Macron és Putyin egyetért abban, hogy mindent meg kell tenni a tűzszünetért

A két ország vezetője csaknem kétórás telefonmegbeszélésén abban is egyetértett, hogy a diplomáciai eszközöknek kell előnyt élveznie a jelenlegi válság megoldásában, és annak elérése érdekében mindent meg kell tenni - tette hozzá az Elysée-palota, jelezve, hogy Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a következő napokban találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

Macron és Putyin megállapodott abban, hogy a következő órákban „intenzív munka kezdődik egy háromoldalú kontaktcsoport létrehozására” annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél elkötelezze magát a tűzszünet betartására a demarkációs vonalon - hangsúlyozta a francia elnöki hivatal.

A kontaktcsoportban Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői foglalnak helyet a 2015-ben tető alá hozott minszki megállapodások keretében az ukrajnai konfliktus rendezésére.

Az Elysée-palota hozzátette, hogy az Ukrajna határain kialakult katonai feszültség megállítására a következő napokban intenzív diplomáciai munka kezdődik Párizsban, ahol több egyeztetés is várható.

A francia és az orosz elnök a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, valamint közvetítőként Franciaország és Németország közötti tárgyalások újrafelvételét is szorgalmazta a minszki megállapodások megvalósítására. Ennek az Ukrajna által az elmúlt napokban megfogalmazott javaslatok alapján kell történnie Párizs szerint.

A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy a Donyec-medencei helyzet eszkalálódásának hátterében az ukrán biztonsági erők provokációi állnak.

A moszkvai közlemény szerint a tárgyalás során komoly aggodalmak fogalmazódtak meg a Donyec-medencei kontaktvonalon kialakult helyzet hirtelen romlása miatt. Az orosz elnök hangot adott álláspontjának, miszerint az eszkalációt az ukrán biztonsági erők provokációi okozták.

A felek a Kreml tájékoztatása értelmében az Ukrajna körüli helyzetről, valamint az Oroszországi Föderáció számára nyújtandó hosszú távú jogi biztonsági garanciákról folytattak részletes eszmecserét. Putyin és Macron síkraszállt az Ukrajna körül kialakult helyzet megoldásáért tett diplomáciai erőfeszítések fokozása mellett, egyebek között a „normandiai négyek” - Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország - vezetői politikai tanácsadóinak bevonásával a tűzszüneti rendszer helyreállítása és a haladás érdekében a Donyec-medence körüli konfliktus rendezésében.

Putyin kifogásolta, hogy szerinte „Kijev csak imitálja a tárgyalási folyamatot, makacsul elutasítja a minszki megállapodások és a normandiai formátumban elért megállapodások végrehajtását”. Úgy vélekedett, hogy Ukrajna fegyverrel való „telepumpálása” az erőszakos megoldásra provokálja Kijevet a Donyec-medencében. Tájékoztatta tárgyalópartnerét arról, hogy a harcok hevességének fokozódása miatt a szakadár köztársaságokból tömegesen kellett a polgári lakosságot Oroszországba evakuálni.

Az orosz államfő a Kreml szerint megismételte, hogy az Egyesült Államoknak és a NATO-nak konkrét és érdemi választ kell adnia Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseire. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bejelentette, hogy Szergej Lavrov orosz és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter hétfőn telefonos megbeszélést fog folytatni.

Zelenszkij a kontaktcsoport összehívását sürgette

Putyinhoz hasonlóan telefonon tárgyalt Marconnal a nap folyamán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport minél előbbi összehívását sürgette.

 Az ukrán elnök mintegy félórát beszélt francia hivatali partnerével, akit tájékoztatott a jelenlegi biztonsági helyzetről és a Donyec-medencében az ukrán oldal ellen végrehajtott újabb "provokációs" tüzérségi támadásokról. "Kiállunk a békefolyamat mellett. Egyetértettünk abban, hogy mihamarabb össze kell hívni (a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló) összekötő csoportot, és azonnali tűzszünetet kell kihirdetni" - közölte Zelenszkij a Twitteren.

