Caramel: Meg akarom mutatni, hogy így is lehet

Molnár Ferenc Caramel rengeteget és még annál is többet dolgozott a sikerért, hiszen messzebbről, ha úgy tetszik, mélyebbről indult, mint bárki a könnyűzenei palettán. 17 éves koráig a törökszentmiklósi cigánysoron élt családjával, de testvére tragikus halála után úgy döntött, elhagyja a szülői házat és szerencsét próbál a nagyvilágban. Öt éven át fizikai munkából élt, majd jött a nagy lehetőség, és ő élt is vele. A nehéz évek már csak az emlékeiben élnek, de nem felejti, hogy honnan jött és hogy hová tart….

%Ripost%: Izgalmas érzés lehet egy állami kitüntetés a te korodban…

Caramel: Bevallom, kicsit félelmetes, hogy ilyen fiatalon megkaptam a Máté Péter-díjat, ráadásul mindjárt az alapítás évében. Kicsit körbe- néztem a témában, és tényleg meghatódtam, amikor kiderült, hogy jelen pillanatban az a legnagyobb elismerés, amit kapni lehet a könnyűzenében…

%Ripost%: Élvezed az apaságot?

Caramel: Minden egyes pillanatát! Nem titok, hogy az én családi életem nem volt éppen rendezett, hiszen a szüleim kétéves koromban elváltak, és engem a mostohaapám nevel föl. Voltak is kisebb problémák akkoriban.

Lehet, hogy van bennem egyfajta bizonyítási vágy apaként.

Talán meg akarom mutatni, hogy így is lehet. Vagy inkább azt mondanám, hogy volt bennem ilyen gondolat a kislányom születésekor, aztán minden ösztönössé, természetessé vált. Igazi szerelem van. Imádom, hogy olyan makacs, mint én, bár kicsit nehéz is.

Az interjú folytatásáért keresd a %RIPOST% napilap csütörtöki számát.