Elsüllyedt egy migránshajó

Legalább 16 ember, köztük négy gyerek is életét vesztette, amikor egy migránsokat szállító gumicsónak elsüllyedt Törökország északnyugati Canakkale tartományánál – közölte Ilhami Aktas canakkalei kormányzó pénteken.

A kormányzó az Anadolu török állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy négy migránst pénteken reggel sikeresen kimentettek és kórházba szállítottak.

Eközben tovább folytatódtak a mentési munkálatok, amelyekbe a parti őrség tíz hajója, két helikopter, a tengeri rendőrség, a török katasztrófavédelmi hivatal (AFAD) és a török országos mentőszolgálat (UMKE) is bekapcsolódott.

A Földközi-tenger keleti medencéjében kétszeresére, a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken ötszörösére nőtt azok száma, akik illegális módon kívántak az Európai Unió területére lépni – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex szerdán.

A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint az EP külső határain feljegyzett illegális határátlépési kísérletek száma 2024 első két hónapjában elérte a 31 200-at, amíg ez a szám egy évvel ezelőtt 28 130 volt.

A migrációs számok legjelentősebb, 541 százalékos növekedését a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken jegyezték fel. Itt az év első két hónapjában 12 092-en, februárban 4878-an kísérletek meg az Európai Unió területére jutni.

A Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult, főként Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon az év első két hónapjában 117 százalékkal nőtt, azaz 9150-re emelkedett az illegális határátlépések száma. Februárban ugyanitt 4729 illegális migránssal szemben intézkedtek a nemzeti hatóságok.

Az EU Egyesült Királysággal közös tengerszakaszán az év első két hónapjában 6148-an próbálkoztak a tengeri átkeléssel, ami 10 százalékkal több az előző év azonos időszakának számainál. Ugyanitt februárban 2934-en keltek útra a szigetország felé.

A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon az elmúlt hónapokhoz képest csökkent, éves szinten 70 százalékkal esett vissza az illegális határátlépések száma. Itt az év első két hónapjában 4315, februárban 2022 ilyen bejelentés érkezett.

Megjegyezték, hogy a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint idén eddig 255 ember eltűnését jelentették a Földközi-tengeren. Túlnyomó többségük a Földközi-tenger középső medencéjében hajózott Európa felé.

A Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonalon az előző év azonos időszakához képest 65 százalékkal kevesebben, 3049-en kívánták jogtalanul átlépni az uniós határokat. Számuk februárban 1114 volt.

A Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Görögországot érintő migrációs útvonalon egy éves viszonylatban 48 százalékkal kevesebb észlelésről számoltak be. A nemzeti hatóságok az év első két hónapjában 1867, februárban 1048 alkalommal intézkedtek.

A vizsgált időszakban az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán az illegális migránsok 41 százalékos csökkenéséról számoltak be. Itt 638-en lépték át törvénytelen módon az EU keleti határait az év első két hónapjában, februárban 240-en.

A migrációs útvonalak legtöbbjén szíriai, afgán és mali állampolgárokat vettek nyilvántartásba – tette hozzá jelentésében a Frontex.

Megfigyelhető, hogy a jelentős embercsempészbandák áttették működésüket a bosnyák–horvát határra, ami azzal is magyarázható, hogy a magyar rendőrök sikeresen őrzik a magyar határt, és eredményesen működik a határzár – mondta az M1-en a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György közölte, a magyar határon kedd reggel 627 határsértőt fogtak el, egy évvel korábban akár tízszer ennyi is lehetett, de így is magas szám. Az, hogy a magyar rendőrség sikeresen őrzi a határt és eredményes a határzár, kihat a migránsok mozgására: jelentős átterelő hatás figyelhető meg Bosznia-Hercegovina és Horvátország irányába – hangzott el. Ott ezért akár tízszeres a növekedés a migránsok mozgásában, ami kihat Szlovéniára, Ausztriára és Olaszországra is – állapította meg a főtanácsadó.

A hajózó útvonalakon mióta az időjárás kedvezőbbre fordult, ugyancsak élénkülés figyelhető meg, amellyel együtt jár a balesetek számának növekedése.

„Már most többen haltak meg, mint tavaly ugyanebben az időszakban” – mondta Bakondi György.

Arról, hogy mi okozhatja idén tavasszal a migránsok számának növekedését, a főtanácsadó úgy vélekedett – az időjáráson túl –, komoly szerepe lehet azoknak a döntéseknek, amelyeket a migrációs paktummal kapcsolatban az Európai Parlament (EP) meghozott. Ezen paktum végrehajtási rendeleteinek kidolgozása zajlik, mégpedig kapkodva, saját végrehajtási szabályaikat is megsértve – mondta.

