Sokak szemét csípi, hogy hozzánk jön a kínai autógyár

A kínai gyárakért óriási verseny van, tehát amikor BYD Szegedre jött, akkor nagyon sok helyen szomorúak voltak, hogy nem oda ment – nyilatkozta a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója után.

Hszi Csin-ping és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatójukon a két ország átfogó stratégiai partnerségéről beszéltek.

Kiszelly Zoltán szerint ez az együttműködés munkahelyeket és ipari kapacitást hoz Magyarországra. A kínaiak ezzel a megállapodással az elkötelezettségüket mutatják, hogy ők hosszú távon akarnak befektetni Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a magyar munkahelyeket középtávon szeretnék biztosítani azzal a technológiával, amit ők Magyarországra hoznak.

Kiszelly Zoltán szerint a stratégiai együttműködés azt jelenti, hogy Kína Magyarországra, mint az Európai Unión belüli egyik hídfőállására tekint, ahonnan el tudja látni az európai piacokat. Ez a stratégiai együttműködés azt mutatja, hogy Kína és Magyarország megbíznak egymásban gazdasági téren. Hozzátette: Kína, mint egy gazdasági ugródeszkaként tekint Magyarországra, és ez hazánknak is jó, mert 300 ezer munkahely van az autóiparban, és ezeket akkor tudjuk megtartani az elektromos korszakban, hogyha Kína segít nekünk az akkumulátorgyártásban.

Fontos kiemelni, hogy

a kínai gyárakért óriási verseny van, tehát „amikor BYD Szegedre jött, akkor nagyon sok helyen szomorúak voltak, hogy nem oda ment”

– emlékeztetett a szakértő Szijjártó Péter bejelentésére, mely szerint a kínai óriás Magyarországra hozza az első európai elektromosautó-gyárát.

Majd kitért arra is, hogy a kínaiak hosszú távra fektetnek be Magyarországon. És az a lényeg, hogy megbíznak egymásban a partnerek, hiszen a magyar kormány nem oktatja ki őket ideológiailag. Azonban a magyar–kínai kapcsolatok nemcsak nekünk win-win helyzet, hanem az Európai Uniónak is. Hiszen azzal, hogy a kínaiak megjelennek az európai piacon, egyfajta versenyt hoznak létre. A versenynek pedig árcsökkentő hatása van. Például mintegy ötezer euróval csökkentette az egyik német autógyár az elektromos autójának az árát az első háromezer BYD autó Németországba érkezésekor.

48 perc stúdió forgatásán Lánczi Tamás, 2023.06.08. (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Erre pedig azért lenne szükség, mert már most látszik, hogy az európai cégek lusták lettek a protekcionizmus miatt – mutatott rá Kiszelly Zoltán. Brüsszelben erre azt mondják, hogy „inkább zárjuk ki Kínát, de ha kizárják őket, ellustulnak, mert nincs verseny”. Vagyis a verseny igazából fenntartja az innovációt – tette hozzá.

Kiszelly Zoltán arra is rámutatott, hogy nemcsak Magyarország nyer a kínai kereskedelmi kapcsolatokon, hanem az európai piac is. A szabad verseny miatt ugyanis az európai cégeknek „gatyába kell rázni” magukat, hogy a kínai konkurenciával felvegyék a versenyt, de ez nem baj, mert nekünk az a jó, hogyha az európai cégek is innovatívak lesznek, és nem a betiltásban gondolkodnak, hogy kizárják a kínai konkurenciát, hanem hogy például jobb technológiát fejlesszenek ki.

„Ebből is profitálnak az európaiak meg az európai cégek, mert versenyképesebb termékek előállítására kényszerítik ki őket a kínai konkurencia által”

– fogalmazott.

