"Ez egy katasztrófa!"

Az ukrán tisztviselők bizalmasan elismerik, hogy nagy az aggodalom a kulcsfontosságú az amerikai támogatás esetleges jövőbeli elmaradása miatt – jelentette szerdán a Politico.

„Ki vagyunk borulva. Számunkra ez egy katasztrófa” – idézte a lap Ivanna Klimpus-Cincadze ukrán parlamenti képviselőt.

Klimpus-Cincadze miniszterelnök-helyettesként szolgált Petro Porosenko elnöksége alatt, és továbbra is pártjának vezető személyisége.

Egy meg nem nevezett képviselő, akit a Politico megkérdezett, az Egyesült Államokban kialakult helyzetet „csapdának” nevezte Ukrajna számára, amelyet Kijevben „egyelőre megfigyelnek”.

Arra utaltak, hogy az amerikai kongresszus a múlt héten nem hagyta jóvá a 45 napos átmeneti finanszírozási törvényben szereplő további ukrajnai kiadásokat, és ezt követően Kevin McCarthy képviselőházi elnököt leváltották, ami első ilyen eset az amerikai történelemben.

Matt Gaetz képviselő, aki a házelnök leváltására irányuló indítvány élére állt, azzal vádolta McCarthyt, hogy titkos alkut kötött Joe Biden elnök kormányával az ukrajnai segélyek folyósításának fenntartása érdekében. Gaetz hangos ellenzője a kijevi rezsim finanszírozásának, miközben a Fehér Ház többször is sürgette a kongresszust, hogy biztosítsa az ukrán kormány további támogatását.

A Wall Street Journal szerint Kijevnek októberig elegendő pénze van, de azon túl már sokkal bizonytalanabb a helyzet, ha a külföldi segélyek elapadnak. A nyugati pénzek nemcsak a hadseregre kellenek, hanem a polgári kiadásokat is fedezik, például az orvosok és tanárok bérét.

Miután az amerikai kongresszusban elfogadták az átmeneti költségvetést, Jaroszlav Zseleznyak ukrán parlamenti képviselő azon kesergett, hogy országa „az ő [amerikaiak] belpolitikájának túszává vált”, és megosztotta elképzeléseit arról, hogyan lehetne biztosítani az Ukrajnába irányuló pénzáramlás újrai ndulását.

„A LEGNAGYOBB PANASZ RÓLUNK A KORRUPCIÓ” – ÍRTA VASÁRNAP EGY KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN KÖZZÉTETT BEJEGYZÉSÉBEN. „Abban reménykedünk, hogy

EZT A 45 NAPOT NAGYOBB KORRUPCIÓS BOTRÁNY NÉLKÜL  ÁTVÉSZEJÜK” – ÍRTA.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke úgy véli, hogy Ukrajna a súlyos korrupció miatt még nem képes teljesíteni az Európai Uniós tagság feltételeit, a csatlakozás lehetőségét azonban meg kell őrizni – írja a news.yahoo.com.

Juncker az Augsburger Allgemeinének adott interjújában úgy fogalmazott: 

Az Európai Bizottság volt szerint aki valaha bármilyen kapcsolatban állt már  Ukrajnával, az tudja, hogy „ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt”.

Juncker szerint ezért Ukrajna jelenleg nem áll készen arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. Kiemelte, ehhez jelentős belső reformokra van szüksége az országnak. 

„Ha ezekben az országokban – akár Ukrajnában, akár a Nyugat-Balkánon – előrelépés történik, akkor minden bizonnyal részt vehetnek az európai integráció bizonyos szakaszaiban. Azon kell dolgoznunk, hogy lehetővé tegyünk valami részleges csatlakozást, egy észszerű formáját a bővítésnek” – mondta az Európai Bizottság volt elnöke.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi vezetője óva intett attól, hogy a döntéshozók elsiessék Ukrajna uniós csatlakozását.

„Bárki, akinek bármi köze is volt Ukrajnához, az tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt”

– fogalmazott Juncker az Augsburger Allgemeine című lapnak adott interjúban. Hozzátette: Ukrajna az erőfeszítések ellenére nem áll készen a csatlakozásra, komoly belső reformfolyamatokra van szüksége.

