Mi lesz a Mocsárosdűlő sorsa? Itt a válasz!

Beépítési terv, ami nem létezik, rendszeres tűzesetek, amikre nincs megoldás, kérdések, amikre nincsenek válaszok... A Metropol ott járt az Óbudai önkormányzat közmeghallgatásán.

mocsárosdűlő

óbuda

Az Óbudai önkormányzat december 16-án tartott közmeghallgatást, ahol a helyi lakosság javaslatokat, észrevételeket tehetett, a kerület vezetői pedig válaszokat ígértek az elmúlt hetekben felmerült kérdésekre is. Így a Mocsáros dűlőre építeni kívánt lakópark, és a Csúcshegyi víz és csatornázás nélküli városrész ügye is terítékre került. Érdemi válaszok azonban csak elenyésző részben születtek.

Kiakadtak az óbudaiak a Mocsárosdűlő kiárulásán

Rengeteg óbudai háborodott fel a december eleji leleplező Anonymus-videón, amiben Barts Balázs, a Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatója a Mocsárosdűlő beépítéséről beszél. Barts a felvételen azt mondja, hogy a városligetnyi területen akár lakópark is épülhet. A beszélgetés maga pedig arra utal, hogy a felek közben látványterveket és térképet nézegetnek. A vezérigazgató közben készségesen mutatja az irodák, a lakóházak és a vasútállomás leendő helyét, majd hozzáteszi: Kiss László, Óbuda DK-s polgármestere már rá is bólintott az elképzelésre, és „a terület árazása folyamatban van„.

A polgármester szerint még kérés sem érkezett a beépítésre

„Ilyen kérés hozzánk nem érkezett, ilyen engedélyt mi senkinek nem adtunk, ez a mi engedélyünk alapján nem fog megtörténni” – válaszolta Kiss László a helyiek kérdésére. „2020-ban változtatási tilalmat rendeltem el erre a területre, ami egyébként nagyon jól mutatja, hogy mi az álláspontom a terület beépítésével kapcsolatban.„

A jelen levők közül többekben is felvetődött, hogy akkor Barts Balázs miért mondta 2021. május 5-én a fővárosi vagyonkezelő Attila úti épületében, hogy „Kiss Lacival megvan a deal, itt pedig lakások lesznek”.

A beépítési terv, ami nincs

Egy helyi lakos, Soltész Pataki Emese rámutatott egy másik problémára:

„Az interneten kering egy dokumentum, ami részletesen tartalmazza a tervezett beépítéseket. A 2020 júliusi tanulmány részletesen kitér, hogy ez a terület belvíz- és árvízveszélyes, és egy komoly régészeti területről is szó van.”

A 2020-as beépítési terv, amit a BFVT Kft., a BFVK Zrt. és a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztálya készített

Mint kiderült, az említett, kész látványterveket tartalmazó ingatlanfejlesztési javaslat nagyon is létezik, és be is mutatták, azonban azzal a kommentárral, hogy ezt végül elvetették – írja a Metropol.

„A vagyonkezelő vezetőjének volt egy mondata, amiről nekem elképzelésem sincs, hogy mire vonatkozik, mert hogy én semmilyen dealt nem kötöttem arra vonatkozólag, hogy bárki lakóingatlan építésére 3 centimétert is eladjon„ – mondta Kiss László. „Akinek van egy kis józan esze, az lakófunkciók létesítését, ezen a területen, ebben a formában nem támogathatja.”

A Mocsárosdűlő úgy tűnik, megnyugtatóan megmarad zöldnek, az ellentmondás azonban megmaradt: létezett-e a Barts Balázs fővárosi vagyonkezelő vezérigazgató és Kiss László polgármester között megállapodás a beépítéssel kapcsolatban?

A csúcshegyi égető problémákra nincs megoldás
A helyi lakók rákérdeztek a Csúcshegy hosszú ideje húzódó kálváriájára is. Évente több lakóház ég le a területen, mivel továbbra sincs a csatorna- és vízhálózat, az ott élő ezer család a vizet is kutakból hordja. A Csúcshegyen az elmúlt hetekben négy tűzeset volt. A közelmúltban a Solymárvölgyi úton történt katasztrófa, ahol a tűzoltók is hiába keresték a nemlétező tűzcsapokat. A katasztrófában egy 2 éves kisgyermekes fiatal párnak égett porrá az otthona. Kiss László polgármester kikerülve a választ, továbbra is azt szajkózta, hogy nem szeretnék beépíteni a területet. „Ellátatlan városrész van ebben a kerületben, lakóingatlanokkal, amik sorban égnek le, mert nincsenek tűzcsapok. Már nem lehet elviselni, hogy mit csinálnak velünk„ – fakadt ki Siklósi Péter, csúcshegyi lakos. A polgármester – kitérve a válaszadás elől – megismételte, hogy biztos, hogy itt senki nem akarja beépíteni a Mocsárosdűlőt.

