kulcsár edina
Egyre rövidülnek az éjszakák, és már a hőmérő higanyszála is egyre kevesebbet csúszik mínuszba. Itt a tavasz, amivel együtt jön az óraátállítás is. De mikor?
Bár korábban szó volt arról, hogy nem kell többé állítgatnunk az órát nyári és téli időszámítás szerint, egyelőre nem született arról döntés, melyik idősávot preferálnák. Így bizony most tavasszal is "ellopnak" az életünkből egy órát. Bár sokan azt hiszik, most hétvégén esedékes az óraátállítás, ám valójában majd húsvétvasárnap tör ránk.
Az idén március 31-ére, azaz húsvétvasárnapra esik majd az első, tavaszi óraátállítás időpontja, ezúttal előretekerjük majd egyel az órát: hajnal 2-kor már hajnal 3 óra lesz, így ezen az éjszakán a megszokottnál egy órával kevesebbet tudunk majd aludni.
A nyári időszámítás mindig október utolsó vasárnapjáig tart. Vagyis 2024-ben október 27-én (vasárnap) hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.
Az óraátállítás lehetőségének első hivatalos említése 1916-ból származik, egyes források szerint azonban már Benjamin Franklin is felvetette annak szükségességét, miután megvizsgálta, mennyi világításra használt gyertya fogyott az 1784-es tél során, és úgy gondolta, az idő elcsúsztatása segítene az embereknek spórolni a világítás költségein. Arról azonban, hogy az óraátállítás valóban segít-e csökkenteni a rezsiköltségeket, egészen máig nagymértékben megoszlanak a vélemények. Egyes kutatások 0,5 százalékos átlagos fejenkénti megtakarítást emlegetnek, mások 4 százalékkal megugró költségekre találtak bizonyos bizonyítékokat.
Míg az óraátállítás pozitív hozadékainak még a léte is vitatott, negatív következményeiről rengeteg bizonyíték létezik a szakirodalomban. Egyes kutatások arra mutattak rá, hogy a szokás nyomán látványosan, 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma az óraátállítást követően, a munkahelyi balesetek száma pedig 6 százalékkal nőtt az átállítást követő első hétfő során.