HŰHA

El sem hiszed, mi derült ki a Kismenők sztárjának múltjából!

Apáti Bence néhány hete kóstolt bele a celeb életbe, miután beült a Kismenők zsûrijébe. A balett táncost elsősorban széplelkû édesapaként ismertük meg, de van egy kevéssé ismert énje is...
  • Szerző: Buster

Valahogy úgy vagyunk vele, hogy a balett lágysága és a bunyó nem igazán fér meg egymás mellett, de Apáti Bence példája megmutatja, hogy „összeverve” is el lehet táncolni a Diótörő hercegének szerepét...

A táncos ugyanis "másik életében" elkötelezett foci ultra, aki egykor olyan komolyan vette szurkolói mivoltát, hogy testére tetováltatta a kispesti ultrák védjegyét is, amit sminkes barátainak segítségével tartott titokban Operaházbéli főnökei előtt.

A táncművész még 2014-ben, a presztizs.com-nak adott interjújában vallott szenvedélyes futballszeretetéről és a hozzá tartozó különös harcokról.

Gyereknevelés, próbák, előadások, edzések, meccsek és még ki tudja, mi minden – a te napjaid is huszonnégy órából állnak?
 

Lehet, hogy harminchatból? Egy-két éve, a válásom időszakában intenzíven belevetettem magam a bokszba, a gyúrásba, a táncba, a meccsekbe, az olvasásba, a blogírásba.

Akkortájt még negyvennyolc órás napjaim lehettek. Előfordult, hogy hatig Rhett Butler szerepére készültem az Elfújta a szélből, aztán hattól az edzőteremben a Szurkolói Küzdősport Gálára.

Utóbbi jól sikerült?
 

Végül le kellett mondanom, mert éppen arra az időpontra került egy Anyegin-előadásom. Az Opera valahogy nem volt tekintettel a szurkolói rendezvényre. Az első két gálán részt vettem, a másodikon nagyon jót bunyóztam egy komoly küzdősportos múlttal rendelkező, kétméteres, százkilós sráccal. Utólag gratuláltak is a „balettos fiúnak”. Másnap a Diótörő herceget játszottam, a harctól kissé megviselten, de az előadáson ez nem látszott, a közönség természetesen semmit sem vehetett észre belőle.

Zűrös időszak volt, ma már ritkább az edzés és a meccsre járás, elsősorban apaként és a balettben állok helyt.

A sminkeseknek hol a tetoválásaidat, például a kisfiaid, Kadosa és Miksa nevét, vagy a Kispestre utaló XIX-ábrát, hol monoklit kell eltüntetniük rólad. Nagyobb baj nem történt?
 

„Nem sérültem még le a ringben, nem tört el az orrom. Talán a balett miatt is gyönyörűen elmozgok lábbal. Hogy a főnökeim engedték-e a bunyót? Nem. Igaz, nem is tudtak róla. A szerződésem nem tiltja a küzdősportokat, ellentétben a snowboarddal, a korcsolyával, a sível. A tetoválás már tilos lett volna, de évekig arról sem tudtak. Amíg nem látszik, magánügy."

Miért éppen a Kispest?
 

„Édesapám Kispesten született, focizott a klub ificsapatában, egy táncos barátom pedig Wekerle-telepi fiúként jár a meccsekre. A magyar foci színvonala sosem villanyozott fel, de mindig érdekelt, hogy szurkolóként hogyan lehet átélni azt az őrületet, ami hasonlít a Spartacus második felvonásbeli örömtáncára: a főhős az embereivel együtt már-már extázisba kerül. Ez a közösségi élmény fogott meg a kispesti lelátón: szurkolni, tombolni, együtt örülni valaminek. Akkoriban jól ment a csapatnak, tele volt a kanyar, nagyon jó a hangulat.

Azóta már más az eredményesség és a légkör, de egy Ferencváros, egy Újpest, egy Diósgyőr ellen most is jó kimenni. Igyekszem is, de ha előadásom van, nem mehetek. Mégsem írhatják ki a közönségnek, hogy bocs, Bence meccsen van.

És ezeket olvastad már?