mindenféle szúrós riasztóval próbálnak védekezni ellene, de úgy tűnik, hiába.

A parkokban, tavak környékén és a lakótelepeken is a madárbarátok kedvelt időtöltése, hogy kenyérmorzsát szórnak a csipegető szárnyasoknak. Viszont még mindig kevesen tudják, hogy ezt sem lenne szabad, hiszen a közterület-felügyelők akár 20 ezer forintra is megbüntethetik azt, aki galambokat etet. Ennek oka pedig nem véletlen, a galambpiszok ugyanis

súlyos fertőzéseket okozhat,

ezért mindenképpen szükséges a kellő távolság és az etetési tilalom betartása.

Hogyan lehet védekezni?

A lakótelepeken többször próbálkoztak már művarjúval, vagy a ragadozó madarak hangjának megidézésével, de sajnos mindkettő csak rövid távú megoldás. A galambok először megijednek, de később hozzászoknak az ijesztegetéshez. Máshol tüskés rácsokkal védik az erkélyeket, illetve az azok közötti rést, ezek minden állatvédelmi szabálynak megfelelnek.

Viszont egy debreceni férfi egyedi módszert választott a bosszantó madarak ritkítására: damilból készített csapdát, amin fennakadtak a galambok és

tulajdonképpen magukat akasztották fel.

Ezt bizony tiltja a törvény, így a férfi ellen állatkínzás miatt emelt vádat az ügyészség még tavaly.

A leghatásosabb módszerek

Szemmel látható, hogy a galambok jó néhány probléma okozói a lakótelepeken, a számuk pedig annak ellenére is emelkedik, hogy rengeteg praktikával próbálják távol tartani őket az otthonoktól. Vidéken például

rendszeresen hívnak solymászokat

segítségül, így a ragadozó madarak, ha csak időszakosan is, de távol tudják tartani a kártékony galambokat.

Emellett a minden szabálynak megfelelő, úgynevezett élve fogó csapdák is hatásosak. Volt olyan gyulai lakótelep, ahol például 650 galambot sikerült így befogni, ám ennek a költsége a lakóközösséget terhelte.