Az oroszok nukleáris fegyvereket telepítenek Fehéroroszországba

Oroszország megállapodást kötött Fehéroroszországgal arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni a szomszédos ország területén – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök az állami televízióban szombat este a TASZSZ jelentése szerint.

Putyin szerint ez a lépés nem sértené meg az atomsorompó-egyezményt. Hozzátette: az Egyesült Államok is nukleáris fegyvereket állomásoztat európai szövetségesei területén.

Putyin szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök már régen felvetette a taktikai atomfegyverek telepítésének kérdését a Lengyelországgal határos Fehéroroszországban.

Az orosz és a fehérorosz kormány egyetértett a döntésben – hangsúlyozta Putyin az állami televízióban.

„Nincs ebben semmi szokatlan: először is, az Egyesült Államok már évtizedek óta ezt teszi. Már régóta telepítik taktikai nukleáris fegyvereiket a szövetségeseik területére” – magyarázta az orosz elnök.

„Megállapodtunk abban, hogy mi is ezt fogjuk tenni, anélkül, hogy megsértenénk a kötelezettségeinket, hangsúlyozom, anélkül, hogy megsértenénk az atomsorompó egyezményre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinket” – emelte ki.

Putyin arról is szólt, hogy Oroszország július 1-jéig befejezi a taktikai atomfegyverek tárolására szolgáló létesítmény építését Fehéroroszországban.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy Moszkva valójában nem adja át a fegyverek feletti ellenőrzést Minszknek.

Oroszország tíz taktikai atomfegyver szállítására alkalmas repülőgépet állomásoztat Fehéroroszországban – közölte az orosz elnök, és hozzátette, hogy Moszkva már számos nukleáris fegyverek indítására használható Iszkander rakétarendszert adott át Fehéroroszországnak.

Az Egyesült Államok újabb szankciókat szabott ki Fehéroroszországra, köztük több állami tisztségviselőre, vállalatra és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető elnöki repülőgépére is – közölte a washingtoni vezetés pénteken.

A 2020-as választást követő kormányfellépés miatt kirótt legújabb szankciók a teljes fehérorosz választási bizottságot, továbbá annak hét tisztségviselőjét érintik, emellett két, állami tulajdonban lévő járműipari cégre, azok igazgatóira, valamint Lukasenka amerikai gyártású, Boeing 737-es repülőgépére is érvényesek.

A pénzügyminisztériumi közlés szerint az egyik érintett, az Automobile Plant nevű cég több alkalmazottját is megfélemlítette, valamint elbocsátotta, amiért a választást követően részt vettek a Lukasenka győzelme ellen tiltakozó békés tüntetéseken.

Az elnöki „luxusgép”, melyet Aljakszandr Lukasenka nemzetközi utazásaira használ, a szankciók értelmében nem repülhet be az amerikai légtérbe.

A szankciók értelmében az érintetteknek minden, az Egyesült Államokban lévő vagyonát befagyasztják, valamint megtiltják amerikai állampolgárok számára, hogy az érintett személyekkel vagy szervezetekkel üzleteljenek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte továbbá, hogy 14 személyre, köztük a központi vezetés egyes tisztségviselőire vízumkorlátozást vezetnek be, „és az elkövetkezendőkben is hasonlóan járunk el a rezsimmel és mindenkivel, aki támogatja őket a fehérorosz nép elnyomásában” és az – Ukrajna ellen háborút indított – Oroszországgal való szövetkezésben.

Washington a 2020-as fehéroroszországi választást követően több körben is szankciókkal sújtotta a kelet-európai országot, amiért a választást követően a hatóságok brutálisan léptek fel a közölt eredmények ellen tiltakozó tüntetőkkel szemben.

Az ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és valójában jelöltjük, Szvjatlana Cihanouszkaja legyőzte az országot csaknem három évtizede uraló Aljakszandr Lukasenkát.

Szvjatlana Cihanouszkaja a választást követően az ellenzék több vezető tagjával együtt külföldön keresett menedéket, egy fehérorosz bíróság pedig néhány héttel ezelőtt 15 év börtönre ítélte a száműzetésben élő nőt. A hatóságok több mint 35 ezer embert, köztük számos ellenzékit vettek őrizetbe, a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet szerint pedig jelenleg több mint 1400 politikai fogoly ül fehérorosz börtönökben.

A litván parlament az ukrajnai háborúra és az illegális migrációra hivatkozva kedden május 2-ig meghosszabbította az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határ térségében fennálló szükségállapotot.

A parlament a litván kormány korábbi döntését hagyta jóvá. A szükségállapotot az ukrajnai háború tavaly február 24-i kezdete után rendelték el.

A NATO-tag Litvánia határos az Oroszországhoz tartozó, de attól területileg elkülönült Kalinyingrádi területtel és Fehéroroszországgal. A két másik, szintén NATO-tag balti állammal, Észtországgal és Lettországgal együtt Vilnius is hevesen bírálja az orosz beavatkozást.

Az intézkedés kezdetben az egész országra kiterjedt, de utóbb csak a határövezetre és egyes ellenőrző pontokra, például repülőterekre és vasútállomásokra korlátozták. Lehetővé teszi a hatóságok számára a stratégiai jelentőségű épületek és infrastruktúra kiemelt védelmét, a határok közelében mozgó járművek és polgári személyek fokozott ellenőrzését, az illegális bevándorlók visszaküldését, továbbá vízumhoz köti a határátlépést, és jelentősen korlátozza az orosz állampolgárok beutazását.

A szükségállapot a fehérorosz határ térségében már 2021 novemberétől érvényben van, mióta ott migránsok ezrei próbáltak illegálisan bejutni az Európai Unió területére.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta azt a törvényt, amely kiterjeszti a halálbüntetés lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra is – jelentette  a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.

A törvénymódosítást a parlament február végén fogadta el végső olvasatban. A jogszabály azon, a büntető törvénykönyvön végrehajtott módosítások része, amelyekkel a minszki kormány fokozná a harcot „a szélsőséges, államellenes tevékenységek ellen”.

A módosítás mindemellett háromról tíz napra emeli a maximális őrizet idejét azok számára, akiket hazaárulással, összeesküvéssel vagy más, a kormány megdöntésére irányuló tevékenységgel gyanúsítanak, az indoklás szerint annak érdekében, hogy ez idő alatt alaposabban kivizsgálják az ügyüket.

Az államfő csütörtökön jóváhagyott egy törvénymódosítást, mely szerint börtönbüntetést kaphat bárki, akire rábizonyítják, hogy rossz hírét keltette az ország fegyveres erőinek.

Fehéroroszország Európa utolsó országa, ahol még végrehajtanak halálos ítéleteket. A Lukasenka vezette ország tavaly széles körű nemzetközi bírálatok ellenére már kiterjesztette a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények körét a terrorcselekmények előkészítésének tényállására.

Ez főleg a vasúti szabotázsakciók ellen irányult, amelyekkel fehérorosz aktivisták megpróbálták akadályozni az orosz csapatok Ukrajna elleni támadásait.