A Jobbik elnöke kiáll a szankciók mellett

Az Oroszországgal szembeni szankciós politika nagyon helyes, még akkor is, ha ez magával vonja a közintézmények fűtésének korlátozását – mondta Gyöngyösi Márton a Jobbik házi tévéjében. A Jobbik elnöke 2014-ben, a krími népszavazáskor még úgy fogalmazott, „az Oroszország ellen bevezetett szankciók és az orosz válaszlépések komoly gazdasági károkat okoznak minden európai országnak, köztük hazánknak is”.

A brüsszeli szankciós politika még akkor is helyes, ha az energia vonatkozásában olyan következményekkel jár, mint a közintézmények, üzlethelyiségek fűtésének korlátozása – mondta Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke, EP-képviselő a párthoz köthető N1TV-ben. A korábban oroszbarát és EU-ellenes politikát képviselő Gyöngyösi az Egyenleg nevű adásban most úgy fogalmazott, az orosz–ukrán háború okozta energiaválság következményei Nyugat-Európában a mindennapi beszéd részét képezik, és mindenki tudja, hogy erre valamilyen megoldást kell találni. 

– fogalmazott Gyöngyösi, aki szerint éppen ezért „Németországban teljesen egyértelmű, hogy alternatív forrásokat kell keresni, és a keresletet vissza kell fogni”. 

– mondta a Jobbik EP-képviselője.

Eközben a magyar kormány azon rendelkezésére, miszerint a közintézményekben csökkenteni kell az energia használatát, 

Gyöngyösi Márton fenti nyilatkozata – melyben az unió Oroszországgal szembeni szankcióit nagyon helyesnek nevezte – azért is érdekes, mert nem is olyan régen a Jobbik politikusa még 

2014-ben a Jobbik még az ukrán konzulátus előtt demonstrált, együttérzéséről és támogatásáról biztosítva az Ukrajna egy részét megszálló Oroszországot. Gyöngyösi Márton akkor azt mondta, hogy Oroszország reményt és erőt adott minden kisebbségnek a jogaiért vívott küzdelemben, a referendum pedig rámutatott az Egyesült Államok és az Európai Unió kétszínűségére, mert a népek önrendelkezését, az emberi és kisebbségi jogokat csak akkor támogatják, ha geopolitikai érdekeik úgy kívánják.

– mondta Gyöngyösi Márton, aki szerint a magyar külügy szégyene, hogy az EU és az Egyesült Államok véleményét hangoztatja a sajátja helyett – jelentette ki pár éve Gyöngyösi, aki akkoriban még egy unióellenes Jobbik országgyűlési képviselője volt.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik jelenlegi alelnöke 2003-ban antidemokratikusnak és diktatórikusnak nevezte az Európai Uniót, és akkoriban még könyvet is írt a tagság veszélyeiről Eutanázia címmel. A Jobbik közel tizenöt éven át ellenezte az uniós tagságot, még a 2014-es választási programjukban is a kilépés mellett foglaltak állást. A párt ezzel szemben ma már a bennmaradás mellett tartana népszavazást.

Népszavazással erősítené meg Magyarország uniós tagságát a Jobbik. Döntésüket Gyöngyösi Márton augusztus elején azzal indokolta, a kormány a kétharmados parlamenti többség birtokában bármikor kivezetheti az országot az EU-ból.

Z. Kárpát Dániel, aki talán az utolsó olyan jobbikos, aki a párt megalakulása óta aktív tagja a mozgalomnak, 2003-ban a Demokratának Önkéntes diktatúra? címmel adott interjúban még 

Romano Prodinak, az uniós bizottság akkori elnökének szavait idézve, miszerint a hatalmi ágak, a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás demokratikus szétválasztása akadályozná az EU működését, a politikus feltette a kérdést: 

Megítélése szerint a nép híján volt a tisztességes tájékozódás lehetőségének, ami az unió demokráciájának előszobája, amit ő „EUkráciának” nevezett.

Z. Kárpát azt is közölte: miközben uniós anyagokat fordított, látta, hogy „a már bent lévők is egyre elégedetlenebbek és csalódottabbak attól, amit az EU-tól szép ígéretek helyett kaptak”. „Nem vehettem részt a nép átverésének előkészítésében” – jelentette ki, majd megírta Eutanázia című könyvét. Ebben 

Az ország elhamarkodott EU-csatlakozása elleni tiltakozásként 

A párt közölte: „élesen ellenzik azt a globalista jellegű politikát, amely az egyes tagországok önállóságának és sajátos nemzeti arculatának fokozatos elvesztésével jár”.

