kulcsár edina
A magyaros bohózatban sorra mondanak csõdöt a töketlen sportvezetõk. Jól nézzük meg Hosszú Katinkát, mert az olimpia után elképzelhetõ, hogy elveszítjük õt.
Csak kapkodjuk a fejünket, és nem hiszünk a szemünknek. Annyira magyaros, annyira töketlen mindaz, amit a hazai sportelit előad Hosszú Katinka-ügyben, hogy az tényleg fájdalmas.
Adva van a Magyar Olimpiai Bizottság, amely békít is meg, nem is a felek között. Vezetőivel kapcsolatban úgy érezzük, csak a látszat érdekli őket. Potenciális olimpiai aranyakat látnak a hazai szövetséggel háborúzó Hosszúban, és kínosan ügyelnek arra, hogy egyik felet se sértsék meg. Éppen ezért tűnnek határozatlannak.
A régi időket idéző úszószövetség jobb híján másodszor küldte mélyvízbe Kiss László szövetségi kapitányt, akinek az emlékezetes januári sajtótájékoztató után, most az ATV műsorában kellett pironkodnia. Az addig rendben van, hogy Hosszú az, aki nem áll szóba a komplett szövetséggel, de tegyük fel a kérdést:
Milyen szövetség az olyan, amelyik képtelen szót érteni a legeredményesebb versenyzőjével?
Pontosan tudták, hogy Katinka ezúttal sem rohan a telefonhoz Kiss László hívására, ők azonban újra eljátszották ugyanazt a mókát.
Egy határozott szövetség kétértelmű üzengetés helyett réges-rég kimondta volna:
Kedves Katinka! Tisztelünk, szeretünk, de jelen pillanatban nem számítunk rád az olimpián.
Talán abból értene az úszónő, ehelyett azonban marad a blöff.
Hosszúnak fontos az olimpiai arany, már csak az hiányzik a gyűjteményéből. Tartunk tőle, ha Rióban összejön a siker, akkor megköszöni a részvételt, és soha többé nem kíván szerepelni magyar színekben. Főleg nem a hazai vébén.