Kiderült, mennyivel nőtt a bruttó átlagkereset a tavalyihoz képest

Éves összevetésben 21 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset az első negyedévben a KSH adatai szerint. Ilyen mértékű növekedésre az elmúlt 15 évben nem volt példa.

A Munkaerőpiaci folyamatok I. negyedév című tájékoztató szerint a keresetek növekedéséhez nagyban hozzájárult a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (az úgynevezett fegyverpénz), amely 6 százalékpontot jelentett. Ezen felül fontos tényező volt még egyebek mellett a minimálbér 19,5 és a garantált bérminimum 18,7 százalékos emelése, amelynek hatására előbbi havi bruttó 200 ezer forintra, utóbbi pedig havi bruttó 260 ezer forintra nőtt - tették hozzá. Arra is kitértek, hogy a legjobban fizető nemzetgazdasági ág az első negyedévben a fegyverpénz jelentős keresetemelő hatása miatt a közigazgatás volt, itt meghaladta a 823 ezer forintot a havi bruttó átlagkereset, amely  810.032 forint volt az információ és a kommunikáció, illetve 807.452 a pénzügyi szolgáltatás területén. A legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ág - 309 ezer forinttal - a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás volt, de a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szociális ellátásban dolgozó teljes munkaidősök átlagkeresete is kisebb volt 380 ezer forintnál. 

Hozzátették, hogy 2022. január-márciusban minden nemzetgazdasági ágban nőtt a bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest, az energiaipar kivételével mindenütt 10 százalék felett.  A KSH adatai szerint az első negyedévében a férfiak havi bruttó átlagkeresete 24 százalékkal volt magasabb a nőkénél. A két nem közötti rés a fegyveresek magas szolgálati juttatása miatt nőtt. 

Arra is rámutattak, hogy az első negyedévben változatlanul a fővárosi székhellyel rendelkező szervezeteknél dolgozók bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, meghaladta a 639 ezer forintot.  A megyék között a rangsor végén Szabolcs-Szatmár, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megye állt, ahol az átlagkereset a bruttó 400.000 forintot sem érte el.  

Az adatok megállapításánál a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket vették alapul.