Gyurcsányék kezdettől a betelepítési kvóta mellett vannak

A Fidesz szerint Gyurcsányék kezdettől a brüsszeli betelepítési kvóta mellett vannak.

„Ha a baloldalon múlna, akkor már Magyarország is bevándorlóország lenne. Most ugyanazok a Gyurcsányék akarnak visszatérni a hatalomba, akik kezdettől a brüsszeli betelepítési kvóta mellett vannak, ők már 2016-ban is a kötelező betelepítés mellett gyűjtöttek aláírást” – írta a kormánypárt az MTI-nek elküldött hétfői közleményében.

A Fidesz emlékeztetett: hét éve, 2016-ban volt a betelepítési kvóta elleni népszavazás, amelyen a magyar emberek egyértelműen elutasították a migránsok betelepítését, több mint 98 százalék mondott nemet a kvótára.

Hozzátették: a migrációs válság kitörése után Európában egyedül a magyar emberek szavazhattak arról, hogy egyetértenek-e a migránsok betelepítésével vagy nem.

A Fidesz szerint ugyanakkor Brüsszel a mai napig visszaél a hatalmával, amikor az emberek megkérdezése nélkül milliószámra és ellenőrizetlenül engedi be a bevándorlókat.

A közleményben arra figyelmeztetnek: Brüsszelben most is olyan rendeletet készítenek elő, amellyel rá akarják kényszeríteni a migránsok betelepítését és a „migránsgettók” létrehozását a tagállamokra.

Gyurcsány Ferenc az új szezonra új jelzővel állt elő, amivel a DK utódpárti arculatát igyekszik áramvonalasabbra formálni Kiszelly Zoltán szerint. A politológus a hirado.hu-nak nyilatkozva azt is elárulta, a volt miniszterelnök miért érezhette ennek szükségét. Orbán Viktor miniszterelnök egyébként reagált is a DK új kommunikációs kísérletére: „Magyarország nem szeretne újabb Gyurcsány-korszakot, akárhogy is hívják.”

„Új kormány kell. Szociáldemokrata kormány kell. Dobrev Klára kormánya” – Gyurcsány Ferenc korábbi szocialista miniszterelnök hatszor ismételte el ezt a mondatot napirend előtti felszólalásában az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitóülésén.

Hogy mit akart ezzel mondani, arra Kiszelly Zoltánnal, a Századvég politikai elemzési igazgatójával kerestük a válaszokat.

Új szezon, új jelző – foglalta össze röviden a politológus. Kiszelly szerint ugyanis a DK ugyan előnyhöz jutott a többi baloldali párttal szemben az árnyékkormány ötletével, de áttörést nem sikerült vele elérnie, hiszen továbbra is közelebb áll a támogatottsága a tíz százalékhoz, mint a húszhoz.

„Gyurcsány Ferenc ezzel az új kommunikációs kísérlettel indirekt módon elismerte, hogy pártja fölött üvegplafon húzódik, ezt próbálják most áttörni azzal, hogy igyekeznek lemosni magukról az utódpártiság stichjét”

– magyarázta Kiszelly, aki szerint ehhez a szociáldemokrácia hívószót választották.

A politológus úgy fogalmazott, „az utódpárt utódpártja arra játszik, hogy a szociáldemokrácia kifejezés a nyugati jóléti államokat, például Svédországot juttatja az emberek eszébe.”

Kiszelly Zoltán azt is hozzátette, Gyurcsány ezzel egyértelműen határt akar húzni a DK és az ellenzék magát újbaloldalinak nevező pártjai között, amelyeket a közelgő európai parlamenti választáson megpróbálnak majd leradírozni.

A Századvég politikai elemzési igazgatója viszont arra is felhívta a figyelmet,

a DK-nak nem lesz könnyű dolga, ha a jóléti államok szociáldemokratáihoz akarja magát hasonlítani.

A politológus rámutatott, a magaslabdákat Kocsis Máté, a Fidesz-frakcióvezetője és Orbán Viktor miniszterelnök is azonnal leütötték a parlament ülésén Gyurcsány-beszédre reagálva.

„Közelebb jutottunk az erős Magyarországhoz, ahhoz képest, amilyen ez az ország Gyurcsány Ferenc kormányzása idején volt”

– mondta Orbán Viktor.

