Pizzázáson múlt a magyar válogatott szövetségi kapitányi posztja

Élete egyik legboldogabb napjának titulálta Marco Rossi a kinevezését a magyar válogatott élére. A menesztett Georges Leekens olasz utódja nem átlagos külföldi zsoldos hazánkban: bizonyos értelemben olyan itt, mint a Berlinhez és a Herthához ezer szállal kötődő Dárdai Pál a németeknél.

"Büszkén ülök arra a kispadra, amely egykor az Aranycsapaté volt. Büszkén képviselek azt az országot, amely befogadott, és többre értékelt, mint amennyit megérdemlek"

– írta Rossi a Facebook-oldalán, ahol professzionalizmust, szenvedélyt és sok-sok munkát ígért a magyaroknak.

Kiemelte, hogy második hazájának tekinti országunkat.

A %RIPOST%-nak adott emlékezetes interjújában tavaly már elárulta, hogy olasz létére is gyerekkora óta közel állt hozzá a magyar futball.

"Nagyon-nagyon szerettem megboldogult nagypapámat. Hétéves koromban ő vitt először a legendás Filadelfia-stadionba, ahol aztán futballozni kezdtem a Torinóban. Sokat mesélt nekem imádott klubjáról, a negyvenes években egyeduralkodó „Grande Torinóról”. A supergai repülőgép-tragédiában odaveszett csapatát mindig a későbbi „nagy Honvédhoz” hasonlította. A szívében a Honvéd lett a Torino, a tízes mezben játszó kedvence, Valentino Mazzola utóda pedig Puskás Ferenc.

Amikor külföldön először éppen itt dolgozhattam, hihetetlen csoda volt számomra, és összekapcsolódik a nagypapám emlékével is

– mondta lapunknak tavaly, zokogva a meghatottságtól.

A klubcsapataival szinte esélytelenül elért sikereiről – a Honvéd 2013-as bronzérméről és 2017-es bajnoki címéről, illetve a Dunaszerdahelyen elért dobogós helyezésről – Rossi elmondta:

"Nincs titkunk, se a csapataimnak, se nekem edzőként. Nem boszorkánykonyhában főzzük a győzelmeket, hanem kemény munkával.

A hiányosságainkat szervezettséggel pótoljuk. Nem elég a profi munka, egy kis extrát is hozzá kell adni szívből

– adott ízelítőt edzői hitvallásából, amely remélhetőleg válogatottunk Nemzetek Ligája-mérkőzésein és Eb-selejtezőin is sikerre vezet majd.

Pizzázáson múlt minden

Marco Rossi védőként a Brescia és a Sampdoria profija is volt, majd légióskodott Németországban (Eintracht Frankfurt) és Mexikóban. Edzőként hazájában csak negyed- és ötödosztályú csapatoknál kapott kispadot – mígnem 2012-ben egy budapesti pizzériában össze nem ismerkedett a Honvéd akkori olasz menedzserével. Akkortól íródik az itteni sikersztorija, amelyet tavaly hazájában is rangos edzői díjjal ismertek el, többek között Carlo Ancelottit és Antonio Conte társaságában.