Ursula von der Leyen sms-botrányát vizsgálja az Európai Ügyészség

Már az Európai Ügyészség vizsgálja Ursula von der Leyen sms-botrányát – számolt be a brüsszeli Politico. A nyomozás középpontjában az Európai Bizottság elnöke és Pfizer főnöke közötti állítólagos szöveges üzenetváltás áll, a koronavírus-járvány kellős közepén ugyanis így állapodott meg az Európai Bizottság elnöke az amerikai óriáscéggel. Saját telefonján, sms-ben mondott igent kétmilliárd darab oltóanyag beszerzésére, összesen 35 milliárd euró értékben. A Politico szerint különösen kényes pillanatban került az Európai Ügyészség elé az ügy, von der Leyen ugyanis nemrég jelentette be, hogy újraindulhat a bizottság vezető posztjáért.

Lehet, hogy csengettek Ursul von der Leyenek? A brüsszeli Poltico szerint aggódhat az Európai Bizottság elnöke, mert a botrányos Pifzer-vakcina beszerzés ügyében az Európai Ügyészség nyomozói az elmúlt időszakban átvették az eddig vizsgálódó belga ügyészek irányítását.

A lap információ szerint – amelyet a Mandiner szemlézett – bűncselekményekkel kapcsolatos vádakat vizsgálnak az európai ügyészek Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója közötti tárgyalásokkal kapcsolatban.

A vádak között szerepel a közfunkciókba való beavatkozás, az ügyet érintő sms-ek megsemmisítése, valamint a korrupció és az összeférhetetlenség.

A cikkben ugyanakkor rámutatnak, hogy ugyan az Európai Ügyészség ügyészei bűncselekmények ügyében nyomoznak, ez idáig még senkit sem vádoltak meg az üggyel kapcsolatban.

A lap szerint a fejlemény kényes pillanatban jött Ursula von der Leyen számára, ugyanis a közelmúltban jelentette be, hogy második cikluság is be akarja tölteni és indul az Európai Bizottság elnöki székéért.

2020 decemberében jelentette be az Európai Bizottság elnöke, hogy jóváhagyták a Pfizer-oltóanyag használatát az unióban. Ettől kezdve folyamatosan érkeztek a szállítmányok. Elsőként 300 millió adag jött, majd néhány hónappal később 1,8 milliárd vakcina beszerzéséről egyezett meg Brüsszel. Időközben azonban kiderült, hogy a megállapodás igencsak gyanús körülmények között jött létre.

Ursula von der Leyen ugyanis privát telefonján, sms-ben kötötte meg az 35 milliárd eurós üzletet a gyógyszeripari óriás vezérigazgatójával.

A furcsa körülmények miatt 2022 januárjában vizsgálat indult, de az Európai Bizottság elnökének stábja nem találta meg a kérdéses SMS-eket. Később kiderült, hogy nem is keresték, mondván, hogy azok túlságosan rövid életűek, így nem tartoznak a dokumentumok megőrzésére vonatkozó jogszabály hatálya alá.

Az ügyészségi vizsgálatot eredetileg a belga igazságügyi hatóságok indították 2023 elején, miután egy belga lobbista büntető feljelentést tett. A feljelentéshez később csatlakozott a magyar és a lengyel kormány is, bár utóbbi, a baloldali Donald Tusk választási győzelme után visszavonta panaszát.

Kétszínű, elfogadhatatlan politikát folytat ma az Európai Unió, korrupt politikusok védenek korrupt politikusokat – így értékelte a Pfizer-botrányt korábban Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője az M1-en.

„Azok a politikusok, akik ma Brüsszelben ülnek, ők teljesen szabadon azt tesznek, amit akarnak, nincsenek olyan, ténylegesen létező intézmények, amelyek bármiféle ellenőrzést tudnának felettük gyakorolni. Gyakorlatilag ezek a politikusok azt tesznek, amit szeretnének, olyan pénzekre tesznek szert, amik, mondjuk, egy tagállamban teljesen elfogadhatatlanok lennének, és ugye, eközben ezek a politikusok elmennek az európai parlamentbe és minden rosszat elmondanak Magyarországról” – fogalmazott az elemző.

Hozzátette: nagyon fontos lenne, ha az európai intézmények oly büszkén hirdetik a korrupciómentességet, és átláthatóságot, akkor e szerint is járnának el. De pont a kettős mérce miatt látható az, ho  vannak olyan korrupciós ügyek , amelyek – ahogy fogalmazott – beleférnek.