A Városháza-gate-tet vizsgáló bizottság hétfőn délelőtt valamivel 10.30 után megkezdte ülését. Az első napirendi pont azon levél felolvasása, bemutatása, amelyet Láng Zsolt Fidesz-KDNP-s fővárosi frakcióvezető a múlt héten ismertetett és amelyről kiderült, hogy az Anonymus által közzétett hangfelvételek egyik szereplője írta.

A levél szerzője Bodnár Dezső, aki azt állította, hogy a botrány hátráltatta a munkáját, ezért a nyilvánosság elé áll, tudatta az Origo.

Így aztán nem jött be Karácsony Gergely korábbi tippje, hogy ki lesz a Városháza-ügy koronatanúja, ugyanis a főpolgármester jóslatával ellentétben nem Zentai Péter, hanem Bodnár Dezső, Bajnai Gordon és Gansperger Gyula volt wallisos munkatársa jelent meg a testület előtt.

Horváth Csaba, Zugló polgármestere, a vizsgálóbizottság tagja Bodnár megjelenése előtt azt indítványozta, hogy a bizottság ne olvassa fel Bodnár levelét, mondván, ez időhúzás lenne. A testület mintegy negyedórás vitát követően arra a kompromisszumra jutott Soproni Tamás polgármester javaslatára, hogy olvassák fel a két levelet, de a jövőben ne ismertessenek minden dokumentumot, ami a bizottság elé kerül. Ugyanis kiderült, hogy két levél is van: a másikat Berki Zsolt írta, válaszul Bodnár levelére.

Bodnár Dezső a meghallgatáson elsőként arról beszélt, hogy idén május 5-én hívták el a fővárosi vagyonkezelő tájékoztatójára, amelyen több ingatlan, köztük a Városháza értékesítéséről tárgyaltak. Berki Zsolt szervezte a találkozót, amelyről – mint állította – a beleegyezése és tudta nélkül hangfelvétel készült, és ezt hozta nyilvánosságra Anonymus, az álarcos alak. A vagyonkezelő irodájában történt május 5-i megbeszélésen Barts Balázs a vagyonkezelő vezetője, Berki Zsolt és Gansperger Gyula is jelen volt a befektető képviselője mellett.Főként a Városházáról esett szó, de beszéltek a Tétényi úti, a Rimaszombat utcai és a Bécsi úti ingatlanok értékesítéséről is. Kérdésre válaszolva elmondta, 40 milliárd körüli összeget említettek, ennyi lenne a Városháza eladási ára.

Bodnár Dezső megerősítette, hogy személyesen ismeri Berki Zsoltot és Gansperger Gyulát, többször is találkozott velük, mint ahogy az orosz befetető, Rahimkulov család tagjaival is.

Újabb kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Berki Zsolt kereste meg azzal, hogy tőkeerős befektetőket keres fővárosi ingatlanok értékesítéséhez. Bodnár szerint Berki nagyon magabiztos volt, úgy lépett fel, mint aki maga képviseli a fővárosi önkormányzatot.

Bodnár egy kérdésre válaszolva, amely Zentai Zsolt szerepét firtatta, azt is elmondta, hogy a férfi, akiről Karácsony Gergely azt hitte, ő fog tanúskodni az ügyben, befektetőként jelen volt a második említett megbeszélésen. Horváth Csaba arra volt kíváncsi, miért érezte Bodnár, hogy a Városháza-ügyében nyilvánosságra került felvételek veszélyeztetik az érdekeit? A vállalkozó kifejtette: az elkezdett fejlesztései, befektetései, beruházásai abbamaradtak. „Csönd van. Nekem, akinek napjában 100-szor csörgött a telefonom, ez jelzésértékű” - közölte a vállalkozó magyarázatképpen. Bodnár kérdésre válaszolva elmondta: nem vett részt a jutalékos rendszerben. Szintén kérdésre az üzletember elmondta, hogy vannak olyan tények a hangfelvételeken, amelyek a beszélgetések során nem úgy hangoztak el. Példaként említette a Tétényi út-Etele út- sarkán levő telket, amelyet a nyilvános pályázaton 2 milliárd forintért hirdettek meg, a felvételek szerint pedig 5,2 milliárdba került. (A hangfelvételen egyébként a Rimaszombat utca hangzik el, Bodnár téved, jegyezte meg az Origo tudósításában).

Bodnár Dezső szerint ő nem tett feljelentést. A koronatanút kérdezték arról is, hogy a kormánypártok embere-e, mire kijelentette: csak saját magát képviselte a tárgyalásokon, senki nem küldte őt. Azt is megerősítette, hogy hogy kész tanúskodni a rendőrségen is.

