Az illegális migráció a biztonságunkat veszélyeztető kérdés

Azokban az országokban, ahol nagy arányban vannak jelen illegális bevándorlók, egyre inkább jellemzőek lesznek a támadások, ezért egyre inkább kritikussá válik a biztonság – hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában arra utalva, hogy a közelmúltban Olaszországban rendőrökre támadtak illegális bevándorlók.

Bakondi György felidézte, hogy 2015 óta számtalan példa van arra, hogy illegális migránsok erőszakos tetteket hajtanak végre, amelyek között vannak nagyon súlyos, több száz ember halálát okozó terrorcselekmények is. Hozzátette, voltak már templomok, egyházi személyek elleni merényletek is, illetve utcai járókelők elleni támadások.

A főtanácsadó szerint a cselekmények kapcsán fel lehet tenni a kérdést, hogy az elkövetőket „küldték-e mint alvó ügynököket, akiknek az a feladatuk, hogy terrorcselekményt kövessenek el, rombolják az adott ország közbiztonságát, bizonytalanságot, félelemet keltsenek”. A támadások többségét olyan személyek követik el, akik tisztázatlan személyazonosságuk miatt nem kapják meg az adott országban a menekültstátuszt, így nem jutnak jövedelemhez sem; ezért a társadalom peremére szorulnak, köztörvényes bűncselekményeket követnek el, illetve az államhatalmat szimbolizáló rendőrökkel szemben indítanak támadást – mondta.

Az események azt jelzik, hogy az illegális migrációt alapvetően biztonsági kérdésként kell kezelni, nem szociális vagy jóléti kérdésként – emelte ki, megjegyezve, hogy ezt az álláspontot képviseli Magyarország. A biztonság elsődleges, azt határőrizettel, az ideiglenesen itt tartózkodók felügyeletével biztosítaniuk kell a hatóságoknak – hangoztatta.

Bakondi György úgy látja, az európai bírósági határozatok és a nemrégiben elfogadott migrációs paktum nem könnyíti meg a biztonság érvényre jutását. Mint mondta, a paktumba nem került be sem a határőrizet, sem pedig az, hogy a menekültkérelmeket az Európai Unió (EU) határán kívül kell benyújtani, és csak az utazhat be, akinek a hatóságok menekültstátuszt biztosítottak.

A migrációs kvóta ellen egyre több ország fogalmaz meg kritikát, Magyarország mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Olaszország is – közölte. Hozzátette: a negatív vélekedések egyre inkább szaporodni fognak a végrehajtási szabályok ismertté válásával.

Bakondi György az európai jogállamiság újabb durva megsértésének nevezte azt az uniós jogi szabályozást, hogy az illegális bevándorlás segítése nem minősül bűncselekménynek, illetve szabálysértésnek, ha azt civil szervezet végzi, akár juttatás ellenében. Mint mondta, ez különösen kritikussá teszi a biztonság kérdését.

Kitért arra is, hogy Magyarország az EU soros elnökeként intenzíven foglalkozik majd az illegális migrációval összefüggő tapasztalatokkal, különösen annak fényében, hogy a júniusi választások után új összetételű Európai Parlament jön létre. Reményét fejezte ki, hogy a választások eredményeképpen „a baloldali-liberális túlsúly helyett” az európai uniós polgárok érdekeit képviselő, a tagállamok együttműködését hangsúlyozó parlament jön létre.

Bakondi György szerint jó lenne, ha a politikai vezetők akár a háború, de a migráció kérdésében is meghallanák az emberek szavát.

Azt, hogy mit gondolnak a saját biztonságukról, hazájukról és az idegenek befogadásáról, és nem valamifajta homályos, nehezen áttekinthető ideológiai megfontolás alapján fogadnának be ismeretlen személyazonosságú, bűnözők által odaszállított, gyakran erőszakos, a jogszabályokat semmibe vevő embereket, hanem az európai emberek biztonsági érdekéből indulnának ki.

A belbiztonsági főtanácsadó az adásban arról is beszélt: a most elfogadott a migrációs paktumban a kvóták szerinti elosztás szavak nem szerepelnek, most helyette a kötelező szolidaritás kifejezést használják.

Rámutatott: senki nem kényszerítette Franciaországra – a saját politikusait kivéve – azt, hogy befogadjanak illegális migránsokat tömegesen, mindenfajta kontroll nélkül, sőt kedvezményekkel „magukhoz édesgessék” az érkezőket.

Azok az országok, ahová túl sokan érkeztek az elmúlt tíz évben, Bakondi György szerint már nagy számban szabadulnának a migránsoktól, főleg azoktól, akik a nyelvet nem tanulták meg és a szociális ellátórendszeren élősködnek.

Azonban, mint mondta, nem az a megoldás, hogy odatelepítik őket, ahol eddig nem volt probléma, hanem egy a magyarok tapasztalataira is építő közös megoldásra lenne szükség. A határok szigorú őrizetére és a menekültkérelem Európai Unión kívüli benyújtásának lehetőségére, de pont ez a kérdés nincs az európai migrációs paktumban – jelezte.

Akkor lehet sikerrel járni a szervezett bűnözés ellen – akár kábítószer-, fegyver- vagy embercsempészcsoportokról van szó –, ha sikerül a hálózatukat felszámolni – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az InfoRádió Aréna című műsorában pénteken.

Bakondi György kifejtette: az embercsempészet nem magányos tevékenység, vannak felderítők, pihentetők, okmányhamisítók, járműbeszerzők és futárok is, de akik az egésznek a hasznát lefölözik, azok soha nem mennek a határ közelébe. Az ENSZ egyik jelentése szerint Európában az embercsempészek és a migránsok nagy része afgán, elsősorban az ő szervezésükben érkeznek a határokhoz az illegális bevándorlók.