Ennek egyik oka az, hogy szerették volna, ha még a jelenlegi összetételű EP elfogadja azokat, mert – mint vélekedett – korántsem biztos, hogy a következő testület a mostani baloldali-liberális túlsúlyt fogja mutatni. A másik oknak azt nevezte meg, hogy a túlsúlyhoz tartozó országok vezetői érzékelik, hogy a 2015-öshöz képest jelentősen változott a migráció megítélése a lakosság körében. Ez egyértelműen a bekövetkezett terrorakciók, a súlyos köztörvényes bűncselekmények, a nők elleni erőszakos cselekmények hatása.

Ma már ez elérte a politika szintjét is, ahol az időközben történt választások eredményein is látszik, hogy csökken a baloldali-liberális túlsúly és előre törnek a konzervatív, nemzeti alapon politizáló pártok – folytatta Bakondi György. Szerinte ezért siettetik azoknak az intézkedéseknek az elfogadását – ujjlenyomatvétel, migránstáborok létrehozása az unió külső határain –, amelyek a szavazókban biztonságérzetet keltenek.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán Bakondi György kifejtette azt is, joggal reménykedhetünk abban, hogy ha egy más összetételű parlament és bizottság kezd neki a végrehajtási szabályok kidolgozásának, a most meghozott döntések korrigálhatók is lehetnek. Ezért nagy jelentősége van a most következő európai parlamenti választásnak – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

A Szerbiával régóta tartó együttműködés bizonyítja, hogy a külső határvédelem eredményes módja az illegális migráció megállításának, ezért is büszkék a magyar emberek azokra a rendőrökre, akik vállalva a kockázatokat, szerdán indulnak Szerbiába, hogy járőrözésükkel egy hónapig ott segítsék védeni Magyarország és egyben az Európai Unió külső határait – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Budapesten, a Szerbiába induló, 33 főből álló 15. rendőri kontingens búcsúztatóján.

Rétvári Bence kifejtette, azért is fontos az a példa, amit a magyar rendőrök, szerb és osztrák kollégáikkal mutatnak, mert július 1-jétől Magyarország lesz az unió soros elnöke. A magyar soros elnökség prioritásai között szerepel a külső határok védelmének erősítése és az illegális migráció megállítása. Egész Európának erre hívják fel a figyelmét – közölte.

Az Európai Unió vezetői nem ebben a megoldásban hisznek. A magyar rendőröknek és a határvadászoknak az erőfeszítése a déli határon, ami már 2015 óta tart, azt bizonyítja, hogy igenis fel lehet lépni jogi, fizikai és humán eszközökkel. Azaz, szigorú jogszabályokkal, határzárral, hőkamerákkal, éjjellátó készülékekkel és természetesen élő erővel – tette hozzá az államtitkár.

Megjegyezte azt is, hogy Magyarország közel 2 milliárd eurót költött a déli határok védelmére. Mint mondta, pár hónappal ezelőtt a nemzeti konzultáción a polgárok megerősítették az állami szerveknek ezt az erőfeszítését, amikor támogatták, hogy a határokat meg kell védeni.

Hozzátette: nem szabad engedni, hogy a „migrációs paktum” révén Magyarország az összes menekültügyi kérelemnek 28,3 százalékát bírálja el, ami által a magyar határon egyfajta migránstábor, „migránsgettó” alakulna ki, mert több tízezer migráns tartózkodna ott, hogy a kérelmét elbírálják.

A „migránspaktumot” a magyar kormány elutasítja, mert az egyfajta „migránsmágnesként” működne – fogalmazott Rétvári Bence, majd megjegyezte, Brüsszelben gőzerővel zajlik a migrációs paktum intézményrendszerének felállítása.

A politikus szerint a magyar határvédelmi szerepvállalás eredményeképpen megfordultak a délről Szerbiára nehezedő migrációs nyomás arányai. Szerbiai vezetőkre hivatkozva kijelentette, hogy a magyar rendőri kontingens munkába állása előtt a szerb-észak-macedón határszakasznál jelent meg a migráció 60 százaléka, míg Bulgária felől ez az arány 40 százalék volt. Ma, az osztrák és a magyar rendőrök jelenlétének eredményeképpen a szerb-észak-macedón szakaszt 40 százalék illegális migráns terheli, mert „megijedtek” a komolyabb védelem miatt.

„Van ereje a rendőri jelenlétnek” – szögezte le az államtitkár, aki szerint olyan európai uniós vezetésre van szükség, amely hisz abban, hogy meg lehet védeni a külső határokat.

„Mind a magyar kormány, mind pedig a különféle szervek ki fogják a részüket venni abból, hogyan tudjuk felhívni az uniós döntéshozók és a többi tagállam figyelmét arra, hogy van egy sikeres határvédelem Magyarország déli határánál” – mondta.