A 2014-es „Kimondjuk. Megoldjuk.” című választási programjukban azt írták, Magyarország nem azáltal tartozik Európához, hogy belépett az unióba, és akár az Európai Közösséggel szemben is hűek maradnak az európai alapértékekhez. Megítélésük szerint a lisszaboni szerződés valójában egy nemzetek felett álló szuperállam megteremtésének lehetőségét nyitotta meg, amihez a párt nem akar asszisztálni. Ezzel szemben a Nemzetek Európája koncepcióját képviselték, és kimondták, 

Megoldásként a párt népszavazást kezdeményezett volna az uniós tagságról. „Amennyiben az unió továbbra is a brüsszeli központú birodalomépítés irányba halad, hazánknak meg kell fontolnia, hogy saját megmaradása, érdekérvényesítése és gyarapodása céljából kilépjen ebből a közösségből, és újra gondolja nemzetközi viszonyrendszerét” – olvasható a 2014-es programban.

A Jobbik új elnökéről érdemes felidézni néhány – máig az emlékezetünkbe égett – incidenst.

Miután a britek népszavazáson döntöttek a kilépés mellett 2016-ban, Gyöngyösi Márton azt mondta: Nagy-Britannia megteremtette azt a precedenst, „ami a Brüsszellel szembe menést, és az unión kívüli élet feltételeit lefekteti”.

Gyöngyösi Márton azóta az Európai Parlament tagja, a Jobbik pedig – évtizedes elveit feladva – ma már az unióban maradás mellett kezdeményez népszavazást.

Gyöngyösi listázná a zsidókat

Talán olvasóink közül is sokan emlékeznek Gyöngyösi Márton 2012-ben felháborodást keltett mondataira. Annak idején a jobbikos politikus egy alkalommal a következőket találta mondani a parlamentben:

– húzta alá akkor Gyöngyösi. A politikus szavaitól a pártja akkor nem határolódott el.

Pedig az Index egy 2012-es cikkében még arra is kitért, hogy nem teljesen világos, hogy milyen körben tartaná szükségesnek a zsidók összeírását Gyöngyösi.

Gyöngyösi Márton és az oroszok

De a „magánrepülőző” jobbikos, Szabó Balázs ügye kapcsán tavaly a Mandiner beszámolt arról is, hogy napvilágot látott többek között Gyöngyösi Márton EP-képviselő oroszbarát múltja is.

A Jobbik akkor, Szabó tagságának felfüggesztése után közölte, elkötelezettek az európai értékek és az euroatlanti kapcsolatok fejlesztése és a demokrácia mellett, és sem most, sem a jövőben nem fogják tolerálni azt,

Mit gondolnak, ki volt még orosz érdekszférába tartozó országok választásait megfigyelni? Csak nem a Jobbik (akkori – a szerk.) elnökhelyettese, Gyöngyösi Márton?

– tette fel a kérdést kapcsolódó cikkében a Mandiner.

Az oroszbarát megfigyelő

Az újdonsült Jobbik-elnök kapcsán ugyanis kiderült az is, hogy Gyöngyösi 2014-ben választási megfigyelésen vett részt az Európai Unió által el nem ismert Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságokban, amiért a jobbikos politikust az RTL akkori műsora szerint kitiltották Ukrajnából.

De a történet itt sem ért véget. Gyöngyösi később ugyanis a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazásról is pozitívan nyilatkozott.

– idézte akkor a párthoz köthető alfahir.hu Gyöngyösi Mártont. A Jobbik politikusait az annexiót követően 2015-ben meg is hívták a Krímbe, amiről ugyan Gyöngyösi azt nyilatkozta, hogy a párt a legmagasabb szinten fogja képviseltetni magát, de a Mandiner úgy tudja, ő maga végül nem utazott el a félszigetre.

Aki helyeselte a Krím félsziget orosz annexióját

Pedig Gyöngyösi múltja kapcsán az Alfahírnek nyilatkozó Mateusz Piskorski (az oroszbarát lengyel Változás nevű párt politikusa) még arra is kitért, hogy szerinte a Jobbik képmutató Szabó ügyében, hiszen emlékszik, hogy személyesen találkozott Gyöngyösi Mártonnal Donyeckben, és hallotta, hogy támogatásáról biztosította a Donyecki Népköztársaságot és a Luhanszki Népköztársaságot. Pikorski felidézte azt is,

A korábbi pálfordulások alapján talán már nem is lepi meg a kedves olvasót, hogy mostanában korábbi „véleményével” szembe menve konkrétan követeli az Oroszország elleni gazdasági szankciók elfogadását.