Most jelentették be a tudósok: életet találtak a Merkúron

A NASA MESSENGER szondájával készült, áttörést jelentő új tanulmány arra utal, hogy idegenek élhetnek a Merkúr északi sarka alatt.

A tudósok úgy vélik, hogy a bolygó bizonyos részén megfelelő körülmények lehetnek bizonyos "szélsőséges életformák" fenntartásához, annak ellenére, hogy milyen közel van a Nap perzselő hőjéhez. A Bolygókutató Intézet vizsgálata szerint az életformák a sós gleccserekben is élhetnek, mivel tele vannak illékony vegyületekkel.

Hasonló körülmények vannak a Föld egyes részein. A vezető szerző, dr. Alexis Rodriguez elmondta: "Ez a gondolatmenet arra késztet bennünket, hogy elgondolkodjunk azon, hogy a felszín alatt a Merkúron is lehet élet, mert az kedvezőbb, mint a zord felszíne". 

A NASA szondáját a Merkúr északi pólusának geológiájának vizsgálatára használták. Az adatok felhasználásával a csapat bizonyítékokat fedezett fel arra vonatkozóan, hogy a só átfolyhat a Raditladi és Eminescu krátereken. A Föld jéggleccsereitől eltérően a Merkúr gleccserei sóból, csapdába ejtett vízből, nitrogénből és szén-dioxidból állnak.

Amikor a bolygót - amely a legközelebb található a Naphoz - űrkőzetek találtak el, áttörték a bazaltkőzet külső rétegét, és lehetővé tették az illékony vegyületek áramlását, létrehozva a gleccsereket. A Merkúron a nappali átlaghőmérséklet 430 C körül van, így az ilyen vegyületek mára elpárologtak.

A kutatócsoport azonban meg tudta becsülni, hol voltak a kráterek a Merkúr és a Föld jellemzőinek összehasonlításával. Dr. Rodriguez elmondta: "Modelleink határozottan megerősítik, hogy a sóáramlás valószínűleg ezeket a gleccsereket hozta létre, és a helyükre kerülésük után több mint 1 milliárd évig megtartották az illékony anyagokat."

A bolygó felszíne alatti sóréteg elméletileg el van rejtve a Nap hője elől, de csapdába zárta azokat az illékony vegyületeket, amelyek életformákat támogathatnak, mivel hasonló élőhelyek léteznek a Földön.

Dr. Rodriguez elmondta: "A Földön a speciális sóvegyületek lakható réseket hoznak létre még a legzordabb környezetben is, ahol előfordulnak, mint például a chilei száraz Atacama-sivatagban."

A felfedezés előtt a szakértők úgy vélték, hogy a Merkúr lakhatatlan a nagy hőingadozások, a légkör hiánya és a folyamatos napsugárzás miatt. De a Föld „aranyhaj zónájához” hasonlóan, amely megfelelő távolságra van a Naptól, hogy lehetővé tegye az élet virágzását, a tudósok úgy gondolják, hogy a Merkúr felszíne alatt valami hasonló található.