Két éve kitartóan a béke pártján állunk

A kormánypártok két éve kitartóan a béke pártján állnak, és továbbra sem fogják hagyni, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba – jelentette ki Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója az ukrajnai háború kitörésének második évfordulóján, szombaton az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában.

Hollik István emlékeztetett: két éve tört ki a „véres háború a szomszédunkban”, ami nap mint nap emberek százainak életét követeli.

„Együttérzünk az özveggyé válókkal és azokkal a családokkal, akik szeretteiket vesztették el az öldöklésben” – fogalmazott.

Kiemelte: a kormánypártok álláspontja két éve az, hogy a háborút nem pénzelni, nem fegyverekkel ellátni, azaz eszkalálni kell, hanem véget kell annak vetni.

„Mi két éve kitartóan és továbbra is a béke pártján állunk, szorgalmazzuk minden fórumon az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalásokat”

– mondta.

Ugyanakkor – tette hozzá -, sajnálattal látják, hogy a véleményükkel továbbra is egyedül vannak. Brüsszel és a „magyar dollárbaloldal” a háború pártjára állt. Továbbra is erőltetik a teljesen elhibázott szankciós politikát, ami – mára már mindenki számára nyilvánvaló módon – leginkább Európának, az európai embereknek és az európai gazdaságnak árt, a háborút viszont nem képes megállítani – értékelt.

Hiába telt el két év, Brüsszel és a „dollárbaloldal” továbbra sem hajlandó megváltoztatni a háborúpárti álláspontját, továbbra is a fegyverszállítást és a szankciókat erőltetik, és ezzel nemet mondanak a békére – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója.

„Mi, a Fidesz-KDNP azonban továbbra is nemet mondunk a háborúra, de igent mondunk a békére, és továbbra sem fogjuk hagyni, hogy Magyarországot ebbe a háborúba belesodorják” – hangoztatta Hollik István.

A magyar kormány az orosz-ukrán háború kezdetétől a békéért és a tűzszünetért emeli fel szavát – mondta a kormányszóvivő szombaton a Facebook-oldalán megosztott videójában.

Szentkirályi Alexandra emlékeztetett, hogy két éve kezdődött a háború, amikor a szomszédos és magyar kisebbség lakta Ukrajnát megtámadták az oroszok.

„Két év, több százezezer kioltott élet, menekülők és szétszakított családok milliói, családok ezreinek szenvedése, pusztulása, gyermekeikkel menekülő anyák, kiszolgáltatott idősek és betegek, a frontra induló férfiak és fiatal fiúk szívszorító képeit láthatjuk minden nap” – sorolta a kormányszóvivő filmbejátszásokkal illusztrált videójában.

Hozzátette, hogy minden egyes nappal egyre több a halott, a sebesült, az áldozat mindkét oldalon, és egyre nagyobb a pusztítás, valamint a fájdalom.

Szólt arról is, hogy Magyarország az első perctől megnyitotta a kapukat a háború elől menekülők előtt, és az egész ország egy emberként mozdult meg, hogy segítsen – adományokkal, munkával – a menekülőkön.

„Most is kiderült, hogy mi, magyarok mindig összefogunk, és Magyarország segít, ha baj van” – fogalmazott Szentkirályi Alexandra.

A szóvivő szerint ma is több mint ötezer, a háború elől ide menekült ukrán gyermek oktatásáról gondoskodik a kormány.

„A magyar kormány a kezdettől a békéért és a tűzszünetért emeli fel a szavát, és azért, hogy ne elhúzzuk, hanem zárjuk le a háborút. Mi hangos békepártiak vagyunk, mert ez a háború csak szenvedést és halált hoz” – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra.

„Kívánom, a magyar emberek elsöprő többségével együtt, hogy álljon helyre a béke, és legyenek olyan vezetői Európának is, akik a béke megteremtésében segítenek” – zárta szavait a kormányszóvivő.

Ma két éve tört ki szomszédunkban az orosz–ukrán háború. A fegyveres konfliktusnak egyre kevésbé látszik, mikor lehet vége. A pusztítás a második világháború borzalmait idézi, a világ pedig a hidegháborúra jellemző kétpólusú megosztottság felé tart. A nyugati hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal önti a fegyvert az ukrán hadseregnek, ez pedig Oroszországot is további erők mozgósítására ösztönzi. Kijev tavalyi ellentámadása korlátozott sikereket ért el csupán, és Bahmut után végül Avgyijivka is orosz ellenőrzés alá került. A nyugati fegyverek pedig egyre kevésbé látszanak a győzelem kulcsának, hiszen egyre kétségesebb, hogy ki fogja azokat elsütni.

Napra pontosan két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Kijevből, Harkivból és Mariupolból is robbanásokat jelentettek. Ezzel egyidejűleg orosz páncélosok hatoltak be Ukrajnába délen, a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget felől, északon és keleten pedig a szomszédos Fehéroroszországból.

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívüli tévébeszédben jelentette be, hogy – mint mondta – katonai műveletet rendelt a kelet-ukrajnai szakadár területek orosz lakosságának védelmében.

„Úgy döntöttem, hogy különleges katonai műveletet indítok azzal a céllal, hogy megvédjem mindazokat, akik nyolc éve szenvedik el a kijevi rezsim bántalmazását és népirtó akcióit. Arra törekszünk, hogy demilitarizáljuk és nácítlanítsuk Ukrajnát, és bíróság elé vigyük azokat, akik elkövették a véres bűncselekményeket” – fogalmazott az orosz elnök.

Hajnalban rakéták csapódtak be az ukrán fővárosban, Kijevben,

találat érte a katonai hírszerzés épületét, a tévétornyot és több lakóház is megrongálódott. Az orosz katonák tízezrei megpróbálták elfoglalni az ukrán fővárost. Volodimir Zelenszkij elnök hadiállapotot hirdetett, és felszólította az embereket, hogy ragadjanak fegyvert.

„Fegyvert adunk mindenkinek, aki képes megvédeni országunk szuverenitását. Ukrajna jövője a polgároktól függ” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.

Az oroszok bekerítették Kijevet, ám a város környékén hetekig dúló harcok után sem tudták bevenni.

Márciusban azonban elfoglalták a dél-ukrajnai Herszon városát, valamint Zaporizzsját, ahol Európa egyik legnagyobb atomerőműve található.

Az invázió elindítása óta az oroszok elfoglalták Mariupolt is, így létrehozták az összeköttetést a krími és a donbaszi orosz erők között.

Eközben a visszavonuló orosz csapatok után Bucsában tömegsírokat találtak. Kijev szerint a megszállás alatt az orosz hadsereg több mint kilencezer háborús bűncselekményt követett el a bucsai járásban.

A konfliktus egyik legvéresebb epizódja eddig Bahmut város ostroma volt.

A hónapokig tartó csata Moszkva győzelmével ért véget, miután a Wagner-csoport orosz magánhadsereg 2023 tavaszán bevette a várost, majd átadta azt a kormánycsapatoknak.

Kijev tavaly nyáron indított ellenoffenzívát, amely minden, nyugatról érkező eszközbeli és pénzügyi segítség ellenére korlátozott sikereket ért el. Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka 2023 őszén már úgy fogalmazott, az ukrán–orosz konfliktus felőrlő állóháború felé halad, ami Oroszországnak kedvez.

Volodimir Zelenszkij idén február elején felmentette Zaluzsnijt a fegyveres erők főparancsnokának tisztségéből, a helyére pedig Olekszandr Szirszkij vezérezredest nevezte ki.

Mindezek közben új, Bahmuthoz hasonló forgatókönyv kezdett körvonalazódni Avgyijivka városánál, ám az új főparancsnok még a teljes bekerítés előtt kivonta az ukrán csapatokat a településről, így elkerülték az újabb vagy legalábbis a bahmutihoz fogható vérfürdőt. A kivonulásra egy nappal azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokadszorra Nyugat-Európába utazott, remélve, hogy ráveheti országa nyugati szövetségeseit további katonai segítségnyújtásra.

Sokan egyre kevésbé vannak meggyőződve arról, hogy a nyugati országok rendszeresen küldött segélyei biztosíthatják az ukrán győzelmet.

„Washingtonnak és a többi NATO-résztvevőnek azon kellene gondolkodnia, hogyan találjon kiutat, hiszen a fegyverek küldése az ukránoknak nem biztos, hogy működik, különösen, ha nincs, aki elsüsse azokat” – írta nemrég egy volt magas rangú amerikai tisztviselő.

Kijev valóban küszködhet azzal, hogy újabb és újabb katonákat küldjön a frontra, erről árulkodhatnak az egyre könyörtelenebb kényszersorozási akciókról szóló hírek is.