Kínai nukleáris energia

Kiszelly Zoltánt a sajtótájékoztatón elhangzott nukleáris energiára vonatkozó bejelentésről is kérdeztük. Az energiaigény gyorsabban nő, mint a termelt energia, az elhibázott szankciós politika miatt pedig nem is nagyon számíthatunk máshonnan energiára, mert a többi európai országnak is kevés van. Ezért azt látjuk, hogy az energetika terén is olyan partnerekkel kell együttműködni, mint Kína, amely nem ideológiai alapon dönt, és nyitott az új technológiákra – fogalmazott.

Emlékeztetett rá, hogy az unióban az atomenergiát is elfogadják, mint klímasemleges termelési módot.

A Kínával való együttműködéssel pedig azt remélhetjük, hogy a nyugati döntéshozatali központok negatív politikájának a kárát képesek leszünk csökkenteni.

Ezzel Magyarország lokális kivétel tud maradni a recesszióba süllyedő, és a saját elhibázott szankciós politikája és a mély zöldideológia által vezérelt, elhibázott gazdaság és energiapolitikája miatt recesszióba forduló nyugati tömbön belül – hangsúlyozta.

Kiszelly Zoltán arra is kitért, hogy miközben nyugaton zsugorodik a középosztály, Ázsiában – ezen belül Kínában – növekszik. Ezzel ők igényes vásárlókká válnak, ezért fontos, hogy jobban megnyitják a piacot a magyar termékeknek a kínaiak. A magyar termelők ennek köszönhetően pedig több profitra tehetnek szert.

A szakértő a találkozóval kapcsolatban általánosságban elmondta, a nyugati világban korlátozzák a szabadságot és a szólásszabadságot, a tudomány szabadságát. A genderideológiával, a zöldideológiával a vállalkozás szabadságát is korlátozzák, illetve a piacgazdaságból átmennek a tervutasításos gazdaságra: eldöntik, hogy be kell fejezni 2035-re a benzines autók gyártását, 2030-ra pedig be kell zárni Németországban a szénerőműveket – sorolta.

Ezzel szemben Kína – ami a külkereskedelmet illeti – a tervutasításos gazdaságtól a szabadkereskedelem legfontosabb szószólójává vált manapság – emelte ki az elemző.

Hozzátette: magyarul Kína a nemzetközi kereskedelemben most pont azokat az értékeket próbálja keresztülvinni vagy képviselni, amiket korábban a Nyugat képviselt. Tehát Magyarország, amikor a nyugati rendszer részeként a konnektivitás jegyében Kína felé nyit, keresi a gazdasági együttműködést, akkor nem tesz mást, mint az ázsiai növekedési központok felé nyit, a BRICS-országok felé, aminek Kína meghatározó országa, illetve Ázsia felé, ahol lesz növekedés, ahol van termelés, ahol középosztályosodás zajlik.

„Ez a lényege a konnektivitásnak, hogy a nyugati blokk részeként nyitva hagyjuk az ajtót az orosz energia felé, illetve a kínai kereskedelem felé”

– magyarázta Kiszelly Zoltán.

Majd kiemelte, a demokrácia mindig az alternatívákról szól, hogy az alternatívák között lehessen választani. Brüsszelhez és az Egyesült Államokhoz képest Magyarország ismét egy alternatívát tud kínálni azzal, hogy továbbra is együtt akar működni Kínával, mint a világgazdaság egyik meghatározó pólusával.

Azt látjuk, hogy a nyugati világ távolodik a hagyományos értékektől, amelyek ötszáz évig Európát vezető világközponttá tették. A szabadság, a vállalkozás szabadsága a kapitalizmustól távolodik.

A Nyugattal szemben Ázsiában van gazdasági növekedés: Kína az öt százalékhoz akar visszatérni, a németek meg örülnek, ha fél százalék lesz a növekedés

– mutatott rá a szakértő.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

A szakértő végül arról is beszélt, hogy a fentieken túl a békevágy és a két ország családpolitikája is összeköti a két országot. Tehát vannak közös pontok, miközben két eltérő társadalmi rendszerről beszélünk, nem avatkozunk be egymás belügyeibe – mondta.

Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása történelmi jelentőségű Magyarországon, és így a két ország közötti csúcstalálkozón ennek megfelelő eredmények is születtek, a felek tizennyolc fontos megegyezést írtak alá – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető történelmi látogatásnak minősítette Hszi Csin-ping budapesti vizitjét, ugyanis kínai elnök legutoljára húsz éve járt Magyarországon, a két ország pedig idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját.

„Rendkívül sikeres tárgyalásokat folytatott az elnök úr és a miniszterelnök úr a mai napon, amelyeknek az eredményeként tizennyolc megállapodás aláírására került sor” – mondta.

Először arról számolt be, hogy a kelet-nyugati összeköttetések fejlesztését célzó, kínai Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország olyan projektlistát állított össze, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek.

Kiemelte, hogy ezen projektlistát ma bővítették, aminek alapján megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai–magyar fejlesztés keretében.

„Ezt régen V0 névvel említettük. Ennek a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének előkészítése most megindul, egy közös kínai–magyar fejlesztés keretében.”

Szavai szerint erre azért van óriási szükség, mert Magyarországon jelentős kínai beruházások zajlanak, alapvetően az ország keleti felében, de az itt előállítandó termékeket döntő részben Európa nyugati felében fogják piacra bocsátani, ezért hatékonyabbá és fenntarthatóbbá kell tenni a szállítást.

„Ugyanígy, megkezdjük az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek is, amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni” – közölte. Ennek kapcsán pedig emlékeztetett rá, hogy Magyarországról már hét kínai nagyváros érhető el közvetlenül, hetente tizenkilenc légi járattal.

Szijjártó Péter ezután arra is kitért, hogy megkezdik az előkészítését az elektromos autók töltőhálózat-fejlesztésének, ugyanis „a jövő az elektromos autózásé, így lehet megóvni a környezetünket”.

„Megállapodtunk, hogy Magyarországon az elektromos autók töltőhálózatát fejlesszük, annak érdekében, hogy az ország minél több pontján minél gyorsabban lehessen feltölteni az elektromos autókat.”

Tájékoztatása szerint emellett megkezdik Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között.

„A röszkei autópálya-határátkelő rendkívüli mértékben leterhelt. Sajnos mindannyiunk számára ismerősek a képek a hosszú kamion- vagy autósorokról. Szeretnénk, ha ez már nem így lenne a jövőben, nem kellene hosszú órákon, napokon keresztül várakozniuk sem a személy-, sem a teherforgalomban részt vevőknek” – mutatott rá.

Valamint arra is kitért, hogy közösen megvizsgálják annak a lehetőségét a szerb és a kínai partnerekkel, hogy milyen módon lehetne a lehető leggyorsabban kőolajvezetéket építeni Magyarország és Szerbia között, hozzájárulva ezzel mindkét ország, és ezáltal az egész térség energiaellátásának biztonságához.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági export fontos szerepet játszik a kétoldalú kereskedelemben, különös tekintettel arra, hogy Közép-Európában Magyarország rendelkezik a legtöbb kínai exportengedéllyel, az érintett termékek köre pedig a mai megállapodás nyomán tovább fog bővülni, például a cseresznyét is felveszik a listára.

Végezetül pedig tudatta, hogy olyan új területre is kiterjesztik az együttműködést, amely új dimenziót hozhat a kétoldalú kapcsolatokba, ez pedig a nukleáris energia.

„Most abban állapodtunk meg a kínaiakkal, a kínai kormánnyal, hogy a nukleáris ipar teljes vertikumára készítünk együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelőképp tudja alkalmazni” – emelte ki.

Ezzel összefüggésben pedig megjegyezte, hogy a következő években az áramigény meredeken tovább fog nőni az egész világon, és ezt a keresletet leginkább nukleáris energiával lehet kiszolgálni.

„Azok az országok lesznek jó helyzetben, biztonságban, amelyek komoly nukleáris kapacitásokkal rendelkeznek” – szögezte le. „Történelmi tehát ez a látogatás, és a történelmi látogatáshoz méltó eredmény is született” – összegzett.