Német sajtó: a Nyugat hónapokon belül tűzszünetre kényszeríti Ukrajnát

„Hatvan napja tart az ukrán ellentámadás, nagyobb sikerek nélkül, de rengeteg veszteséggel. Kijev nem fogja tudni visszaszorítani az orosz agresszort. Minden jel arra mutat, hogy ez a konfliktus be fog fagyni” – ezzel a felütéssel kezdte szerdán megjelent elemzőcikkét a Die Welt országos német napilap online kiadása, amely leszögezte: "Kijev nagyon rosszul áll ebben a háborúban".

A német lap szerint jelenleg semmilyen jele nincs annak, hogy Kijevnek valaha is lehetősége lesz visszafoglalni az orosz megszállás alatt lévő területeket – annak ellenére, hogy ez az ukrán vezetés deklarált célja. Az ukránok az ellentámadás ideje alatt 240 négyzetkilométert tudtak visszafoglalni, „csigalassúsággal” haladnak, és az idővel versenyeznek: októberben ugyanis jön az esős évszak, ami még tovább fogja lassítani az ukránokat. 

Nyugati hezitáció

A cikk ezután azzal folytatja: Biden, Scholz és a nyugati vezetők hezitálnak a komolyabb fegyverszállítmányok kapcsán. Hiányoznak az ukránok arzenáljából például a vadászgépek, a német légelhárító Gepard-tankok, az amerikai Avengerek is, vagy az aknaelhárító eszközök is. Ezen felül pedig az ukránoknak komoly gondot okoz a lőszerhiány is.

A szerző valószínűnek tartja, hogy a konfliktus be fog fagyni, ahogy például Észak- és Dél-Korea esetében is. Ez „rossz időszak lesz” több millió ukrán számára: a NATO- és EU-tagság még elérhetetlenebb lesz Kijev számára, a külföldi befektetők inkább kerülni fogják a bizonytalan helyzet miatt az országot, az újjáépítés pedig szintén lassan fog csak haladni. 

Csalódott a Nyugat az ukránokban

Az ukránok folyamatosan fáradnak, az ország energiaellátása az idei télen sokkal nehezebb lesz, mint tavaly, és mindenféle állítással ellentétben 

A cikk írója ezután azzal folytatja, hogy az ukránok teljesítménye bizony csalódottságot okozott a nyugati vezetőkben, akiket nagy valószínűséggel nem érdekel a Krím visszafoglalása – hiszen Putyin már 2014-ben úgyis annektálta ezt a területet. A „rövidlátó” nyugati vezetők sokkal hamarabb fognak kibékülni egy megcsonkított Ukrajna gondolatával, mint azzal, hogy megpróbálják vereségbe taszítani Putyint, aki erre aztán – még ha a NATO válaszreakciója miatt valószínűtlen is, de – nukleáris fegyverekkel reagálhat – fogalmaz a szerző. 

A szerző azzal zárja írását, hogy az amerikai választás közeledtével Joe Bidenék ukrajnai támogatása is visszább lesz fogva, hogy ezzel megpróbálják semlegesíteni a republikánusok kampányát – amely azt kéri számon a Biden-adminisztrációt, hogy miért fordít dollármilliárdokat Ukrajnára, és miért nem igyekszik ezt a pénzt inkább az Államokban tartani. A háborúban hamarosan az egész Nyugat el fog fáradni, és nagyon valószínű, hogy 2024-ben már nem fognak nagy lelkesedéssel beszélni a fegyverszállítmányokról.

A régóta várt ukrán ellentámadás az elmúlt néhány hétben finoman szólva sem hozta meg a várt eredményt – erről írt hosszadalmas cikket a New York Times. Hiába vannak ugyanis az ukránok felszerelkezve modern amerikai fegyverekkel, a katonákat mérhetetlenül lassítja az oroszok által aláaknázott csatamező, emellett a tüzérség és az orosz légierő is nagy nyomás alatt tartja az ukrán csapatokat. 

A lap amerikai tisztviselőkre és független elemzőkre hivatkozva arról ír: az ukrán parancsnokok a siralmas eredményeket látva inkább taktikát váltottak, és tüzérségi támogatással akarták megritkítani az oroszokat. S noha az ukránok vissza is foglaltak egy-két falut, de átütő sikert még nem sikerült aratniuk. Ez pedig kérdéseket vet fel például annak kapcsán, hogy vajon tényleg minőségi kiképzést kaptak-e az ukrán katonák, és tényleg NATO-szintű hadsereggé váltak-e pusztán a több milliárd dolláros értékű fegyverszállítmányoktól.

Ezért döntött úgy az ukrán hadvezetés, hogy inkább ismét taktikát váltanak. A New York Times szerint ugyanis míg a nyugati harci módszerek a támadásra építenek, addig az ukrán haderő éveken keresztül inkább a védekező taktikát részesítette előnyben. A lap szerint ennek köszönhető például az is, hogy a háború kitörését követően az oroszok nem tudtak bevonulni Kijevbe, és gyorsan lezárni a konfliktust. Ehhez a módszerhez térnének vissza az ukránok, ám az amerikaiak attól tartanak, hogy ebben az esetben Kijev sokkal gyorsabb ütemben ürítené ki lőszerkészleteit. A lapnak nyilatkozó amerikaiak szerint ezért az a valószínű, hogy amint az ukránok áttörnek az orosz vonalakon, ismét visszatérnek majd az offenzív taktikához. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges katonai művelet keretében hozott döntései erősítik Oroszországot – mondta Scott Ritter volt hírszerző tiszt az MK.ru szerint. A tiszt úgy véli, az igazság az, hogy Ukrajna egy kimerítő háborút folytat Oroszországgal, amelyben napról napra gyengül, míg utóbbi egyre erősebb.

Ritter elmondása szerint az ellentámadásokban az ukrán fél több ezer katonát és a nyugati katonai-politikai blokk, a NATO által szállított fegyverek egyharmadát veszítette el.

A volt amerikai hírszerzőtiszt álláspontja szerint Ukrajna több mint egy hónapja folytat ellentámadást, amelynek megsemmisítő csapást kellett volna mérnie az orosz fegyveres erőkre, de 

AZ UKRÁN FEGYVERES ERŐK MÉG AZ ELSŐ VÉDELMI VONALAT SEM ÉRTÉK EL.

„Ha elveszítesz 30 ezer katonát, és nincs másik 30 ezer, aki pótolhatná őket, az gyengíti a teljes háborús erőfeszítést” – zárta Ritter.