A németek 10 százaléka bízik a kancellárban

Tovább vesztett népszerűségéből Olaf Sholcz. Egy felmérés szerint a válaszadóknak csupán 19 százaléka elégedett a német kancellárral. Közben a pártok népszerűségi listáján már második helyen áll a bevándorlásellenes AfD.

„A Welt am Sonntag készíttetett felmérést arról, hogy vélekednek az emberek a migrációról és arról, hogy a közvélemény szerint a jelenlegi szövetségi kormány megbirkózik-e a migrációval kapcsolatos feladatokkal” – jelentette Noll Katalin, a közmédia berlini tudósítója.

Utóbbi kérdésre az emberek 69 százaléka válaszolt nemmel – ismertette a felmérés adatait Noll Katalin, aki kiemelte, hogy a válaszadók szerint a német kormány már nem tudja megoldani a migrációval kapcsos feladatokat, és a megkérdezettek 70 százaléka vélekedik úgy, hogy

Németországnak nem lenne szabad több migránst befogadnia.

Sajátossága ennek a felmérésnek, hogy azok az emberek is így vélekednek, akik egyébként a kormánypártok valamelyikének a szimpatizánsai.

Könnyen indulhatott volna kormányválsággal az év Németországban. A szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata kormánykoalíció legkisebb pártja, az FDP vezetése megkérdezte ugyanis a tagságot arról, hogy feladják-e az együttműködést partnereikkel. A voksolók 52 százaléka végül a koalíció fenntartása mellett döntött.

A koalícióban maradásról tartott szavazást tagjai között a német kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP). A voksolást azért írták ki, mert a párt nem jutott be a helyi parlamentbe sem Bajorországban, sem Hessenben a tavaly őszi tartományi választásokon, támogatottsága pedig lassú csökkenésben van.

Az egyébként nem kötelező érvényű szavazáson

a tagság szűk többsége arra szavazott, hogy maradjanak Olaf Scholz kancellár hárompárti kormánykoalíciójában.

Az alacsony adókat követelő, valamint a vállalkozásokat középpontba helyező politikai alakulat nem szívesen kormányoz a szociáldemokratákkal és a Zöldekkel, ez a mostani a voksolásból is egyértelműen kiderült. Egyelőre azonban az FDP nem robbantotta fel a koalíciót, ahogy arra sokan számítottak.

A 76 ezer párttagból mindössze 26 ezren vettek részt a szavazáson.

Bijan Djir-Sarai, a párt főtitkára a szavazás után kijelentette, az 52 százalékos eredmény világosan mutatja, hogy a párt folytatni akarja a kormányzást. „A szavazati joggal rendelkező képviselők túlnyomó többsége azt akarja, hogy az FDP továbbra vállalja a kormányzás felelősségét” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a politikai kihívások óriásiak, a gazdaságpolitikában, a költségvetési politikában, de a migráció terén is.

Az FDP elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszteri pozíciót tölt be Olaf Scholz kancellár kormányában.

A hárompárti koalíciója azzal az ígérettel k erült hatalomra, hogy Európa legnagyobb gazdaságát átviszi a 21. századba, ez azonban egyelőre mondhatni visszafelé sült el, a német gazdaság rég nem látott módon bukdácsol, az egyre növekvő migrációs nyomás pedig próbára teszi a lakosság tűrőképességét.

Mindez pedig egyértelműen megtépázta a pártok támogatottságát, mely együttesen is csak a 33 százalékot ér el jelenleg.

Elemzések szerint Németországban a migráció kezelése lehet az egyik oka annak, hogy csökkent a szövetségi kormány népszerűsége. Az ellenzék úgy látja, hogy Európán kívüli országok bevonásával kellene felvenni a küzdelmet az embercsempészet és az illegális bevándorlás ellen.

„Minden második kitoloncolás sikertelen, illetőleg a kormány támogatná, hogy a migránsok minél hamarabb, minél gyorsabban állampolgársághoz jussanak. Gyakorlatilag ez okozza többek között a kormány népszerűségvesztését” – számolt be a közmédia berlini tudósítója, Noll Katalin.

A Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) német mozgalom egyik sárga mellényes támogatója „Nem adjuk fel hazánkat!” feliratú traszparenst tart a kezében az ENSZ migrációs csomagja elleni tüntetésen Berlinben, 2018. december 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Markus Heine)

Megoldásra az ellenzéki pártok tesznek javaslatot, nemrég a Keresztényszociális Unió (CSU) frakcióvezetője beszélt erről a dpa német hírügynökségnek, hogy

az illegális bevándorlás és az embercsempészek tevékenységének a visszaszorítására tesz javaslatot, harmadik országokat, biztonságos afrikai országokat vonna be a folyamatba

– tette hozzá a tudósító.

Megállapodásra jutott Németország hárompárti kormánykoalíciója a 2024-es szövetségi költségvetésről; ennek részeként Berlin az idei duplájára, nyolcmilliárd euróra emeli a Kijevnek nyújtandó katonai támogatást, miközben 12 milliárd euróval csökkenti a klíma- és átalakítási alap forrásait.

„A kormány ragaszkodik a céljaihoz” – jelentette ki Olaf Scholz kancellár koalíciós társai, Robert Habeck gazdasági és Christian Lindner pénzügyminiszter jelenlétében.