Mint fogalmazott, „nem szabad hamis ígéreteket tenni az ukrán népnek, akik nyakig ülnek a szenvedésben”. Mindazonáltal szerinte európai perspektívát kell fenntartani Moldova és Ukrajna számára. Annál is inkább, mert utóbbi

hősiesen ellenáll Oroszországnak és védi az európai értékeket.

Lehetővé kell tenni, hogy ezen országok részt vehessenek az európai integráció egyes részeiben, és lehetővé kell tenni valamiféle részleges csatlakozást, a majdnem bővítés intelligens formáját.

Közben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy nyilatkozott, támogatja, hogy Ukrajna 2030-ig – bizonyos feltételek mellett – csatlakozzon az Európai Unióhoz. Ukrajna 2030-ban csatlakozhat az EU-hoz, ha mindkét fél elvégzi a házi feladatot – fogalmazott Michel, aki azt követelte, hogy az EU gyorsítsa fel a döntéshozatali folyamatot.

Annalena Baerbock német külügyminiszter szintén többször kiállt már Ukrajna EU-tagsága mellett. Vasárnap egy kampányrendezvényén azt mondta, Németországnak készen kell állnia arra, hogy ha vége lesz a háborúnak, segítse Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz,

hiszen a németek feladata, hogy tovább építsék az EU-t.

Meg kell őrizni Európa egységét, ez a legfontosabb kihívás az Európai Politikai Közösséget alkotó országok vezetőinek granadai találkozóján – jelentette ki csütörtökön a spanyolországi csúcsértekezletre érkezve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Hangoztatta, hogy nem csupán az Európai Uniót alkotó országokra gondol, hanem azokra az államokra is, amelyek még nem tagjai szervezetnek.

Zelenszkij jelenléte sokáig kérdéses volt, csak csütörtökön dőlt el, hogy részt tud venni az egynapos granadai találkozón, amelynek egyik fő témája a kontinens biztonsága.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy

a közelgő télen további hadműveletekre kell felkészülniük az országát támadó Oroszország részéről, és a védekezés lehetőségeiről is tárgyalni kíván partnereivel.

Hozzátette, hogy Moszkva nem csupán a frontokon támadja Ukrajnát, hanem például hamis információk terjesztésével is. A találkozó kezdetén felszólalva arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák Kijevet abban: ne az ukrán létesítmények heverjenek romokban, hanem Vlagyimir „Putyin orosz elnök törekvései”.

Zelenszkij további katonai támogatást is kért a résztvevőktől, külön hangoztatva a légvédelem megerősítésének szükségességét. Elmondta, hogy a leginkább fenyegetett körzetekben az orosz támadások a mindennapi életet is megkeserítik, a diákok például aluljárókban kényszerülnek tanulni a rakéták által fenyegetett iskolák helyett.

Az ukrán elnök leszögezte, hogy teljes támogatottságot élvez az amerikai vezetés és az amerikai szövetségi törvényhozás két házának részéről.

Ezt nemrégiben megerősítették, amikor Washingtonban tárgyalt – tette hozzá, bizodalmát fejezve ki, hogy a legutóbbi amerikai fejlemények, amelyek az Ukrajnát segítő támogatások visszafogására utalnak, csak egy „politikai viharnak” tekinthetők, és az amerikai segítség folytatódik.
Kérte, hogy az Európai Politikai Közösség tagjai álljanak ki az euroatlanti értékek mellett.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatásával egész Európa előrehaladt: „Együtt megvédtük Ukrajnát, Európa kevésbé függ Oroszországtól, mint bármikor korábban, Európa bebizonyította, hogy teljes körű joga van az emberi szabadság és a nemzetközi jog védelmezőjeként fellépni” – fogalmazott.

Arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem állítják meg Moszkvát, Ukrajna után más területeket is meg fog támadni.

Oroszország szerinte az egész kontinens szabadságát és demokráciáját fenyegeti, egyes szomszédos országokban (például Moldovában vagy Grúziában) pedig nyíltan beavatkozik.

Az Európai Politikai Közösség közel 50 ország, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek részvételével tartott granadai találkozójának fő témái Európa jövője köré összpontosulnak, a biztonság mellett közéjük tartozik az informatikai fejlesztés, az úgynevezett zöld átállás és a migráció is. Pénteken az EU-tagországok vezetői szűkebb körben ülnek össze.