A magyar miniszterelnök Brüsszelben erőteljesen nyitott:

„Azért jöttem, hogy megvédjem a hazámat.”

Orbán végig hangsúlyozta, hogy Európa-párti véleményt fogalmaz meg, hogy

Magyarország elkötelezettsége „az Európai Unióval szemben nem megkérdőjelezhető”, „erre adtam az aláírásomat” és hogy „Magyarország sikere egyben az unió sikere is”.

Orbán álláspontja tehát egy Európa-párti, az unió reformjára irányuló, reformellenzéki pozíció, amely a nemzeti elkötelezettségen nyugszik.

Ezt a politikát támadja egy amerikai pénzügyi spekuláns, Soros György és támadják a mellette elkötelezett brüsszeli bürokraták.

 

A kiindulópont Orbán szerint csakis a józan ész az egyenes beszéd.

„Mi magyarok szeretjük az egyenes beszédet”.

A cél Brüsszelben is a félreértések eloszlatása, az előítéletek leküzdése, a terápia és a diagnózis egyértelmű megnevezése.

Három kérdéskört járt körül a miniszterelnök.

Az első Soros egyetemének kérdése.

Orbán világossá tette, hogy a közép-európai egyetem létét nem fenyegeti semmi. A magyar módosítás 28 egyetemet érint, egységesíti a rájuk vonatkozó szabályozást, felszámolja az eddigi privilégiumokat. Ráadásul a törvénymódosítás európai érdeket szolgál: az a cél, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányban az Európai Unión kívüliekkel szemben.

A második kérdéskör a nemzeti konzultáció. A nemzeti konzultáció egy jól működő magyar gyakorlat, arra szolgál, hogy az emberek hallassák a hangjukat, az emberek elmondják véleményüket a döntéshozók szándékairól, közös egyetértési pontokat lehessen kialakítani.  Orbán azt tanácsolta a brüsszeli bürokratáknak is, hogy kövessék ők is ezt a gyakorlatot.

„Ha Önök lebontják a velünk szembeni előítéleteiket, akkor felüdítő, innovatív, kreatív politikai gondolkodásra fognak bukkanni.”

Orbán világossá tette, hogy mi magyarok nem szeretnénk azt, amit az amerikai pénzügyi spekuláns szeretne. Soros György és az általa finanszírozott szervezetek évente 1 millió migránst akarnak az Európai Unióba szállítani.

„Mi ezt a javaslatot elutasítjuk”. Magyarország nem szeretne kötelező betelepítést.

Orbán a nemzeti elkötelezettségű szilárd, kitérők nélküli politikának azt az alapelvét is újra leszögezte,  hogy az, hogy kivel élünk együtt, ennek eldöntése kizárólag a magyarokat illeti. Ez szuverenitás-kérdés.

Mint ahogy a nemzeti konzultáció Brüsszel által vitatott pontjai is egytől egyig azok. Ragaszkodunk a rezsicsökkentéshez. Nem fogunk lemondani az adómegállapítás nemzeti hatásköréről. Megvédjük a munkaalapú társadalmat és nem akarunk visszatérni a segélyalapú rendszerhez.

„Ezekben nem akarunk változást”.

Orbán itt ismét európai érvekkel védte meg a magyar gyakorlatot.

„A közös akarattal kialakított status quot védjük”.

Innen jön a konzultáció elnevezése is, az „állítsuk meg Brüsszelt”.

„A szabályok, amelyeket meg akarunk védeni, közös európai szabályok”.

Ezért nem lehet a konzultációt Európa-ellenesnek nevezni. Igaz, nem is azon az alapelveken nyugszik a magyar konzultáció, mint amit a brüsszeli bürokraták képviselnek. Orbán a Nemzetek Európájának álláspontját képviseli. Ez azt jelenti, hogy ragaszkodik a nemzeti szuverenitáshoz, ahhoz a gondolathoz, hogy csak erős nemzetek alkotnak erős Európát. Ezt a politikai célt a vita, az érvelés, a meggyőzés eszközével akarjuk elérni.

„Vívjuk meg a vitáinkat, de ne ítéljenek el azért, mert a saját döntéseket hozzuk meg.”

A harmadik kérdéskör, amiben meg kellett védeni Magyarországot, az az úgynevezett civilszerevezetekről szóló törvény.szóló törvény. Orbán elmondta, hogy az amerikai minta követéséről van szó, a cél pedig az átláthatóság, amelyek szintén fontos európai értékek.

„Csak annyit akarunk, hogy tudni lehessen, hogy milyen pénz és érdek áll mögöttük.”

Ez pedig nem csorbítja az alkotmányos jogaikat.

Orbán kifejezésre juttatva, hogy Magyarország egy erős Európa mellett elkötelezett, büszke ország, amely eddig is és ezután is be fogja tartani az Unió szabályait, de a magyar emberek érdekéből nem enged.