„A házastársi terv, hogy visszahozzák a Gyurcsány-korszakot újra Magyarországon, legfeljebb most nem a férj nevén.

Szeretném világossá tenni, hogy szerintem Magyarország nem szeretne újabb Gyurcsány-korszakot, akárhogy is hívják.

Magyarország nem kér még egyszer abból a korszakból, amiből csak hosszú évek kemény és verejtékes munkájával tudta kiküzdeni magát” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A kormányfő egyébként mindezt megelőzően napirend előtti beszédében leszögezte: „nem akarunk visszamenni oda, ahová Magyarország ellenségei terelni akarnak bennünket: vissza a Gyurcsány-korszakba”, amikor nem itt Budapesten, hanem Brüsszelben és Washingtonban döntöttek Magyarország sorsáról, amikor az IMF itt ült a nyakunkon, amikor a bankok, az energiavállalatok, a média és a távközlés külföldi tulajdonban voltak, amikor a hitelezés svájci frankban zajlott, amikor elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat, az ápolóktól, orvosoktól, tanároktól, tisztviselőktől pedig egyhavi fizetést, eltörölték a családtámogatásokat és a magyar családok fizették a legmagasabb rezsit Európában.

Új szezon, új jelző – foglalta össze röviden a politológus. Kiszelly Zoltán szerint ugyanis a DK ugyan előnyhöz jutott a többi baloldali párttal szemben az árnyékkormány ötletével, de áttörést nem sikerült vele elérnie, hiszen továbbra is közelebb áll a támogatottsága a tíz százalékhoz, mint a húszhoz.

„Gyurcsány Ferenc ezzel az új kommunikációs kísérlettel indirekt módon elismerte, hogy pártja fölött üvegplafon húzódik, ezt próbálják most áttörni azzal, hogy igyekeznek lemosni magukról az utódpártiság stichjét”

– magyarázta Kiszelly, aki szerint ehhez a szociáldemokrácia hívószót választották.

A politológus úgy fogalmazott, „az utódpárt utódpártja arra játszik, hogy a szociáldemokrácia kifejezés a nyugati jóléti államokat, például Svédországot juttatja az emberek eszébe.”

Kiszelly Zoltán azt is hozzátette, Gyurcsány ezzel egyértelműen határt akar húzni a DK és az ellenzék magát újbaloldalinak nevező pártjai között, amelyeket a közelgő európai parlamenti választáson megpróbálnak majd leradírozni.

A Századvég politikai elemzési igazgatója viszont arra is felhívta a figyelmet,

a DK-nak nem lesz könnyű dolga, ha a jóléti államok szociáldemokratáihoz akarja magát hasonlítani.

A politológus rámutatott, a magaslabdákat Kocsis Máté, a Fidesz-frakcióvezetője és Orbán Viktor miniszterelnök is azonnal leütötték a parlament ülésén Gyurcsány-beszédre reagálva.

„Közelebb jutottunk az erős Magyarországhoz, ahhoz képest, amilyen ez az ország Gyurcsány Ferenc kormányzása idején volt”

– mondta Orbán Viktor.

„A házastársi terv, hogy visszahozzák a Gyurcsány-korszakot újra Magyarországon, legfeljebb most nem a férj nevén.

Szeretném világossá tenni, hogy szerintem Magyarország nem szeretne újabb Gyurcsány-korszakot, akárhogy is hívják.

Magyarország nem kér még egyszer abból a korszakból, amiből csak hosszú évek kemény és verejtékes munkájával tudta kiküzdeni magát” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A kormányfő egyébként mindezt megelőzően múlt heti napirend előtti beszédében leszögezte: „nem akarunk visszamenni oda, ahová Magyarország ellenségei terelni akarnak bennünket: vissza a Gyurcsány-korszakba”, amikor nem itt Budapesten, hanem Brüsszelben és Washingtonban döntöttek Magyarország sorsáról, amikor az IMF itt ült a nyakunkon, amikor a bankok, az energiavállalatok, a média és a távközlés külföldi tulajdonban voltak, amikor a hitelezés svájci frankban zajlott, amikor elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat, az ápolóktól, orvosoktól, tanároktól, tisztviselőktől pedig egyhavi fizetést, eltörölték a családtámogatásokat és a magyar családok fizették a legmagasabb rezsit Európában.