Orbán Viktor nagyon fontos bejelentéseket tett a nyitásról, íme a részletek

Parragh beszédében azt vetítette elő, hogy gazdasági értelemben remélhetőleg tavasz végére, nyár elejére túl lehettúllendülni a válságon.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint sok szempontból pusztítóbb a mostani, mint az 1929-es nagy gazdasági világválság, mert most 3 hét alatt következett be, ami akkor 3 éven át tartott.

„Ám a magyar kormány gyorsan lépett, gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett. A foglalkoztatásban állók száma magas maradt, adó- és járulékcsökkentések, bértámogatások jöttek. Bízunk benne, hogy a gazdaság 2020-as visszaesése 5 és 6 százalék közötti lesz majd visszatekintve” – fogalmazott a politikus.

Orbán Viktor beszéde elején a gazdaság újraindítási ütemeiről beszélt:

Ennek részleteit bontotta ki a továbbiakban Orbán, felidézve, hogy a korábbi gazdaságvédelmi akcióterv, ami január 1-jén véget ért, a védekezés részét képezte, ez az új fázis viszont már „a támadás”.

A miniszterelnök szerint a koronavírus gúzsba kötötte az országot, „gyomrost” adott neki, de a gazdaság tekintélyes része működni tudott 2020-ban, a védekezési fázis hajnalán.

Amivel védekeztek:

- hitelmoratóriumot vezettek be (3000 milliárd forint marad a családok, vállalkozások zsebében).

- bértámogatást vezettek be és adócsökkentés következett.

- beruházási támogatás érkezett 1434 vállalkozásnak, 280 ezer munkahely maradt meg és több 10 ezer jött létre.

- olcsó hitelek érkeztek a piacokra, hatalmas források áramoltak a gazdaságba, ezek fele „elsősorban a magyarokat segítette”.

- decemberben Magyarországon ugyanannyian dolgoztak, mint a válság előtti decemberben, vagyis „a védekezés elérte a célját, a munkahelyek megtartását, több mint 4,5 millió honfitársunk munkából él”, a munkanélküliség a 3. legalacsonyabb szinten áll Magyarországon, de a csehek utolérhetők – a németek nem.

„Elhárítottuk azt a rendkívül nagy kísértést, hogy visszatérjünk a segély alapú gazdaságra” – foglalta össze a miniszterelnök.

Felidézte, a kormány nemzeti konzultációt indított „egyetértési pontok létrehozása” céljából, ebből derült ki a kormány számára, hogy mit tartanak az emberek kibírhatónak, és mit kibírhatatlannak. Az utóbbiak közé sorolta a visszajelzések alapján az óvodák, az iskolák és a munkahelyek bezárását.

Konzultáció a nyitásról

Elmondta, a vakcina nyitja meg az új gazdasági időszakot, valamint, hogy februárban indítanak egy online konzultációt, ekkor vitatják meg a nyitás részleteit.

A gazdaság újraindítása – a „támadás”

Első fázis tehát áprilisig (részben bevezetve):

Második fázis (július 1-ig):

Harmadik ütem:

További kérdések

Orbán Viktor szerint nem automatikus a bezárt gyárak újranyitása, de ki kell használni, hogy a másutt bezárt gyárakat Magyarországon nyissák meg, ”benevezünk ebbe a versenybe„.

Szerinte a baloldali gazdaság ettől merőben, alapjaiban tér el.

Kijelentette, Németország, Kína és az Egyesül Államok egyaránt fontos a magyar gazdaság számára, de fontos, hogy Koreából és Kínából jött a legtöbb beruházás az elmúlt két évben Magyarországra, miközben a legtöbb munkahelyet az Egyesült Államok teremtette tavaly.

Reagált arra a közkeletű kritikára is, mely szerint Magyarország „összeszerelő-üzem”, Magyarország a tervek szerint ugyanis „megőrzi a elektromos autók gyártásában megszerzett pozícióit”, ez pedig tudástőkéből is áll magyar oldalról.

„Részt kell vennünk a világgazdaságban, exportálnunk kell, a magyar export tavaly a 34. legnagyobb exportőr volt, még nyersanyag nélkül is, ez fantasztikus teljesítmény” – folytatta Orbán Viktor.

Varga Mihályhoz képest optimistább a 2020-as visszaesést tekintve, szerinte Ausztria számánál is jobb lesz a magyar,

Szót ejtett még arról is, hogy a magyar gazdaság nem ugyanaz a magyar tulajdoni aránnyal. Több szektorban már sikerült magyar tulajdoni többséget kialakítani (például a médiában), de a bolti kereskedelemben még nem sikerült áttörést elérni, „épphogy elérjük a magyar tulajdoni arányokat, fejtörést okoz ez nekünk”.

„És vannak ágazatok, amelyeket a következő 10 évben szeretnénk megváltoztatni” – tette hozzá.

A mostani válságkezelés a munkahelyvédelemre és az adócsökkentésre épül

A gazdaságvédelmi akcióterv eszközei között ismertette a kormányfő a hitelmoratórium bevezetését – amellyel 3000 milliárd forint maradt a családok és a vállalkozók zsebében -, valamint a bértámogatásokat a nehéz helyzetben lévő ágazatoknál. Elmondta, hogy ezek esetében elengedték a szociális hozzájárulási adót, és felére csökkentették az iparűzési adót, továbbá beruházási támogatást adtak 1434 magyarországi vállalkozásnak, ami 280 ezer munkahely megtartásához és több tízezer létrehozásához járult hozzá.

Úgy fogalmazott: a kormány elhárította azt a kísértést, hogy a válság idején visszatérjen a segély alapú gazdaságra.

A magyar védelmi intézkedések eredményesek, mert következetesek

A miniszterelnök előadásában stabilnak nevezte a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások rendszerét.

Míg a nyugat-európai válságkezelés időszakos lazításokból és időszakos megszorításokból áll – ami sok száz ember életét is követelheti -, addig a magyar rendszer a nyári nemzeti konzultációnak megfelelően a közösen kialakított korlátozásokra épül november óta – mondta a kormányfő.

Online nemzeti konzultáció indul a nyitás kérdéseiről

Jelezte, hogy február közepén ismét indítanak egy nemzeti konzultációt – online formában – a nyitás kérdéseiről.

„A vakcina széles körű alkalmazása nyitja meg az új gazdasági időszakot” – jelentette ki Orbán Viktor, megismételve: a vakcina ügyét a kormány nem tekinti politikai kérdésnek, „nekünk mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret”.

Húsvétkor már szabadabb életünk lehet

Közölte: ha lebonyolítja a kormány a februári nemzeti konzultációt, akkor „döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét”. „Akkor már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat” – fogalmazott.

A következő időszak már a gazdaság újraindításáról szól

A gazdaság-újraindítási akciótervről elmondta, három ütemben valósul meg: az első ütem január 1-jétől április 1-jéig, a második április 1-jétől július 1-jéig, a harmadik ütem pedig július elejétől októberig tart majd.

A már megindított lépések között említette a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentését, a lakásfelújításokhoz biztosított 6 millió forintos kedvezményes hitelt – amelyből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás -, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének megkezdését, valamint a 25 év alatti fiatalok 2022-től bevezetendő szja-mentességét. Az új lakások építésével kapcsolatban megjegyezte: a cél évi 40 ezer lakás megépítése.