Őszintén vallott Mága Zoltánról a hegedűkészítője

Rácz Pál éppen a Shanghai-i világkiállításra készül most is, pedig nemrég tért haza Olaszországból. Lételeme, hogy folyamatosan kitekintsen a nagyvilágba és lássa: merre halad a hangszerkészítés.

“Évekig külföldön zenéltem, esténként játszottam, napközben pedig kerestem a hangszerészek kegyeit. Forgácsot söpörtem, csak hogy ott lehessek a közelükben és figyeljek” – meséli Rácz Pál, aki ma már a Magyar Hangszerész Szövetség, sőt az Olasz Hegedűkészítő Szövetség tagja is. Ez az alázatos szorgalom és a szakma szeretete élteti a mai napig.

Imádja a fiatalokat, az Olasz Hegedűkészítő Szövetség versenyén immár harmadik alkalommal választották be a nagytekintélyű szakmai zsűribe idén szeptemberében.

A Firenze melletti Sesto Fiorentino városában megrendezett versenyre a világ minden tájáról egyaránt érkeztek profi és amatőr hangszerkészítők, Dél Koreától, Malajzián át egészen Mexikóig, hogy megmérettessék magukat a hegedűkészítés hazájának is nevezett Itáliában. Rácz Pál korábban maga is versenyzőként indult ezen a versenyen és több ízben dobogósként végzett 1:1 kópia kategóriában hangszereivel.

A zsűri tagjai olyan neves művészek és hangszerészek voltak még, mint Mischa Myski csellóművész, tiszteletbeli elnök, Gualtiero Nicolini, az Olasz Hegedűkészítő Szövetség elnöke, Fabio Chiari, a Toszkán hegedűkészítő iskola elnöke, Lorenzo Frignani a hegedűkészítő mesterek zsűrijének elnöke, Marco Coppiardi és Davide Sora hegedűkészítő mesterek.

“Nagyon nagy felelősség a fiatalokat elindítani a pályán. Napi 12 órán keresztül zsűriztük a hangszereket, összesen 4-500-at. Nagyon szeretem, hogy a zsűri többi tagjától is tanulok ilyenkor rengeteget.”

Amikor még ő kezdte, szakirodalom sem volt Magyarországon. Angliáig kellett mennie, hogy beszerezze a könyveket. Ma már ő oktat, rengeteg magántanítványa van és tanít a Wiener Konzervatóriumban. A neves brit szaklap, a Strad magazine 2019 júliusában többoldalas cikket közölt róla, ami hatalmas elismerés.

Lánya és veje is ezt a szakmát választotta, így már biztosan tovább öröklődik a Rácz név a hegedűkészítés érájában.

“A hegedű a barokk kor gyermeke és annak ellenére, hogy ötszáz éve létezik, a formája, felépítése, szerkezeti részei, díszítése gyakorlatilag nem változott. Újítani persze lehet: esztétikában és legfőképp hangerőben , hiszen az elektronika által egyre nagyobb kihívásaink vannak” – mondja a mester.

Egy jó hegedűs kezében ez a hangszer igen fürge. Olyan ez, mintha kooprodukció lenne: a gondos építési szakértelemmel készült hangszer egy kiváló játéktechnikával rendelkező hegedűs kezében virtuóz teljesítményt eredményez. Valahogy így lehet leírni Rácz Pál és Mága Zoltán, Liszt Ferenc-díjas hegedűművész kapcsolatát is.

“Mága Zoltán a plafonon játszik. Nála nincs más, csak maximum. Ilyen maximumon készítem ezért az ő hegedűjét” – meséli elismeréssel az Olasz Hegedűkészítő Szövetség magyar tagja, Rácz Pál.