Jelentősen csökkent ugyanakkor a Szerbia felől Magyarországra lépő migránsok száma, miután a tavalyi utolsó negyedévben a szerb hatóságok komoly erőket vezényeltek a határ közelébe, a szervezett embercsempészbandák ezért elhagyták a térséget – közölte a belbiztonsági főtanácsadó.

Idén eddig csaknem 900 határsértőt fogtak el Magyarországon és 24 embercsempész ellen indítottak eljárást,

ez pedig közelít a 2015 előtti „békeidők” adataihoz, ami után viszont 400 ezer illegális bevándorló érkezett az országba.

A szerb-magyar határról Bosznia-Hercegovina és Horvátország határára telepedtek át a főként afgán embercsempészbandák, amelyek korábban erőszakos módon léptek fel a hatóságokkal szemben is, számos alkalommal támadtak rá a kerítésen keresztül a magyar rendőrökre – emelte ki.

Sikerült megállapodnia a két országnak, így azóta közös szerb-magyar járőrözést folytatnak felváltva mindkét oldalon, a határrendsértéseket pedig a szerbek vizsgálják ki

– tette hozzá Bakondi György.

Hangsúlyozta: tavaly az Európai Unióban egymillióan nyújtottak be menekültjog iránti kérelmet – és nem tudni, mennyien jutottak be illegálisan -, ez a szám pedig hasonló ahhoz az adathoz, „amit az első Soros-tervben” is megfogalmaztak, miszerint évente egymillió embert kell befogadni az EU-ba ahhoz, hogy a nemzetállamokat fellazítsák.

Azok a fiatal férfiak, akik csoportosan, erőszakosan, a bűnözői csoportok segítségével, a rendőröket is megtámadva akarnak bejutni az unióba, nem politikai menekültek – jelentette ki Bakondi György.

Az Európába tartó legfőbb migrációs útvonal jelenleg Afganisztánból Iránon és Törökországon keresztül vezet Görögországba, de Tunéziából, Líbiából is érkeznek. Várható, hogy ha Izrael és a Hamász közötti konfliktus miatt nagyobb számban menekülnek az emberek Egyiptomba, és ők Európába akarnak jönni, akkor ennek hosszú távon komoly biztonsági következményei lesznek – vélekedett.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arra is kitért: Magyarországhoz hasonlóan több más EU-tagállam is osztja azt a nézetet, hogy előzzük meg a menekültek elindulását, ezért ott kell segíteni nekik, ahol élnek.

Újabb megoldásként a britek kidolgozták a „Ruanda-modellt”, az olaszok pedig az „albán modellt”, vagyis a tömegesen érkező illegális bevándorlókat Nagy-Britanniából Ruandába, Olaszországból pedig Albániába szállítják, hogy ott döntsenek majd a menekültjogi kérelmükről vagy a kiutasításról.

Bakondi György utalt rá, hogy két nagyon fontos magyar tapasztalatot nem vettek figyelembe az európai migrációs paktum kidolgozásakor. Azt, hogy az illegálisan, erőszakosan, bűnözők segítségével érkező ismeretlen személyek nem léphetik át a határt, aki pedig menekültjogi kérelmet akar beadni, az a belgrádi magyar nagykövetségen teheti meg.

Magyarország szerint nem lehet végrehajtani a paktumban foglalt kvótarendszert,

amely szerint be kellene fogadni Brüsszel által meghatározott számban menekülteket, vagy pénzt kellene fizetni helyettük és migránsgettókat felépíteni a határ térségében. Egyes országok csak most ébredtek fel, és mondják azt, hogy ezt nem gondolják jónak – fűzte hozzá a belbiztonsági főtanácsadó.

Beszélt arról is, hogy a csomagnak vannak furcsaságai, például az, hogy a migránsokat segítő civil szervezetek nem büntethetők akkor sem, „ha arányos pénzügyi ellenszolgáltatásban részesülnek”. Vagyis nem tudni, hol a határ az embercsempészet és a civil szervezetek tevékenysége között.

Nagyon nagy jelentősége van az ukrajnai háború és a migrációs paktum miatt is, hogy milyen összetételű lesz az új Európai Parlament és Európai Bizottság, a komoly liberális többség milyen mértékben fog megváltozni. Ennek az eredményeként ugyanis talán felül lehet vizsgálni és módosítani a migrációs paktumot – vélekedett a politikus.

Kifejtette, Magyarország figyelemre méltó tapasztalatokkal rendelkezik arról, hogy mit kell tenni a valóságos menekültek esetében és az illegálisan, erőszakosan, szervezetten érkező migránsokkal szemben. Ez az ukrajnai háború elől menekülők és a szerb vagy a román határon át közelítő migránsok esetében jól tapasztalható.

Bakondi György úgy látja:

hosszabb távon jelentős tényező lesz a választásoknál Nyugat-Európában az állampolgárság megadásának erőltetett üteme,

mert ezek az emberek valószínűleg azoknak lesznek hálásak, akik beengedték őket, és nem fognak szavazni a nemzeti, konzervatív, keresztény pártokra.

Holott a helyben élők már most is tapasztalják, hogy sok esetben a bűnözés elérte a kritikus szintet, és társadalmi igazságtalanságnak tartják, hogy kevesebb juttatást kapnak, mint a menekültek.

Bakondi György egyebek mellett beszélt még arról is, hogy a magyar határőrizeti rendszer nem csupán a magyar polgárokat, hanem egész Európát védi, hiszen schengeni külső határról van szó. Ha nincs külső határőrizet, akkor Ausztria, Szlovákia, Németország visszaállíthatja az ellenőrzéseket, amivel pedig „elveszítjük” a schengeni rendszer vívmányait.