Orbán Viktor fontos szerepet játszhat az EU Kína-politikájában

A kínai miniszterelnök berlini és párizsi látogatása arra enged következtetni, hogy az öreg kontinens vezető államai nem osztják a G7-csoport Peking-ellenes álláspontját. Ráadásul a német szociáldemokraták belső köre szerint többdimenziós politikára van szükség Kínával szemben. Ezen többdimenziós politika kialakításában fontos szerepe lehet a Kínával régóta jó gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat fenntartó magyar miniszterelnöknek, sőt, akár az unió és Kína közti tárgyalások menetrendjét is ő határozhatja meg.

Kínai elemzők rámutattak, az Egyesült Államok és Japán elkötelezettek Kína gazdasági és politikai térnyerésének megfékezése mellett, ugyanakkor az Európai Unió több vezető állama nyitottnak mutatkozik a további együttműködésre az ázsiai óriással.

A kínai politika „erős embere”, Li Csiang miniszterelnök még júniusban Berlinbe és Párizsba látogat, ahol részt vesz egy – a fejlődő országok támogatásának lehetőségeiről szóló – konferencián. A tanácskozás ötletgazdája Emmanuel Macron francia elnök, akinek országa módfelett érdekelt a dél-amerikai, afrikai és a dél-kelet-ázsiai térség gazdasági beruházásaiban, az oda irányuló exportban. És itt van a metszéspont, ahol Párizs, valamint Peking érdekei találkoznak:

Kína márciusban többet exportált az említett térségekbe, mint az egész fejlett világba.

A két országnak valamilyen módon meg kellene állapodnia a modus vivendiben, ugyanis Pekingnek komoly gazdasági érdekei vannak Afrikában – írja az Asia Times.

A párizsi látogatást megelőzően, a kínai miniszterelnök megáll Berlinben is, ahol találkozik majd Olaf Scholz német kancellárral. A vizitet megelőzte Lars Klingbeilnek, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnökének pekingi útja, amely során fogadta őt a kínai kormányfő. Li Csiang közölte,

Peking készen áll arra, hogy új szintre emelje a Berlinnel való stratégiai partnerségét,

majd hozzátette,

hazája nagy jelentőséget tulajdonít a Németországgal való együttműködésnek, és nagyon fontos, hogy Németország, valamint Kína erősítse a két állam közti folyamatos párbeszédet és koordinációt, hogy nagyobb stabilitást és biztonságot hozhassanak a világba.

Az SPD – amely egyben Olaf Scholz kancellár pártja is – egyik legfontosabb belső csoportja, a Seeheimer Kör a múlt hónapban fehér könyvet adott ki, amelyben többdimenziós politikát követelt Kínával szemben, válaszul Washington Kína elszigetelésére irányuló erőfeszítéseire.

A dokumentumban közölték,

a Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok hirtelen megszakítása gazdasági katasztrófát jelentene, és felelősnek érzik magukat a német munkahelyek biztonságáért.

A Kínával kapcsolatos össznémet politika az Asia Times szerzője szerint a németországi pártok támogatottságában is lemérhető: az elmúlt egy évben leglátványosabb Amerika-párti politikát folytató német párt, a Zöldek támogatottsága 22 százalékról 14 százalékra esett vissza, a jobboldali, NATO-ellenes Alternatíva Németországért (AfD) támogatottsága pedig 14 százalékról 19 százalékra emelkedett.

A lap megjegyzi,

az Európai Unió Kínával kapcsolatos politikájában kiemelt szerepet játszik Magyarország,

amely nem követi az uniós fősodort, több kínai, csúcstechnológiát gyártó beruházásnak ad otthont, és kapcsolatai folyamatosan fejlődnek Pekinggel. Ráadásul Orbán Viktor miniszterelnök egyáltalán nem annyira elszigetelt politikus, mint amilyennek láttatják, és nincs egyedül az unióban álláspontjával, így feltehetőleg

az unió és Kína közti tárgyalások menetrendjét is ő határozhatja meg.