A költségvetésről szóló tárgyalások elhúzódásának hátterében a szövetségi alkotmánybíróság négy héttel ezelőtti döntése áll, amely alkotmányellenesnek minősítette és megtiltotta az Olaf Scholz vezette kormány számára a koronavírus-járvány időszaka alatt fel nem használt 60 milliárd euró (22 600 milliárd forint) átcsoportosítását a költségvetés klíma- és átalakítási alapjába.

Jövőre – a bírósági döntés értelmében – 12 milliárd euróval, a 2027-ig tartó időszakban pedig 45 milliárd euróval kevesebb forrás áll rendelkezésre a szóban forgó fejlesztésekre, azonban Scholz szerint így is 160 milliárd euró jut fejlesztésekre az eredeti 200 milliárd euróhoz képest.

Az ukrajnai menekültek támogatására további 6 milliárd eurót különítettek el jövőre, míg az elektromos autók vásárlásához nyújtott kedvezményeket megszüntetik 2024-ben.

„Határozottan előmozdítjuk hazánk klímasemleges megújulását, erősítjük a társadalmi kohéziót, és szorosan kiállunk Ukrajna mellett az Oroszországgal szembeni védekezésben” – fogalmazott Scholz.

A költségvetésben keletkező 17 milliárd euró hiányt jövőre a klímavédelmi, valamint a közlekedési, építésügyi és munkaügyi minisztériumok kiadásainak csökkentésével kívánják ellensúlyozni.

„Nem örülünk ennek, de szükségesek” – jegyezte meg Scholz.

Németországban az államháztartási hiányt több mint egy évtizede adósságfék szabályozza. A koalíciós tagok megerősítették, hogy ettől csak rendkívüli esetben térnek el, például ha az ukrajnai háború szükségessé teszi. Christian Lindner német pénzügyminiszter szerint a GDP-arányos államadósság 64 százalékra, a költségvetési hiány pedig 1,5 százalékra csökken jövőre.

Több ezer elégedetlen gazda vonult utcára Berlinben. Traktorokkal bénították meg a főváros egyik legforgalmasabb útszakaszát. Egy feldühödött csoporttól a rendőröknek kellett megvédeniük a gazdasági minisztert. A gazdák azt követelik, hogy a kormány ne vessen ki adót a mezőgazdasági járművekre és ne csökkentse az üzemanyag-kedvezményüket. Hétfőig adtak időt a kormánynak, ellenkező esetben aznap országos tüntetés kezdődik.

Csütörtökön több ezer elégedetlen gazda vonult traktorral utcára Berlinben. Hatalmas tömeg gyűlt össze. A tüntetők teljesen megbénították a német főváros egyik legforgalmasabb útszakaszát, mind a négy sávot elfoglalták.

Órákon át nem mozdultak a járművekkel, még sötétedés után is villogtak a lámpák. A demonstrációról több videó is felkerült a közösségi oldalakra.

Közben blokádot hirdettek a schlüttsieli kikötőbe is, ahova több százan érkeztek. Megtudták ugyanis, hogy oda fut be a szabadságáról visszatérő zöldpárti gazdasági miniszter, Robert Habeck hajója.

Egy idő után

elszabadultak az indulatok, szó szerint lincshangulat alakult ki.

A feldühödött gazdálkodók rátámadtak a politikusra. A rendőröknek paprikasprayt kellett bevetniük, hogy ki tudják menekíteni.
A gazdatüntetések tavaly decemberben kezdődtek Németországban, miután a kormány – a költségvetési nehézségek miatt – megszorításokat jelentett be. Ezzel pedig a Német Gazdaszövetség szerint

hadat üzentek a mezőgazdaságból élőknek.

Súlyos gazdasági problémák, összeomló költségvetés, elszabadult migráció és energiaárak, folyamatos koalíciós viták – így összegzi az Origo a két éve hatalomra került német baloldali kormány eddigi teljesítményét. A portál szerint az Olaf Scholz baloldali kancellár által összetákolt SPD–Zöldek–liberális koalíció támogatottsága gyakorlatilag összeomlott.

Ezt mutatják a felmérések is. Olaf Scholz mutatói is egyre rosszabbak, 19 százalékra zuhant a népszerűsége. Mindössze 17 százalék elégedett, vagyis

a németek 83 százaléka elutasítja a jelenlegi német kormányt.

„Nagyon sok probléma halmozódik fel. Ezek között voltak olyan problémák, mint például a migráció, amik már az előző kormány idején is megvoltak. Régóta húzódó válságjelenségről beszélhetünk Németországban. Vannak olyan gazdasági problémák, amik ezalatt a kormány alatt kezdtek igazán problémássá válni, és a német választópolgárok kifejezetten elégedetlenek ennek a kormánynak a teljesítményével” – magyarázta Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

A baloldali koalíció helyzetét tovább nehezíti, hogy a legutóbbi választáson történt törvénytelenségek miatt Berlin egyes részein meg kell ismételni a szavazást. Elemzők szerint Olaf

Scholz és kormánya már idén belebukhat a válsághelyzetbe,

és jobboldali fordulat jöhet Németországban. A győztes párt a bevándorlásellenes AFD lehet, amely megduplázta támogatottságát az utóbbi hónapokban.

„Elképzelhető, hogy a szavazók gyorsabban reagálnak és gyorsabban kiszedik az AfD-t a politikai karanténból, mint ezt a CDU vagy a politikai mainstream megtehetné. Olyan dinamika van most 2024 elején Németországban, olyan dolgok történhetnek, amelyeket nem tartottunk valószínűnek néhány hónapja vagy évvel ezelőtt” – értékelte a kialakult helyzetet Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója.