Közeleg a nap, amikor éjfélkor megáll minden óra

Köztudomású, hogy egy naptári év 365 napból áll. Szintén közismert, hogy egy csillagászati év nem 365 napból áll, hanem valamivel többől: ezért iktatnak be négyévente egy plusz napot a naptárba, különben a mért és a valós idő szép lassan elcsúszna egymástól (bár az időjárás alakulását figyelve mintha egyébként is így volna.)

Szökőmásodperc június 30-án

Csakhogy a szökőnap – amely a közhiedelemmel ellentétben nem február 29., hanem február 24. – is kevés ahhoz, hogy pontosan lépést tartsunk a világegyetemmel. A másodperc hosszát ugyanis a nap hosszából vezeti vissza a meghatározás (86400 mp = 1 nap), utóbbinak viszont a Föld forgása ad értelmet. Csakhogy bolygónk egyáltalán nem állandó sebességgel forog, aminek rengeteg oka van, a Nap és a Hold vonzásától kezdve addig, hogy a Föld nem homogén anyagszerkezetű, és nem tökéletesen gömb alakú (ráadásul nem is teljesen szilárd) test.

Egy szó mint száz, a NASA mérései szerint 1820 óta átlagosan 2,5 ezredmásodperccel hosszabbodtak a nappalok. Ez az átlagember számára felfoghatatlan különbség, azonban a távközlési és navigációs műholdak, a számítógépek és egyéb, modern berendezések működésében azonban komoly fennakadást okozhat a legkisebb eltérés is.

Utóbbiak számára ugyanis atomórák diktálják az idő múlását, ezek pedig nem a Föld forgásából, hanem a céziumatom rezgéseiből vezetik le a másodpercet – ez pedig szemernyit sem változik.

Utoljára szöktetünk?

A két rendszer közötti különbség miatt már 1970-ben 10 másodperc késésben volt az emberi társadalom az atomórák valóságához képest. Ennek korrigálására vezették be 1972-ben a szökőmásodperc intézményét, amit nem naptári rendszerességgel, hanem szükség szerint alkalmaznak: ha túl nagynak találják az eltérést a két rendszer között. Az elmúlt 43 évben 26 alkalommal volt ilyen szökőmásodperc, amikor is éjfélkor egy másodpercre megáll (legalábbis elméleti síkon) minden földi időmérő berendezés.

Ez a kettős rendszer persze rendkívül bonyolulttá, és ebből adódóan rendkívül költségessé teszi az időmérés gyakorlatát. Az érintettek idén novemberben, a globális rádiókommunikációs világkonferencián fognak szavazni arról, hogy megtartsák-e ezt a rendszert, vagy sem, így elképzelhető, hogy idén utoljára élvezhetjük a napot, amely hosszabb 24 óránál.