Békét akarnak a magyarok: mikor lesz már vége a szörnyű vérontásnak?

Rengeteg ember halt meg már eddig is, tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség, ebben egyetért a legtöbb magyar.

tűzszünet

Oroszország

béketárgyalás

Oroszország tavaly február 24-én megtámadta Ukrajnát. Magyarország európai uniós és NATO-szövetségeseivel együtt már aznap elítélte Oroszország katonai fellépését. Orbán Viktor közölte:

"Magyarországnak ebből a háborús konfliktusból ki kell maradnia, mert számunkra a legfontosabb a magyar emberek biztonsága. Ezért szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket telepítsünk Ukrajnába, humanitárius segítséget természetesen nyújtunk majd"

- mondta a magyar kormányfő.

Ötszáz napja tart a háború

A háborús napok száma a héten átlépi az ötszázat, több mint százezer ukrán és orosz emberélet elvesztéséről szólnak a különböző becslések, Ukrajna jelentős része romokban hever.

Krivij Rih, 2023. június 13. Az ukrán várost ért orosz rakétatámadásban hat ember életét vesztette, huszonöt pedig megsebesült. Fotó: MTI/EPA

Hogy mikor lesz béke, megjósolhatatlan. Az európai emberek az eddig eltelt ötszáz háborús nap alatt korábban soha nem hallott ukrán kisvárosok, falvak nevét tanulták meg, a frontvonal településeinek neveit, ahol a legvéresebb harcok folynak. Most például Bahmut környékén. A romhalmazzá lőtt várost mintegy 400 éve szerb telepesek népesítették be. Bakhmutot a szovjet időkben Artemivszkre nevezték át egy ukrán kommunista vezető illegalitásban viselt fedőneve után. A jelen haditudósításaiban mindkét név feltűnik. Az orosz kézre került várost az ukránok a régóta beharangozott ellentámadásuk során szeretnék visszavenni. Nemcsak azt, az összes, Oroszország által megszállt területet, beleértve a Krím-félszigetet is. Az ukrán álláspont szerint csak ezután lehet szó a háború lezárásáról, békéről.

Az ellentámadás eddigi eredményének katonai negítélése ellentmondásos

Egy hónapja tart az offenzíva, ám a remélt gyors sikerek egyelőre váratnak magukra. Markus Reisner, az osztrák fegyveres erők ezredese szerint

katonai szempontból azt kell mondanunk, hogy az első offenzívakísérlet kudarcot vallott.

Hozzátette: még az ukrán elnök, Zelenszkij legjobb egységei sem tudtak észrevehető áttörést elérni. Az orosz védelem egyszerűen túl erős.

Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője hangsúlyozta: az ukrán ellentámadás lassabban halad, mint azt korábban előre jelezték. Ugyanakkor elmondta: „Nem lepődtem meg, hiszen az ukránok magabiztosan, céltudatosan haladnak előre, de hatalmas aknamezőkön keresztül kell utat törniük maguknak”. Kiemelte:

az ukrán ellentámadás nagyon hosszú és nagyon-nagyon véres lesz.

Van-e megoldása a konfliktusnak?

Orbán Viktor szerint az Európai Unión belül két iskola létezik az ukrajnai háború megítélésében: a „nagyok” azt mondják, tovább kell menni az eddigi úton, működik az az elgondolás, hogy le lehet győzni ukrán katonákkal és nyugati pénzzel, eszközökkel az oroszokat. Hozzátette, ő egyedül képvisel ezzel szemben ellenvéleményt.

Eltelt másfél év, ezt csináltuk, amit csináltunk; eredmény zéró, sőt negatív, tehát Oroszországot nem győztük le, az orosz politikai vezetés a helyén van, az orosz gazdaság köszöni szépen, jól van, ehhez képest mi szenvedünk a magas inflációtól, nincs már pénzünk arra, hogy az ukránokat támogassuk, nyilvánvaló, hogy az ellentámadás, amit az ukránok megindítottak, nehézkes, vagy kérdéses, hogy egyáltalán fűzhetünk-e hozzá bármilyen reményt

– értékelt a kormányfő. "Rengeteg ember halt meg, még több fog meghalni, fölmérhetetlen a pusztítás, az emberi fájdalom és szenvedés, ami ott kialakul, ezért minden eszközt arra kell használni, hogy tűzszünet legyen és béketárgyalás" – jelentette ki Orbán Viktor.

A kérdés tehát az: Háború vagy béke? Itt nézheted meg, hogy mit gondolnak erről a magyarok: