A kormány magán kezdi a takarékoskodást

A kormány magán kezdi a takarékoskodást, a lakossági rezsicsökkentést pedig továbbra is biztosítja - szögezte le a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK).

Emlékeztettek, hogy a szomszédunkban zajló háború és az elhibázott brüsszeli szankciók egész Európában energiaválságot és háborús inflációt okoztak. „A szankciók visszafelé sültek el, ma már jól látható, hogy azok Európának ártanak jobban és az európai gazdaságok pedig egyre nehezebben viselik a szankciók káros következményeit” - fogalmaztak.

Kiemelték: az elmúlt hónapokban a magyar kormány azon dolgozott, hogy a lehető legnagyobb mértékben megvédje a magyar embereket a háború és az elhibázott szankciók negatív hatásaitól, a magyar embereket egyedülálló intézkedések védik. „A kormány elkötelezett a rezsicsökkentés megvédése mellett, minden költségvetési forrását továbbra is arra fordítja, hogy az átlagfogyasztás mértékéig a rezsicsökkentett árakat hosszútávon minden családnak biztosítsa. Ezért is született az a döntés, hogy a kormány a takarékoskodást magán kezdi és 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést írt elő az állami intézmények és gazdasági társaságok részére” - áll a közleményben.    

Hozzátették, hogy ennek részeként 2022. október 1-jétől a fűtéssel biztosított léghőmérséklet a 18 fokot nem haladhatja meg az állami intézmények helyiségeiben és tereiben. A szabályozás alól kivételt képeznek az egészségügyi-, a bentlakásos ellátást nyújtó szociális és a gyermekvédelmi intézmények, valamint a  bölcsődei ellátást nyújtó intézmények.

A köznevelési és a szakképző intézményekben legalább 18 fokot kell elérnie a léghőmérsékletnek, azokban a köznevelési intézményekben pedig, ahol 14 év alattiak gondozása, oktatása zajlik, ott legalább 20 fokot kell biztosítani - ismerteti a KTK.

A közleményben kitértek arra is, hogy Európában egyedül Magyarországon van rezsicsökkentés, amely minden magyar család, minden magyar nyugdíjas számára megmarad az átlagfogyasztás mértékéig.  A rezsicsökkentés fenntartásának köszönhetően egy átlagfogyasztású család ezután is havi 181 ezer forintot, éves szinten 2 millió 175 ezer forintot spórol meg, a háztartások a valós piaci ár hetedéért kapják meg az áramot, és a valós piaci ár tizedéért a gázt.

Energiamegtakarítási tervet készít a családok és a munkahelyek védelmében a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint minden alá tartozó költségvetési szerv és gazdasági társaság – áll a tárca hétfő délutáni sajtóközleményében.

Az Európai Unió szankciós politikája miatt energiaellátási és gazdasági válság alakult ki egész Európában. Bár az Európa nagy részében fennálló ellátási problémák Magyarországot egyelőre nem érintik, hazánknak is szembe kell néznie az energia árának drasztikus mértékű emelkedésével.

Az elmúlt hónapok eseményeinek hatására a saját otthoni környezetünkben a legtöbben már odafigyelünk a fogyasztási szokásainkra, azonban az elszabaduló árak nemzetgazdaságra gyakorolt hatásainak mérséklése – a családok védelme érdekében meghozott kormányzati intézkedések megtartása – érdekében szükség van arra, hogy a munkahelyünkön is hasonló gondossággal járjunk el.

A kormány úgy határozott, hogy példamutató módon a takarékoskodást saját magán kezdi, és ennek megfelelően 25 százalékos energiamegtakarítási célt ír elő az állami szervek és gazdasági társaságok részére.

Annak érdekében, hogy ez a cél teljesíthető és nyomon követhető legyen, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felügyelete alá tartozó minden költségvetési szerv legkésőbb szeptember 22-ig intézményre vonatkozó energiamegtakarítási intézkedési tervet készít elő.

