RIPOSTER

Visszatért Budára a Toldi-féle "toportyánféreg" - kell-e félnünk tőle?

Azzal az állattal vívta élethalálharcát Toldi Miklós Arany János eposzában, ami most már bizonyítottan jelen van a Budapest környéki erdőkben. Ennek a ragadozónak az étrendjén ugyanúgy megtalálható a pocok, mint a nyúl, a fácán, de őzre, dámszarvasra, vaddisznóra is vadászik. Veszélyes-e az emberre, ha kiránduláson találkozunk vele?
  • Szerző: F. G.

Visszatért Budapest környékére az aranysakál, amit hívnak még nádi farkasnak, toportyánnak, toportyánféregnek is.

A közepes testű ragadozó nem betelepítéssel, hanem természetes módon bukkant fel a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt területeken - írta az MTI.

„Az aranysakál  leginkább a rókára hasonlít, csupán színben és méretben adódhatnak különbségek. Elsősorban a kisemlősöket, a mezei egereket és a pockokat kedveli. Azonban olykor a csülkös állományra, őzre, dámszarvasra, vaddisznóra is szemet vethet. Örvendetesnek tartom a visszatérését: én az aranysakálokkal vagyok!” – mondta Heltai Miklós vadbiológus.

No de kell-e félnünk tőle, hiszen mit is ír Arany János? 

 

 

„Jő az anya-farkas szörnyü ordítással,
Rohan a fiúnak, birkóznak egymással.
Fel-feláll a farkas hátulsó lábára,
Méri éles körmét Toldi orcájára,
Csattog a fejér fog vérszopó inyében,
S mintha szikrát hányna, csillog a holdfényen.”

Félelmetes kép, de ebben az esetben a kölykeit védte az anyaállat.

Mucitól nem kell tartanunk

Arra kevés esély van, hogy a szabadban is összefussunk az aranysakállal, mert kerüli az ember járta helyeket. Ha kíváncsiak vagyunk rá, akkor a Budakeszi Vadasparkban megismerkedhetünk Mucival, a négyéves aranysakál szukával, akit gondozója kedves, együttműködő állatként jellemez.

Szóval, nem kell félnünk a toportyánféregtől, már csak azért sem, mert nem vagyunk csülkösök.

 

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?