Az uniós ombudsman  korábbanarra jutott, hogy Von der Leyenék szándékosan hátráltatták a munkáját, amikor azt állították, semmiféle szöveges üzenetet nem találtak a bizottsági elnök és Bourla között. Később kiderült, hogy állítólag csak a belső dokumentum-nyilvántartást tekintették át, az sms-eket nem, mondván, azok túlságosan „rövid életűek”, ezért nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá – számolt be a Politico alapján korábban a Magyar Nemzet.

A korábban szintén korrupcióval gyanúsított magyarellenes uniós biztos, Vera Jourová is az sms-esek „rövid életű, múlandó jellegével” védte Von der Leyent.

Emily O’Reilly ombudsman álláspontja szerint viszont a bizottság tagjainak viselkedése nem felelt meg az uniós szabályok által megkövetelt átláthatóságnak, és meg sem próbáltak átfogó kutatást végezni az ügyben.

Feljelentették Von der Leyent 2023. február 13-án úgy döntött a New York Times, hogy feljelentést tesz az Európai Unióval szemben az Európai Bizottság elnökének sms-eivel kapcsolatban, de a német Bild is bírósági úton próbált hozzáférni a vakcinabeszerzéssel kapcsolatos bizottsági dokumentumokhoz. Az ügy további fejleményeként egy belga lobbista, Frédéric Baldan 2023 áprilisában feljelentette Ursula von der Leyent a Pfizer-vakcinák beszerzése miatt egy belga bíróságnál.

Az Euroactiv cikke szerint Baldan egy uniós akkreditációval rendelkező lobbista, aki azért fordult a bírósághoz, mert úgy vélte, Von der Leyen döntésével nemcsak aláásta országának államháztartását, de az általános közbizalmat is gyengítette a belga kormánnyal szemben. Baldan a feljelentésben azt is hangsúlyozta, hogy a Pfizer-vakcinabeszállítóként kivételes helyzetet élvezhetett az Európai Unió területén, és így a Belgium számára eljuttatott 40,4 millió koronavírus elleni oltóanyagból 27,9 millió darab az amerikai vállalattól származott.

Az Európai Bizottság elnöke egyébként azzal védekezett, hogy nem vett részt a tárgyalásokban, ezért az üzenetek sem befolyásolták az üzlet menetét.

Nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen megpróbálta kisebbíteni az sms-tárgyalás jelentőségét, a Pfizer-vakcinák beszerzése ugyanis pénzügyi veszteséget is okozott az Európai Uniónak:

az amerikai Pfizerrel és a német BioNTechhel kötött megaszerződés értelmében Brüsszel 2020 vége és 2023 között 35 milliárd dollár értékben vásárol 900 millió adag vakcinát, további 900 millió adagra szóló opcióval.

Az egy oltásra jutó 19,5 eurós ár azért elképesztően magas, mert a Pfizer mindössze 5,9 eurós „önköltségi” áron adott el vakcinákat az Afrikai Unió országainak. Az EU-val kötött ügylet révén az amerikai-német cég tehát nagyjából 25 milliárd eurós extraprofitot könyvelhet el.

Ezek után nem véletlen, hogy az uniós intézmények megpróbálják eltussolni az ügyet. 2023. január 11-én az EP Covid–19 bizottsága arra jutott, felszólítja a bizottság elnökét, hogy jelenjen meg az Európai Parlament előtt a gyanús körülmények között történt vakcinabeszerzés kapcsán.

Később azonban az utóbbi hónapok korrupciós botrányaitól megtépázott Európai Parlament úgy döntött, hogy zárt ajtók mögött, „valamikor a jövőben” kérdezi ki a kétes vakcinabeszerzés kapcsán Ursula von der Leyent.

A koronavírus elleni vakcinák beszerzését vizsgáló EP különbizottsági eljárása sem hozott több eredményt, ráadásul tényfeltárás helyett titoktartásra kellett felesküdniük az ebben szerepet vállaló EP-képviselőknek.

A bizottságot 2022 márciusában állította fel az Európai Parlament, és az akkori tervek szerint a demokratikus elszámoltathatóság visszaállítása volt a célja. 2023. május 30-án azonban – alig több mint egy héttel a bizottság záróülése előtt – az Európai Parlament vakcinák beszerzésével foglalkozó bizottságában részt vevő képviselők egy kiválasztott csoportja titoktartásra esküdött fel, és csak bizalmasan tájékoztatták őket az Európai Bizottság és a Pfizer között létrejött új vakcinaüzlet eredményéről. A jelenlévők nem jegyzetelhettek és a mobiltelefonjukat sem vihették be az ülésterembe. A brüsszeli Politico szerint az egyik képviselő asszisztense, akit nem hívtak meg az ülésre, véletlenül értesült a találkozóról, amikor összefutott az egyik kollégájával, aki beszélt róla.