Az ukrán hadműveleti parancsnokság vasárnap reggeli jelentése szerint az elmúlt napban az "orosz megszálló erők" 136-szor sértették meg a tűzszünetet a Donyec-medencei frontvonal mentén, ebből 116 alkalommal a minszki megállapodásokban tiltott nehézfegyverek bevetésével. Éjféltől vasárnap délelőtt 11 óráig húsz tűzszünetsértést jegyeztek fel az ukrán erők. Szombaton két ukrán katona meghalt, négy megsebesült, vasárnap pedig a legfrissebb értesülések szerint egy ukrán katona szenvedett repeszsérüléseket.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap arról beszélt, hogy eljött az ideje, hogy a Nyugat legalább részben bevezesse az Oroszország ellen előkészített szankciókat. Zelenszkij pedig szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián úgy fogalmazott, ha a Nyugat "100 százalékig biztos abban, hogy pár napon belül háború lesz, akkor mire várnak?"

"Nem lesz már szükségünk szankciókra, miután ránk lőnek, miután eltűnnek a határaink és összeomlik a gazdaságunk vagy elfoglalják országunk területének egy részét" - mondta az ukrán elnök. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CNN hírtelevízió State of the Union című műsorában ugyanakkor kijelentette, hogy Washington egyelőre még nem fogja büntetőintézkedésekkel sújtani Oroszországot.

"A szankciók értelme első körben az, hogy eltántorítsa Oroszországot a háborútól. Amint az ember bevezeti a szankciókat, ennek az elrettentő erőnek vége" - fogalmazott az amerikai diplomáciai tárca vezetője.

Az ukrajnai konfliktus nyomán kialakult feszültség fokozódása miatt folytatják az eredetileg vasárnapig tervezett fehérorosz-orosz hadgyakorlatot - jelentette be vasárnap a fehérorosz védelmi miniszter.

„Tekintettel arra, hogy a határ menti térségekben egyre nagyobb a katonai aktivitás, és súlyosbodik a helyzet a Donyec-medencében, a fehérorosz és az orosz elnök úgy döntött, hogy nem fejezik be a hadgyakorlatot” - közölte Viktor Hrenyin tárcavezető.

Az eredetileg tíznaposra tervezett, Szövetségesi Eltökéltség-2022 kódnevű közös hadgyakorlat vasárnap ért volna véget, de a legújabb döntés értelmében egyelőre nem vonják ki Fehéroroszországból a gyakorlaton részt vevő orosz csapatokat.

A hadgyakorlat kezdetén az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a műveletben orosz részről a (távol-)keleti katonai körzet katonai parancsnokságai, alegységei és egységei vesznek részt, amelyeket rövid idő alatt mintegy 10 ezer kilométeres távolságról csoportosítottak át nehéz haditechnikai eszközökkel és Sz-400-as légvédelmi rendszerekkel együtt.

A manőverek keretében a közlemény szerint megerősítik a fehérorosz államhatár védelmét fegyveres csoportok behatolásával szemben, elvágják utánpótlási útvonalaikat, megsemmisítik az ellenség illegális fegyveres csoportjait. A Kreml akkor azt közölte, hogy az orosz katonáknak a február 20-án véget érő gyakorlat után vissza kell térniük a bázisukra.

Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető, aki Aljakszandr Lukasenka elnök ellenlábasa volt a 2020 augusztusi elnökválasztáson, élesen bírálta, hogy a meghosszabbított manőver keretében az orosz csapatok Fehéroroszország területén maradnak, ami szerinte az ország szuverenitására jelent fenyegetést.

„Az orosz csapatok jelenléte államunk területén sérti az alkotmányos rendelkezéseket, illetve a nemzetközi jogot, ezenfelül pedig veszélyezteti a fehéroroszok és a teljes térség biztonságát is” - hangoztatta a Litvániába menekült ellenzéki.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap, röviddel a hadgyakorlat folytatásának bejelentése után arról beszélt, hogy eljött az ideje, hogy a Nyugat legalább részben bevezesse az Oroszország ellen előkészített szankciókat. „Most kell megállítani Oroszországot. Elérkezett a cselekvés ideje. Hivatalosan azt mondom, hogy megvan minden alapja annak, hogy bevezessék az Oroszországgal szemben előkészített büntetőintézkedések legalább egy részét” - mondta Kuleba a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) nyilatkozva vasárnap.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, a fehérorosz-orosz hadgyakorlat folytatásának híre után még inkább aggódik az orosz támadás lehetősége miatt, és szerinte ez a fejlemény is azt mutatja, hogy a világ közvetlenül egy Ukrajna elleni orosz invázió előtt áll.