A veszélyhelyzet végére hivatkozva bocsátották el az anyukát

„Sírva jöttem haza, azt mondták, már nem kellek” – a Maglódon élő B. T. Mónika története még április 12-én kezdődött, ugyanis ekkor döntötte el, hogy a három gyermeke mellől visszatér dolgozni.

„A férjem festő, de a járvány miatt nem tudta folytatni a munkáját, ezért úgy döntöttünk, hogy bár gyesen vagyok, elmegyek dolgozni„ – kezdte a Ripost-nak az édesanya. „Tb- és bérügyi végzettségem van, de mivel albérletben vagyunk három gyerekkel, bárminek örültem volna. Itt Maglódon megkerestem az egyik legnagyobb áruházat, és azt mondták, hogy kereskedelmi menedzsernek alkalmaznának, de amíg be nem tanulok, legyek szaktanácsadó. Már be is álltam dolgozni.”

Mónika, amíg tartott a betanulása, beállt árut pakolni is

„Folyamatosan dicsértek a főnökeim. Aztán az egyik nap óriási meglepetés ért. Behívtak a HR-es irodájába, és a nő közölte: alá kellene írnom egy papírt, ami a kirúgásomról szól. Azt mondta: „Te nem vagy idevaló”. Teljesen padlóra küldött, csak annyit tudtam kérdezni, hogy be kell-e fejeznem a mai munkanapomat.

Azt mondta, nem, mert azonnali hatállyal bocsátottak el. Sírva mentem haza, nem tudtam, mit rontottam el. Otthon ráírtam a HR-esre, hogy legalább mondja el, miben hibáztam, de ő letiltott válasz nélkül. Azóta nem tudok aludni, én csak dolgozni szerettem volna. A legjobban az fáj, hogy hiába kérdeztem őket, hogy mi volt a baj, senki sem válaszolt, mintha nem is léteznék. Most már csak sétálgatok a lakásban és többször rámtör a sírógörcs, és csak azon gondolkozom, hogy hová menjek dolgozni…„

Kihátrált a válaszadás elől a cég A munkaadónak joga volt egyik pillanatról a másikra kirúgni Mónikát, hiszen próbaidőn volt – de a hitegetésére és a kegyetlen bánásmódra nincs mentségük. A Ripost megkereste az érintett áruházat is, először írásos felhatalmazást kértek az édesanyától, majd miután ezt beszereztük nekik, akkor sem adtak tájékoztatást.