Döbbenetes teljesítményre képes ez a háromgyerekes magyar anya

„Mint mindig, most is a családtól való elszakadás volt a nehezebb, úgyhogy a nehezén túl vagyok” – mondta a háromgyermekes anyuka indulás előtt. 

Lubics Szilvia egy hétig futott a sivatagban egy nehéz hátizsákkal a hátán. A verseny alatt minden nap helyzetjelentést adott, a férje, Lubics György segítségével rajongói is nyomon követhették a sivatagi küzdelmeit. A verseny első három napján maratoni távokat tettek meg a versenyzők, míg a negyedik napon 80 kilométert kellett futniuk, amit még egy maraton követett. A hetedik napon megpihenhettek: egy rövid szakasszal zárult a verseny. Szilvi harmadik lett, pedig még egy futótársának is segített: a cél előtt biztatta, majd kézen fogva értek célba. Kezét feltörte a futóbot.

„A sivatagban döbbenetes erővel érzékeli az ember, hogy milyen pici a tér és az idő végtelenjében. Mint egy homokszem" – mesélte Lubics Szilvi. A sivatagi pálya sajátos veszélyeket is tartogat: egy szervező folyamatosan az oroszlánokat figyelte, nehogy megtámadjanak valakit. Egyszer azért kellett hirtelen változtatni az útvonalon, hogy kikerüljék a vadállatokat. Az óceán parti szakaszon pedig fókákkal találkoztak a résztvevők.

Egyik nap az erős széllel kellett megküzdeniük a versenyzőknek. Még világosban meg kellett érkezniük a sakálok és a hiénák miatt, de a magyar versenyzőnek a harmadik napon ez nem sikerült. A földet bámulva futott mégis tovább, hogy ne kelljen látnia a sötétben világító szempárokat, de nem adta fel. 31 óra 59 perc alatt teljesítette a távot. Célba érve az első gondolata a családja volt. Hétfőn már úton volt hazafelé.

 Gyönyörű volt a verseny, hatalmas élmény, de már mindennél jobban vágyom rá, hogy megölelhessem a gyerekeimet

– mondta.