A Városháza-projekt összefüggésében elhangzott-e, hogy a főváros pályázatot írna-e ki? – kérdezte Horváth, mire Bodnár azt válaszolta, a fővárosi önkormányzat szándékában áll az ingatlan értékesítése, pályázatról nem volt szó. A vállalkozó azt is elmondta: ő Berki Zsolttól úgy tájékozódott, hogy a főpolgármester is tud az ügyről. Szaniszló Sándor polgármester, bizottsági tag kérdésére Bodnár elmondta, hogy egy befektető érdekeit képviselte egy tárgyaláson, aki végül elállt az üzlettől a jutalékos rendszer hallatán. Szintén egy kérdés kapcsán az üzletember elmondta: nincs tudomása arról, hogy a Bodnár által képviselt befektető más pályázaton indult volna, Szaniszló egy konkrét projektet említett, ám Bodnárnak nincs tudomása róla, hogy bárhol máshol elindult volna. Kinek a szájából hangzott el, hogy a főpolgármester eladná a városházát? – kérdezte Szaniszló, mire Bodnár egyértelműen Berki Zsoltot nevezte meg. Bodnár azt nem tudja megítélni, hogy a befektetők mennyire vették komolyan a Városháza eladási szándékát a főváros részéről, de valószínűleg komolyan érdekelte őket ez a projekt is és más értékes ingatlanok megvásárlása, ellenkező esetben nem pazarolják az idejüket a megbeszélésekre. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Zentai Péter befektetőként jelen volt a második megbeszélésen. Berki Zsolt szerepére visszatérve megerősítette a levelében leírtat, hogy a 10 százalékos jutalék felvetése után megszakadtak a tárgyalások, mivel ezt elutasította a befektető. Kérdésre válaszolva azt mondta, a jutalék kapcsán nem vetődött fel benne, hogy ez befolyással üzérkedés lenne, hiszen nem jogász, de rossz érzésük volt. Hozzáfűzte, hogy amint Berki távozott a tárgyalásról, a befektető azt mondta: „köszönjük szépen, ezt nem!”

Bodnár állítása szerint Barts tájékoztatóján egyértelműen többször is elhangzott, hogy a Városháza eladásáról a főpolgármester és a főváros vezetésének tudtával és beleegyezésével tárgyalnak.

Azokkal a teóriákkal kapcsolatban, hogy a kormánypártok embere lenne, kijelentette, hogy csak saját magát képviselte a tárgyalásokon, senki nem küldte őt. Megjegyezte egyébként, hogy ismer politikusokat, így például Németh Miklós egykori miniszterelnököt is.

Óbudai önkormányzat: zöldközpont marad a teljes Mocsárosdűlő

Óbuda-Békásmegyer önkormányzata kezdeményezi a fővárosi településszerkezeti terv módosítását annak érdekében, hogy lakóövezetből zöldközponttá minősítse át a Mocsárosdűlő teljes területét – döntött hétfői ülésén a képviselő-testület. A határozati javaslatot a Fidesz terjesztette elő, azt követően, hogy egy hangfelvétel szerint a főváros lakópark építésének céljára értékesíteni kívánja a Mocsárosdűlő egyik (270 ezer négyzetméteres) területét. Ezt a kerület ellenzéki polgármestere „hisztériakeltésnek” nevezte. Bús Balázs, a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője, a III. kerület korábbi polgármestere az ülésen felidézte, hogy az „Anonymus” által jegyzett hangfelvételek szerint a területen egy 1100 lakásos lakópark kialakítását tervezi a főváros, és erről megállapodást kötöttek Kiss Lászlóval (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP), a III. kerület polgármesterével. Felidézte, hogy az önkormányzat az előző választási ciklusban változtatási tilalmat rendelt el a teljes zöldterületre. Ugyanakkor – folytatta – a Fővárosi Önkormányzat 2021 áprilisában módosított településszerkezeti terve szerint csak a Mocsárosdűlő 650 ezer négyzetmétere kapott természetközeli besorolást és kimaradt a maradék 270 ezer négyzetméter. Ebben a helyzetben kérik a teljes terület védelmét – mondta a képviselő. Kiss László polgármester „hisztériakeltésnek” nevezte a Fidesz eljárását. Hangsúlyozta, hogy nincs és soha nem is volt szándékukban lakópark építése a területen, illetve mindig is a zöldterület megóvására törekedtek. Az értékesítésre és lakópark építésére vonatkozóan soha semmilyen megállapodást nem kötöttek senkivel – szögezte le. Kiss László hozzátette: szerinte a Fidesz is pontosan tudja, hogy nem mond igazat. Nem létezik semmilyen, a Mocsárosdűlőre vonatkozó szabályozási terv, így semmilyen építkezésnek nem adottak a feltételei – tudatta. Ebben a helyzetben azt javasolta valamennyi képviselőnek, hogy szavazzák meg a Fidesz előterjesztését. Az ülésen a Fidelitas aktivistái „Nem akarunk lakóparkot a Mocsárosdűlőn”, illetve „El a kezekkel a Mocsárosdűlőtől!” – feliratú transzparenseket feszítettek ki, az arcukon pedig „SOS Mocsárosdűlő” feliratú maszkokat viseltek.