A WHO figyelmeztet: Újabb életveszélyes vírus ütötte fel a fejét

Alig két hónappal a legutóbbi ebolajárvány végét követően mutatták ki az erősen fertőző marburgvírust Guineában, a déli Guéckedou prefektúrában egy időközben elhunyt beteg szervezetében.

Az első vizsgálatokat a Pasteur egészségügyi intézet végezte el Szenegál fővárosában, Dakarban. A pácienssel kapcsolatba került személyek után keresést indítottak. A marburgvírus megfékezését ugyanakkor nagyban hátráltatja, hogy az ország párhuzamosan küzd a koronavírus-járvánnyal is.

„Meg kell fékezni a marburgvírust, mielőtt messze és távol elterjedne”

- jelentette ki Matshidiso Moeti, a WHO Afrikáért felelős igazgatója.

A marburgvírus sokban hasonlít az ebolára, és legvalószínűbb terjesztői szintén a denevérek lehetnek. A kór testnedvekkel terjed. A betegség magas lázzal, izomfájdalmakkal, vérhányással és belső vérzésekkel jár. A WHO szerint egyelőre nincsen engedélyeztetett antivirális gyógyszer, vagy oltás a marburgvírus ellen.

1967 óta a marburgvírus tizenkét nagyobb kitörését jegyezték fel Afrika déli, illetve keleti részein, de a mostani az első eset, hogy a kontinens nyugati részén is megjelent a kór. A WHO szerint a halálozási arány az eddigi járványok során 24 és 88 százalék között ingadozott, a vírustörzs és a járványügyi intézkedések függvényében.

Egész Európában és hazánkban is már az új koronavírus delta vírusvariánsa terjed. Ezt a – korábban indiainak nevezett – vírusmutánst tavaly decemberben azonosították, majd idén márciusban minősítették kiemelt kockázatúnak. A delta vírusmutáns fertőzőbb, gyorsabban terjed és az eddigi jellemző tünetek mellett allergiaszerű tüneteket is okoz. A vírusmutáns a még beoltatlanokra jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért őket a védőoltás felvételére biztatjuk. Rövidebb a lappangási ideje A delta vírusvariáns lappangási ideje átlagosan 4 nap. Tehát rövidebb, mint a vadvírusé, vagy mint az alfa (korábbi nevén brit) vírusmutánsé, amelynek átlagosan 6 nap a lappangási ideje. Fertőzőbb, gyorsabban terjed A fertőzött személyek vírusürítésének mértéke is sokkal magasabb, ez a két tényező is az oka annak, hogy a delta variáns a korábbi klasszikus vírussal és annak mutációival szemben 60%-kal fertőzőképesebb és gyorsabban terjed. Más tünetek is jellemzőek A delta variánsa az eredeti, vuhanitól eltérő tüneteket okozhat, és a tünetei is némiképp módosulhatnak. A delta variánsnál az ízlés- és szaglásvesztés viszonylag ritkább, mint az alfa vírusmutáns okozta fertőzésnél, inkább a légzőszervi, náthaszerű tünetek a jellemzőek. A korábbi változatokhoz képest a delta variánssal történő fertőzés leggyakrabban

• fejfájást,
• torokfájást,
• orrfolyást,
• tüsszögést,
• hőemelkedést,
• bágyadtságot és levertséget okoz,
• azonban a láz továbbra is gyakori tünetként jelentkezik.
• Az emésztőszervi panaszok: hányinger, hányás, hasmenés is gyakrabban jelentkezhetnek, sőt a hallással kapcsolatos panaszok: fülzúgás, fülcsengés, szédülés sem ritkák.
• Jellemző továbbá a szemet érintő irritáció, kipirosodás, duzzanat esetleg váladékozás megjelenése is.

Azoknál a betegeknél alakul ki gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot, akik valamilyen krónikus alapbetegségben (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, májbetegség, légzőszervi betegség, daganatos betegség) szenvednek. A delta variáns tünetei miatt könnyen összetéveszthető az allergiával, megbetegedés esetén könnyen tűnhet súlyosabb lefolyású náthának is. Ha valaki észleli magán a tüneteket, akkor értesítse a háziorvosát és teszteltesse magát, valamint ne menjen közösségbe! A még beoltatlanok vannak a legnagyobb veszélyben Az új koronavírus több mint másfél éve életünk része, látható, hogy a vírus gyorsan változik, és egyre veszélyesebb mutációk terjednek el. A vírus és annak mutánsai ellen a megoldás a védőoltás jelenti. Legnagyobb veszélyben a még beoltatlanok vannak, ezért őket a védőoltás felvételére biztatjuk.

Regisztráció: https://vakcinainfo.gov.hu/

Időpontfoglaló: https://www.eeszt.gov.hu/hu/web/guest/covid-oltas-idopontfoglalas