Alkotmányos vádeljárások indulhatnak Joe Biden ellen jövőre

Alkotmányos vádeljárások (impeachment) sorát kezdeményezheti Joe Biden amerikai elnök ellen a kongresszus abban az esetben, ha az idén november nyolcadikán esedékes úgynevezett félidős választások alkalmával a Republikánus Pártnak sikerül többséget szereznie a szövetségi törvényhozás képviselőházában – mondta Ted Cruz texasi szenátor egy hétfői podcast adásban.

A befolyásos republikánus politikus úgy fogalmazott, hogy a demokraták politikai fegyverként használták az alkotmányos vádeljárás eszközét Donald Trump elnökségének idején, és mondvacsinált indokokra hivatkozva próbálták elmozdítani a hatalomból a volt kormányfőt, „a republikánusok pedig azonnal viszonozni fogják ezt szívességet, amint ők irányítják a képviselőházat.”

A 2022. november 2-án esedékes időközi választások során az amerikai választópolgárok a szövetségi törvényhozás alsóházának 435 képviselőjét (vagyis a teljes Házat), illetve felsőház 100 szenátorából 34-et választanak majd meg. Jelenleg az alsó- és felsőházban is szűk demokrata többség van, de ebben a pillanatban minden közvéleménykutatás azt jósolja, hogy a Republikánus Párt elsöprő többségbe kerül majd a kongresszus mindkét kamarájában.

Ted Cruz texasi szentár úgy látja, hogy a „republikánusoknak történelmi esélyük van megnyerni a félidős választásokat”, szerinte 90 százalék annak az esélye, hogy a jobboldal újra többségbe kerül majd a kongresszusba.

„Ha miénk lesz a képviselőház, amire most azt mondanám, hogy igencsak valószínű, akkor szerintem komoly vizsgálatokat fogunk indítani a Biden-kormányzat ellen”

- fogalmazott a politikus, aki azt is hozzátette, hogy az alkotmányos vádeljárás eszközéből a demokraták csináltak „pártpolitikai bunkósbotot”, amit a republikánusok sem lesznek restek használni. „Ami jó a libának, az jó a gúnárnak is” – tette hozzá.

Ted Cruz szerint egyébként a Biden-adminisztrációnak számtalan olyan „bűne” van, amiért meg lehet indítani a vádeljárás folyamatát az elnökkel szemben. Példaként említette a katasztrofális afganisztáni kivonulást, és az amerikai-mexikói határon kialakult migrációs válsághelyzetet is, amellyel kapcsolatban még a Legfelsőbb Bíróság ítéletét sem hajlandó betartani a kabinet.

Mint ismert, Donald Trump volt amerikai elnök ellen kétszer is indított alkotmányos vádeljárást a szövetségi képviselőház, ám a szenátus végül mindkét alkalommal felmentette az ország első emberét. Először hatalommal való visszaéléssel vádoltak Trumpot, miután egy telefonbeszélgetésük során arra biztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy indítsanak vizsgálatot, Joe Biden fia ellen, annak ukrajnai ügyei miatt. Másodszor pedig a tavaly január hatodikán történt Capitolium elleni ostrom miatt próbálták felelősségre vonni az elnököt, aki végül ebben az ügyben is ártatlannak bizonyult.