Vezet a Fidesz

Egy „most vasárnap” tartott országgyűlési választáson az aktív szavazók 49 százaléka a Fideszre voksolna, s csak 41 százalékuk szavazna a baloldali közös listára – derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. Két héttel a választások előtt sem zárul az olló a két nagy politikai tömb között, ráadásul az adatokból úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háború kifejezetten a kispártok támogatottságára hatott negatívan.

Nézőpont Intézet március 16. és 21. közötti közvélemény-kutatása alapján egy „most vasárnap” tartandó országgyűlési választáson az aktív szavazók közel fele (49 százalék) a Fidesz-KDNP országos listájára szavazna, a baloldali összefogás pedig a szavazatok 41 százalékára számíthatna.

A pártok szimpatizánsainak mélyelemzéséből szembetűnik, hogy a Fidesz szavazótáborának 4 százaléka tekinthető bizonytalannak, míg ugyanez az arány a baloldal esetén 41 százalékos.

Utóbbi adat Márki-Zay Péter népszerűtlenségével magyarázható. Ennek oka, hogy a kutatás szerint a baloldali szavazótábornak kicsit több mint fele (56 százalék) felelt Márki-Zay Péter nevével arra a kérdésre, hogy „Ön inkább azt szeretné, hogy Márki-Zay Péter legyen Magyarország miniszterelnöke, vagy azt, hogy Orbán Viktor?”, ami jól jelzi, hogy a baloldali kormányfőjelöltjének nincs felhajtóereje a szavazatmaximáláshoz (a válaszadók maradék része nem tudott egyértelműen állást foglalni a kérdésben).

A kutatási eredmények alapján a Nézőpont Intézet egy szokatlan választási viselkedési magatartást azonosított, miszerint megjelentek az „ingázó” szavazók, a magatartás az aktív szavazók 5 százalékánál érhető tetten. A háború a kispártok számára kedvezőtlen hatást mutat: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt továbbra is az aktív szavazók 3 százalékára, a Mi Hazánk viszont már csak 2 százalékukra számíthatna. Amennyiben a két kispárt nem tud jelentős mennyiségű szavazót megszólítani az ingázók közül, úgy nem valószínű, hogy bejutnak az Országgyűlésbe.

Orbán Viktor támogatottsága március közepére jelentősen emelkedett: az aktív magyar választók 61 százaléka mondta ugyanis azt, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni, Márki-Zay Pétert viszont csak 26 százalékuk. Amíg a hivatalban lévő kormányfő népszerűsége rendre 50 százalék fölött volt az utóbbi 16 hétben, addig baloldali kihívójának támogatottsága 22 és 28 százalék között mozgott, és az ukrajnai háború kitörése óta is stagnál. Ráadásul nincs olyan társadalmi csoport, ahol Márki-Zay vezetne, a fiatalok vagy a fővárosiak körében is Orbán a népszerűbb – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából, amely az elmúlt 16 hét adatait összegzi.

Az országosan reprezentatív kutatások 2021 utolsó hat, illetve 2022 első tíz hetében mérték fel azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltet az aktív szavazók hány százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni. A kutatási trendek azt mutatják, hogy a válaszadók rendre abszolút többséget meghaladó arányban mondták azt, hogy Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek. A 2010 óta hivatalban lévő kormányfő népszerűsége ráadásul az ukrán-orosz konfliktus kirobbanását követően ismét erősödni tudott: az őt támogató, aktív választók aránya az utóbbi két hétben 52-ről 61 százalékra emelkedett - derül ki a felmérésből.

Az, hogy ma már tízből több mint hat magyar van ezen az állásponton, igazolni látszik a stratégiai nyugalmat és Magyarország biztonságának és békéjének megőrzését hirdető kormányfői testtartást - írja az Alapjogokért közleménye.

A regnáló miniszterelnökkel szembeni hátrányát Márki-Zay Péter viszont nem tudta lefaragni. A hódmezővásárhelyi polgármester támogatói köre 2021 novembere óta stagnál: 22-28 százalék mondta azt ugyanis a felmérésekben az elmúlt 16 adatfelvételkor, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni – legutóbb 26 százalék. Mindez azt is jelenti, hogy a Gyurcsány Ferenc országos listájának első helyén szereplő politikus szimpátiaindexe továbbra is alacsony. Ezt igazolja, hogy Márki-Zay Pétert a kormánnyal kritikus, önmagukat ellenzékinek mondó válaszadóknak is csak 71 százaléka támogatja, míg Orbán Viktor mellett a kormánnyal szimpatizálók 93 százaléka kiállt. Ráadásul a baloldali miniszterelnök-jelölt egyik társadalmi csoportban sem vezet: a liberálisok által gyakran hivatkozott „fiatalok", a 18-29 évesek 48 százaléka Orbán Viktort szeretné miniszterelnöknek és csak 34 százalékuk Márki-Zayt. De az ellenzéki listavezető Budapesten sem tud az élre törni: a fővárosiak 45-42 arányban a hivatalban lévő kormányfő pártján állnak, míg a községben élők körében 72-15 ugyanez az arány - teszik hozzá.

Márki-Zay Péter lemaradása azért lehet még mindig ilyen tetemes, mert a szomszédban zajló háború kirobbanása előtt és azt követően is hibát hibára halmozott, zűrzavarosan, össze-vissza beszélt, majd utólag nem győzött magyarázkodni.

Emlékezetes: tudatlannak nevezte például a vidékieket, gúnyolódott a nyugdíjasokon vagy ostobának titulálta azokat, akik pártolják a gyermekvédelmi törvényt. Mindemellett a korábbiakban kritizálta a rezsicsökkentést, a minimálbért, a 13. havi nyugdíjat vagy az alapvető élelmiszerek és az üzemanyagok hatósági árstopját is. Az utóbbi két hétben ráadásul „javaslatot" tett arra, hogy Magyarország küldjön katonákat és fegyvereket az ukrajnai háborúba, a kárpátaljai magyarokat pedig oroszbarátsággal vádolta meg, veszélyeztetve ezzel biztonságukat - emlékeztetnek.