tóth gabi
Megduplázhatja a pénzét, ha kárpótlási jegyet vesz a tõzsdén. Egyetlen bizonytalansági tényezõ: mennyi idõ múlva lesz hajlandó eleget tenni az állam beváltási kötelezettségének? Egy elsõ fokú bírósági ítélet a kárpótlási jegyet törvényes fizetõeszköznek minõsítette, ám az alperes állam egyelõre nem mutat hajlandóságot eleget tenni a rá nehezedõ kötelezettségének.
A kilencvenes években jó üzlet volt a kárpótlási jegy elfogadása. Lehetett érte szőnyeget, termőföldet, önkormányzati lakást és sok minden mást venni. Jelenleg négy milliárd forint értékben van még jegy a tulajdonosoknál, akiknek az átlag életkora 80 év felett van.
Az állam 2006 óta semmilyen felhasználási lehetőséget nem kínált a forgalomban lévő jegyekért.
A jegytulajdonosok ezt elégelték meg és perbe hívták a Magyar Államot. Dávid és Góliát csatájának több érdekes fordulata volt a napokban kihirdetett első fokú ítéletig. Az első tárgyaláson az alperes állam képviselője feltartott kézzel jött: azt kérte, hogy függesszék fel a pert, mert hamarosan általános érvényű megoldás születik. Aztán kiderült, hogy ezt csak időhúzásnak szánták, mert semmi nem történt. Később az államot képviselő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból „a címzett elköltözött” jelzéssel érkezett vissza a soron következő tárgyalásra invitáló idézés. Természetesen a minisztérium ma is ott áll a Fő utca 44-50-ben, ahol sok éve található.
Ezekkel a praktikákkal az állam képviselője több mint egy évig tudta halasztani a bíróság első fokú ítéletének meghozatalát, amely felemás eredményt hozott.
A felperesek számára kedvezően azt mondta ki a bíró, hogy az állam nem köteles privatizálni (magánosítani), azonban ha részvényt, üzletrészt, ingatlant, vagy egyéb állami vagyont értékesít, akkor korlátozásmentesen be kell fogadja a kárpótlási jegyet fizetőeszközként.
Magánosítási tervek pedig vannak. A napi.hu két cikke szerint jelentős, mintegy 70-75 milliárd forint értékű ingatlanvagyont, és mintegy egy milliárd forint értékben ingóságokat (autókat, ékszereket, egyebeket) szándékozik a közeljövőben értékesíteni a vagyonkezelő. A baj csak az, hogy – a bírósági ítélettel szemben - semmiféle jel nem utal arra, hogy fizetségképpen az állam hajlandó lenne kárpótlási jegyeket elfogadni.
Ma a jegytulajdonosok egyetlen módon juthatnak pénzhez. A Budapesti Értéktőzsdén eladhatják a kárpótlásban kapott jegyeiket, ám itt a valós, 1742 forintos ár helyett mindössze 650-700 forintot kaphatnak, a tényleges érték 40 százalékát. Ilyen módon az új vevő a pénzét megduplázhatja, csak kérdés: mikor lesz hajlandó az állam felhasználási lehetőséget – és így a profit bezsebelését – biztosítani.
A felperesek a Magyar Államot jogkövető magatartásra, a 2006 óta mellőzött, korlátlan felhasználást előíró Kárpótlási Törvény betartására szeretnék rászorítani a 80 éves átlagéletkor feletti jegytulajdonosok érdekében.