kulcsár edina
A helyszíni feltárások legnagyobb szenzációja a kiásott kõtáblákon található rovásírás... De vajon mi köze az õsmagyarságnak a piramisokhoz? A régészek tudják a választ, s ez nem mindenkinek fog tetszeni.
A boszniai Viszokóban 2005-ben felfedezett öt piramis közül a Nap Piramis a legmagasabb a maga 220 méterével. A piramisokat egy alagútrendszer kapcsolja össze a völgyben.
Ezen a kőlapon, a betűk formája alapján nem egy, hanem több, különböző kultúra írásjelei azonosíthatók be.
Az „alternatív” magyar őstörténet hívei gyakran állítják, hogy az ősi boszniai piramisokban székely rovásírással írt kőlapokra bukkantak, így beigazolódna a magyarság őshonos volta, kultúrateremtő szerepe. A fényképek némelyikén csakugyan láthatóak írásjelek, viszont nem derült ki pontosan, honnan származnak, az alagútból vagy a dombról. Elfogadva, hogy valóban székely rovásírásról van szó, azt kell feltételeznünk, hogy valamikor a múltban székely bányászok tevékenykedhettek a térségben - ám ennek időpontja aligha esett egybe a boszniai piramisok keletkezésével. Mivel a székelységet részben a határvidékek védelmére telepítették a középkori Magyarország végeibe, ezért nem meglepő, hogy egy határvidéki bányában székely rovásírással találkozunk.