Az EU legtöbb országában alig emelkedtek az átlagfizetések

A jelentős hazai minimálbér-emelésnek köszönhetően a magasabb keresetűek bérrendezése sem maradhat el. Jelentős reálkereset-csökkenést szenvednek el azok, akik kimaradnak idén a fizetésemelésekből - az adatokat a Magyar Nemzet elemezte.

Idén közel húsz százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum. A kötelező legkisebb keresetért dolgozóknak így biztosan nő idén a keresetük vásárlóereje is, a magas infláció ellenére.

Az elemzői várakozások szerint az év egészében nyolc-kilenc százalék körül alakulhat a fogyasztói árak emelkedése, vagyis a minimálbéresek reálkeresete 2022-ben tíz százalékkal is magasabb lehet 2021-hez képest. A magasabb keresetűek közül is sokan jelentős bérrendezést tapasztalhatnak, mivel a garantált bérminimum több mint bruttó negyvenezer forintos emelése miatt jelentős bértorlódás alakult ki. 

Egyes elemzői vélemények szerint egészen a bruttó átlagkeresetet megközelítő, bruttó 450-460 ezer forintos keresetekig is elkerülhetetlen az emelés több vállalkozásnál. Az árak emelkedése ugyanakkor eltérően érinti az embereket, ezért többen érezhetik úgy, kevesebbet tudnak költeni.

Újabb erőfeszítéseket követel az infláció

A korábban nem látható inflá­ciós nyomás miatt ugyanakkor mindenkinek kisebb reálbér-növekedéssel kell számolnia, mint a bérmegállapodás tavaly őszi aláírásakor. 

Hiába a legtöbb gazdasági szereplőnél tervezett két számjegyű béremelkedés, az érdemi vásárlóerő-növekedéshez legalább 15 százalékos bruttó bérfejlesztésre van szükség.

A legalacsonyabb keresetű munkavállalóknak idén egyedül Magyarországon nő vásárlóerőben is a fizetésük az Európai Unió tagállamai közül. Nálunk volt a legnagyobb idén a legkisebb kereset emelkedése. 

A legtöbb uniós országban öt százalék alatt maradt, míg a közép-európai régióban öt és tíz százalék közötti minimálbér-növelések voltak jellemzők.

Értéktelenedik az európai minimálbér

Mindez azt jelenti, hogy a 27 ország legtöbbjében csökken a legkisebb keresetek vásárlóereje, a nyugat-európai államokban várhatóan jelentősen visszaesik, mivel nem születtek bérfejlesztésről szóló döntések. Sőt az Euró­pai Központi Bank közgazdászokat megosztó javaslata szerint a béremelésekkel várni kell, pont a magas infláció ­miatt. Egyedül Magyarországon maradt tíz százalék alatt a térségbeli országok közül márciusban az infláció. A legalacsonyabb régiós adathoz érdemben hozzájárult a rezsicsökkentés és az árstopok hatása. Nem minden ország döntött a lakosság terheit csökkentő lépésekről: Szlovákiában egyelőre védtelenek a piaci árak emelkedésével szemben. Ezt jól jelzi, hogy már a határtól hetven kilométerre élőknek is megéri a szomszédban tankolni és bevásárolni. Csehországban majd 13 százalék lett az infláció, az üzemanyagok egy év alatt ötven százalékkal drágultak, de a kormány elutasította az árplafon bevezetését.

Egész Európa küzd a fogyasztói árak emelkedésével: a gyártáshoz és a szolgáltatások működtetéséhez nélkülözhetetlen energiahordozók és az élelmiszer-alapanyagok ára évtizedek óta látott mértékben nőtt az elmúlt hónapokban, amit az orosz–ukrán háború tovább fokozott. 

A drágulás az elszálló rezsi- és üzemanyagköltségek mellett már megjelent az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek árában, valamint a banki kölcsönök és a legtöbb szolgáltatás díjában is. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint tartósan csak 2023 második felére tér vissza a három-négy százalékos infláció.

Nem bevett gyakorlat az árak szabályozása

Magyarországon az árak emelkedését jelentősen tompítják a kormányzati intézkedések: a lakosság, valamint a kisebb vállalkozások rezsicsökkentése, valamint az alapvető élelmiszerek és az üzemanyagok árának rögzítése egyre jelentősebb védelmet nyújt az elszálló piaci árakkal szemben. Az árstoppal nem érintett termékek ára ugyanakkor idehaza is jelentős emelkedésnek indult, ami az élelmiszereknél a legszembetűnőbb.

Az intézkedéseknek köszönhetően a térségben Magyarországon volt a legalacsonyabb márciusban az infláció.

A lakosság jelentős kiadásnövekedése ellenére sok uniós országban nem vezettek be árleszorító intézkedéseket.

A közép-európai tagállamok közül korábban hazánk mellett csak Lengyelország tett lépéseket az infláció visszaszorítására. Lengyelországban a márciusi infláció 10,9 százalék volt, ám az elemzők szerint elsősorban nem a drágulás, hanem a kínálathoz mérten tovább élénkülő kereslet hajtotta az árakat.

