kulcsár edina
A Ripost megtalálta az egyik utast, aki a hajnalban összeütközõ két metró egyikén ült. Elképesztõ dolgot mesélt.
Én is rajta voltam. És azt hiszem, ma utaztam utoljára a kis cuki 2-es metróval.
A Pillangó utcánál úgy 6:40 körül már legalább 2 perce várakoztunk, amikor egyszer csak óriási robajt hallottunk, durranások, csattanások hallatszódtak, majd egészen elképesztő lökést éreztünk. Olyan szerencsés voltam, hogy szokásomhoz híven a szerelvény legszélére ültem, így én voltam a legközelebb az ütközéshez. Akik álltak, mind a földre zuhantak. Mar az első másodpercektől kezdve "Terrortámadás, bombatámadás, Iszlám Állam, merénylet!" felkiáltásoktól volt hangos a szerelvény. Eluralkodott a káosz, a tömegpánik. Engem 2006. augusztus 20-ra emlékeztetett – idézte fel az utas.
Úgy emlékszik, az egész olyan volt, mint valami katasztrófafilm.
– Az ajtók bezárultak, kinyíltak. Semmiről sem tájékoztattak bennünket. Az emberek valahogy kifeszítették az egyébként távvezérelt ajtót, és elindultunk, ki merre látott. Füstszag terjengett. Egy lány sokkos állapotban telefonált, a tömeg kihömpölygött a Pillangó utca irányába. A mentők érkezését is láttam, de akkor mar elindultam az Õrs vezér tér fele.