Első hallásra meglepőnek tűnő gondolatokat fogalmazott meg a közelmúltban Brüsszelben a kínai EU-nagykövet. Kijelentette például, hogy Oroszország és Kína kapcsolata közel sem olyan szoros, mint azt sokan látni vélik. Szót ejtett arról is, hogy a kínai elnök azért nem hívta fel eddig Volodimir Zelenszkijt telefonon, mert nagyon elfoglalt. Az Európai Unió pedig szerinte össze van zavarodva Kínával kapcsolatban, amin egyáltalán nem segít az, hogy fél szemmel mindig az Egyesült Államok aktuális hozzáállását figyeli.

Fu Kong, Kína Európai Unióba küldött diplomáciai képviseletének vezetője szerint Kína nem áll Oroszország oldalán az ukrajnai háborúban.

A diplomata a The New York Timesnak beszélt arról, hogy a kritikusok félreértelmezték országa és Oroszország kapcsolatát. Három héttel azelőtt, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben kijelentették, országaik barátságának nincsenek határai. Fu Kong úgy látja, ezt sokan félreértelmezik.

Szerinte ez nem több, mint egy retorikai fogás.

Kijelentette, Kína nem nyújtott katonai segítséget Oroszországnak, és nem ismerte el az ukrán területek, köztük a Krím és a Donbasz annektálására irányuló erőfeszítéseit.

Peking azért nem ítélte el az inváziót a diplomata szerint, mert számításba vette Oroszország szempontjait a NATO terjeszkedésével kapcsolatban, és mert kormánya úgy véli, hogy a kiváltó okok sokkal bonyolultabbak, mint ahogy azt a nyugati vezetők állítják.

Arra a kérdésre, hogy Hszi Csin-ping miért nem hívta még fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, úgy válaszolt, a hívás elmaradása nem bír nagy jelentőséggel. Az elnök szavai szerint nagyon elfoglalt, ugyanakkor a két ország között gyakoriak az alacsonyabb szintű kapcsolatfelvételek.

Fu Kung, Kína Európai Unióba küldött diplomáciai képviseletének vezetője. (Forrás: Twitter/Fu Cong)

„Az a tény, hogy Hszi elnök nem beszél Zelenszkijjel, nem jelenti azt, hogy Kína Oroszország oldalán áll az ukrán kérdésben” – fogalmazott Fu.

A diplomata elmondta azt is, hogy amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter februárban kijelentette, hogy Kína halálos fegyverek küldését fontolgatja Oroszországnak, akkor

„hazugságokat terjesztett a televízióban”.

A nagykövet szerint az Európai Bizottság elnökének beszéde az EU Kínával kapcsolatos politikájának következetlenségét tárta fel. „Olyan benyomásom volt, mintha két ember veszekedne egymással” – fogalmazott Fu Kong. „Tehát ez az ambivalencia azt jelzi, hogy Európa nem fogalmazott meg koherens politikát Kínával kapcsolatban.”

Fu üdvözölte az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek azon kijelentését, miszerint az EU-nak kockázatmentessé kellene tennie kapcsolatát Kínával azáltal, hogy új alapszabályokat állapít meg, ahelyett hogy teljesen elszakadna tőle. „Szerintem ez egy pozitív üzenet, ezt meg kell hagynunk” – jelentette ki.

A nagykövet sürgette Európát, hogy hozzon létre saját, az USA-tól eltérő politikát, ami szerinte Kínában igen gyakori beszédtéma mostanság. Európának stratégiai autonómiát kellene kialakítania ahelyett, hogy Washington példáját követné, véli Fu.

„Az EU azt állítja, hogy (…) független hatalmi központ a világon, ugyanúgy, mint az Egyesült Államok vagy mint Kína.”

„Miért kell tehát mindig az Egyesült Államokra hallgatnia?”

– tette fel a kérdést Fu Kong.

Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin találkozója nagy hullámokat vert az Európai Unió döntéshozóinak körében. A megváltozott hozzáállást mi sem szemlélteti jobban, mint hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök csütörtökön jelentette be, jövő héten Pekingbe repül tárgyalni, Emmanuel Macron francia elnök pedig április 4-én követi őt egy meglehetősen hosszúra tervezett utazás keretein belül.

Az aggodalom igencsak megnőtt Peking és Moszkva szövetségének megerősödése miatt. A Politico szerint Brüsszelben a francia elnök sürgette kollégáit, hogy növeljék meg erőfeszítéseiket annak megakadályozására, hogy Kína fokozza támogatását Oroszország irányába.

„A francia elnök hangsúlyozta, hogy a lehető legnagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzuk az oroszok Kína általi támogatását, aminek következtében Oroszország elérhetné céljait a háborúban”

– jelentette ki egy uniós tisztviselő.

Sokan úgy számolnak, hogy Kína és Oroszország szorosabb partnersége elvezethet oda, hogy az ukrajnai háború egy, a NATO-tagországok, valamint a „Peking–Moszkva-tengely” közötti konfliktussá eszkalálódik. Aztán ott van a Peking és Washington közötti katonai összecsapás fenyegető veszélye is Tajvan miatt, amelyet nyugati elemzők szerint egyre inkább fenyeget a kínai erők inváziója – írja a Politico.

A lap kiemeli, hogy még katonai eszkaláció nélkül is nő a feszültség Kína és a Nyugat között a biztonság és a kereskedelem terén. Az elmúlt hetekben több európai kormány is korlátozásokkal sújtotta a kínai tulajdonú TikTok videómegosztó médiavállalatot, mivel aggódnak amiatt, hogy Peking technológiai dominanciája biztonsági kockázatot jelent a Nyugatra nézve.

Ráadásul az EU-s vezetők terveket készítettek arra vonatkozóan, hogyan lehet csökkenteni a függőséget Kínától olyan kritikus nyersanyagok tekintetében, mint például az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges lítium.

Egyfajta félelem is kialakult az európai politikusok körében. Krisjanis Karins lett államfő azt mondta, a moszkvai találkozó ébresztőt kell hogy fújjon Európa számára, mivel szerinte megmegmutatta azt, hogy „Kína nem a közvetítő szerepét tölti be, nyíltan Oroszország oldalára áll, és ez mindannyiunk számára nehézséget jelent”. Karins hozzátette, hogy a két ország kapcsolatában Pekingé a vezető szerep, de továbbra sem világos, hogy ezt a kapcsolatot merre kívánja „továbbvinni”.

Gitanas Nauseda litván elnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szintén aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Kína konkrét támogatást nyújthat Oroszország számára.

A valódi kérdés ugyanakkor az, hogy az Európai Uniónak új megközelítést kellene-e alkalmaznia Kínával szemben. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a Pekinggel való kapcsolatok építésére szólított fel, véleménye szerint „közelebb kell hozni” a kínaiakat.

„Kína nem tökéletes, de egy nap szükségünk lehet rá”

– mondta egy uniós tisztviselő. Hozzátette: „Több tagállam is osztja ezt az értékelést.”

A francia elnök diplomáciai tanácsadója, Emmanuel Bonne csütörtökön tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel. „Kína elvárja, hogy Franciaország és más európai országok szerepet vállaljanak a politikai megoldásra való törekvésben” – fogalmazott a beszámolók szerint Vang.

Hszi Csin-ping e heti moszkvai útja során nem tett nyilvános ígéretet Oroszország katonai támogatására – szögezi le a Politico. Amerikai tisztviselők azonban továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy Peking hajlandó segítséget nyújtani Moszkvának ay ukrán háborúban. Sajtóinformációk szerint kínai vállalatok ezer támadófegyvert és más, katonai célokra felhasználható felszerelést küldtek Oroszországnak.