Őrült tempóban halmozzák az atomfegyvereket a nagyhatalmak

Az ukrajnai háború és a világ biztonsági helyzetének általános romlása miatt az atomfegyverrel rendelkező államok növelték nukleáris arzenáljaikat – olvasható a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfő közzétett jelentésében. A SIPRI elemzése szerint globális szinten a működőképes nukleáris fegyverek száma 86-tal, becslések szerint 9576-ra emelkedett.

- olvasható a SIPRI jelentésében, melyben külön kiemelték, hogy a nukleáris fegyverek globális száma évtizedek óta folyamatosan csökkent mostanáig, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy a kiselejtezett robbanófejeket Oroszország és az Egyesült Államok fokozatosan leszerelte. 

- mondta Matt Korda, a SIPRI munkatársa. A szakértő szerint a nukleáris diplomácia erősen visszaszorult azóta, hogy 2022 februárjában megkezdődött Oroszország támadása Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 februárjában felfüggesztette az Új Start leszerelési szerződést – az egyetlen jelentős nukleáris fegyverzet-ellenőrzési szerződést, amely még érvényben volt az Egyesült Államok és Oroszország között. 

Emellett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás felélesztéséről szóló tárgyalásokat beárnyékolja az utóbbi által az ukrajnai orosz erőknek nyújtott katonai támogatás és az országban kialakult politikai helyzet. A megállapodás felélesztése egyre valószínűtlenebbnek tűnik – értékelte a SIPRI. Továbbra is Oroszországnak és az Egyesült Államoknak van messze a legnagyobb fegyverarzenálja: az összes robbanófej közel 90 százalékát ez a két ország birtokolja. Kína már régóta a harmadik helyre lépett előre.

A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) nevű szervezet szintén hétfőn közzétett  adatai szerint 2022-ben is emelkedtek az atomfegyverek modernizálására és a nukleáris arzenálok bővítésére fordított kiadások.

A 2017-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett szervezet azt közölte, hogy a tavalyi már a harmadik olyan év volt, amelyben növekedtek ezek a kiadások: 82,9 milliárd dollárra rúgott az atomfegyverekre fordított összeg a kilenc, atomfegyverrel rendelkező országban, ami 3 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.

Az ICAN számításai szerint ez azt jelenti, hogy percenként majdnem 160 ezer dollárt költöttek el tavaly atomfegyverekre, ebből az összegből egy éven keresztül lehetett volna biztosítani mintegy 1,3 milliárd ember ivóvíz-szolgáltatását.

A jelentés szerint az Egyesült Államok többet költött atomfegyverekre, mint a másik nyolc atomhatalom együttvéve, összesen 43,7 milliárd dollárt. Második helyen állt Kína 11,7 milliárd dollárral, Oroszország 9,6 milliárd dollárral, majd Nagy-Britannia, Franciaország, India, Izrael, Pakisztán és Észak-Korea következett a sorban. A legnagyobb arányban az indiai ráfordítás emelkedett: az előző évhez képest 21,8 százalékkal többet, 2,7 milliárd dollárt költöttek nukleáris fegyverekre.