A szlovákok már külföldön tankolnak és vásárolnak

Szlovákiában a multibarát kormány többször világossá tette, legfeljebb a legszegényebbek részesülhetnek valamilyen támogatásban. Az elszabaduló árak miatt sokat romlott a szlovák háztartások szociális helyzete. Ezért Zuzana Caputová szlovák államfő cselekvésre szólította fel a kormányt, amely korábban elutasította az állami beavatkozást a piaci folyamatokba.

A helyi beszámolók szerint a szlovákok többsége már Magyarországon és Lengyelországban tankol.

Az állami beavatkozás híján tisztán piaci hatások eredménye, hogy már a szlovák–magyar határtól hetven kilométerre élőknek is megéri Magyarországon tankolni, még a plusz kilométerek ellenére is a 20-30 eurós, vagyis mintegy tízezer forintos megtakarítás miatt.

A szlovákok a tankolás mellett egyre többször intézik nálunk a nagybevásárlást is, mivel az árak alacsonyabbak, ráadásul az élelmiszerek minősége is jobb. Szlovákiában februárban az éves infláció kilenc százalék volt, a márciusi adat még nem ismert.

Román mentőöv a szegényeknek

Romániában is tíz százalék fölé ugrott az infláció. Az üzemanyagok ára egy év alatt 34 százalékkal, a földgázé 46 százalékkal emelkedett. A román kormány az inflációs hatások tompítása érdekében 17,3 milliárd lejes, vagyis csaknem 1300 milliárd forintos szociális és gazdaságösztönző csomagot fogadott el, amelynek több mint fele EU-s forrás.

A legalacsonyabb keresetűek kéthavonta ötven euró, vagyis 19 ezer forint értékű élelmiszerjegyet kapnak, amelyen alapvető élelmiszereket vásárolhatnak. Az építőiparhoz hasonlóan a mezőgazdaságban is háromezer lejre, vagyis 220 ezer forintra nő a minimálbér. Romániában a minimálbér 2550 lej, vagyis 185 ezer forint. A gazdaság szereplői közül támogatást kapnak a rezsiköltségekre a kis- és középvállalkozások, valamint állami pénzekhez jutnak a nagyberuházások kivitelezői is.

Csehország lett az infláció csúcstartója

Csehországban a mindenkori rekord közelébe emelkedett márciusban az infláció, mértéke 12,7 százalék volt. Prága sem vezetett be árkorlátozó intézkedéseket, a kormány határozottan elutasítja az üzemanyagok árának befagyasztását.

Pedig Csehországban a benzin és a gázolaj egy év alatt ötven százalékkal lett drágább. A lakosságnak az áramért majdnem 25 százalékkal, a gázért 38 százalékkal, az alapvető élelmiszerekért 25-30 százalékkal kell többet fizetnie, mint 2021 márciusában.

Túl a lélektani határon a német infláció

Németországban átlépte a hétszázalékos lélektani határt az infláció, a 7,3 százalékos dráguláshoz elsősorban az energiaárak csaknem negyvenszázalékos növekedése járult hozzá.

Márciusban az éves bázisú németországi infláció 7,3 százalék volt, amely 1981 ősze óta a legmagasabb – hívta fel a figyelmet kedden a távirati iroda a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis jelentése alapján. Emlékeztetnek: februárban 5,1 százalékos inflációt mértek a németeknél.

A részletes adatok szerint 

az árucikkek ára éves bázison márciusban 12,3 százalékkal emelkedett a februári 7,9 százalék után. Ezen belül az energiaárak 39,5 százalékkal nőttek a februári 22,5 százalékos éves áremelkedés után.

Az élelmiszerárak drágulása a februári 5,3 százalékról 6,2 százalékra gyorsult a harmadik hónapban, míg a szolgáltatások ára a februárival megegyező mértékben, 2,8 százalékkal nőtt.

Energiaárak nélkül számítva Németországban a márciusi infláció 3,6 százalékot tett ki, az energia- és élelmiszerárak nélkül pedig 3,4 százalék volt pénzromlás mértéke.
Februárhoz mérten március során 

a fogyasztói árak 2,5 százalékkal emelkedtek, miután februárban 0,9 százalékos volt a havi drágulás.Az energiaárak 16,4 százalékkal nőttek a második hónap adataihoz képest.

Ugyancsak nőtt az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP), amely éves bázison 7,6 százalékra ugrott márciusra a februári 5,5 százalék után. Havi összevetésben a HICP 2,5 százalékra emelkedett a februári 0,9 százalékról.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt, közös uniós intézkedésekre lenne szükség az energiaárak leszorítása érdekében. A miniszterelnök szerint 

Németországra kell figyelnünk, ha a németeknek nem sikerül leszorítaniuk az inflációt, nekünk is nehéz lesz.

Orbán Viktor korábban arról is beszélt, hogy a kormányzati intézkedések legalább három százalékkal csökkentették a hazai inflációt, ezért ameddig szükséges fenntartaná az árstopot.