A javasolt cél eléréshez az érintett intézmények energiatakarékossági felelőst is kijelölnek, aki az intézkedési tervben rögzített feladatokon túl a minisztériummal a kapcsolattartói feladatokat is ellátja.

A magyar rezsicsökkentés a legnagyobb támogatási program Európában. A kormány a továbbiakban is mindent megtesz azért, hogy a háborús inflációtól megvédje a magyarokat, és megvédje a rezsicsökkentést.

A kormány a rezsicsökkentés és az árstopok fenntartása mellett most a nagy energiafelhasználású kis- és középvállalkozásokat is támogatja. A program október 1-től 2023 végéig tart, és két fontos eleme van: az egyik a működési költségek, a másik pedig az energiahatékony beruházások támogatása. A segítségre az elszabadult energiaárak miatt van szükség.

„A kormány a mai ülésen elfogadta az energiaintenzív termelő kkv-kat segítő programot” –  tájékoztatott az intézkedésről a gazdaságfejlesztési miniszter szombaton. Nagy Márton akkor azt mondta: azokat tekintik nagy energiafelhasználású cégeknek, amelyeknek az energiaköltsége 2021-ben meghaladta nettó árbevételük 3 százalékát.

A program október 1-jével indul és 2023 végéig tart. Két fontos elemből áll: az egyik a működési költségek támogatása, a másik pedig a beruházások támogatása – mondta a miniszter.

A működési költségek támogatása azt jelenti, hogy idén, októberre, novemberre és decemberre a kis- és középvállalkozások áram- és gázszámlája növekményének a felét fizeti ki az állam. A program másik részében olyan beruházásokat támogatnak, amelyekkel a vállalkozások csökkenteni tudják az energiaköltségeiket.

Ezek a vállalkozások a hazai munkavállalók kétharmadát foglalkoztatják, ezért elemi érdek, hogy a nehéz gazdasági körülmények között is talpon maradjanak. Erről az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója, Pásztor Szabolcs beszélt az M1-en.

„Azok a legversenyképesebb kis- és középvállalkozások, amelyek ténylegesen energiahatékonyan és ezáltal versenyképesen tudnak dolgozni. A most bejelentett intézkedések szerint támogatást, állami önrészátvállalást ad a kormányzat azoknak a kkv-knak, amelyek tovább tudják javítani az energiahatékonyságukat, és olyan beruházásokat hajtanak végre, amelyeknek az eredménye energiahatékonyság általi versenyképesség-növekedés lesz” – fogalmazott Pásztor Szabolcs.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely ugyancsak a szombati kormányülés után beszélt arról, hogy a kormány – a magas energiaárak ellenére – átlagfogyasztásig továbbra is biztosítja a rezsicsökkentést.

Jelentős támogatást tudunk adni azzal, hogy nem kell az áram és a gáz piaci árát kifizetni. A változó áram- és gázártól függően 150–180 ezer forintos támogatást adunk havonta a családoknak – közölte Gulyás Gergely.

A miniszter megismételte, hogy ha

Brüsszel visszavonná a szankciókat, akkor már másnap a felére csökkenne a gáz és az olaj ára.

Arra, hogy az uniós szankciók elhibázottak, mi sem utal jobban, mint hogy az unió gazdasága mélypontra került, az orosz költségvetésben viszont még mindig 137 milliárdnyi rubeltöbblet van – mondta a Kossuth Rádióban Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

„Azok a politikusok, akik Brüsszelben vagy Nyugat-Európában a szankciós politikát támogatják, sajnos, hogy azt kell mondjam, nem az európai érdekeket nézik, sokkal inkább más szempontjaik vannak”

– hangsúlyozta.

Szakértők szerint az Amerikai Egyesült Államok is óriási nyomást helyez a brüsszeli politikusokra: a céljuk, hogy tartsanak ki az Oroszország elleni szankciók mellett, még akkor is, ha az energiaembargó válságba taszítja az európai gazdaságot.