Már sorszámot kell kérni a pásztói könnyező Szűz Máriához

A világot siratja-e Szűz Mária szobra, vagy csak a hívők adnak csodás jelentést egy fizikai jelenségnek? A vita nem új keletű, de most Magyarországon is fellángolt, amikor, mint a hívők mondják, könnyezni kezdett a pásztói templom Szűz Mária szobra. A %Ripost% a helyszínen járt, hogy kiderítse, mi történt.

A templomot hétköznap délelőtt zárva tartják. – Szombaton van a szentmise, akkor jöjjenek! – tanácsolja egy helybéli. – Olyankor mozdulni sem lehet, annyian vannak a csoda miatt! S nem csak falubeliek, sokan jönnek az ország minden részéből, de még külföldről, egészen messziről is!

Hétköznap is kinyittatják a templomot

A templom udvarán egyre többen gyülekeznek, valaki elszalad a sekrestyésért.
– Ha már elutaztunk idáig, nem megyünk haza anélkül, hogy lássuk a könnyező Szűz Máriát, és elmondjunk hozzá egy imát – makacsolja meg magát az egyik látogató. Végül az érdeklődők előtt megnyitják a templomot. Húsz percet kapnak, hogy megnézzék a híressé vált kék ruhás Madonnát, és imádkozzanak hozzá.

A helybéliek kezdik megszokni, hogy nagy figyelem irányul a kis Nógrád megyei településre. Mesélik: egymást követik a csodák, több szobor is könnyezik vagy forgatja a szemét.

A lakosok egy része áhítattal fogadja, hogy éppen őket tisztelte meg a Szent Szűz, mások viszont cinikusan megjegyzik: nem kéne hajnalban nyitva hagyni a templom ajtaját, akkor nem csapódna le a pára a szobrokon…

Az egész május 13-án kezdődött.

Aznap a portugáliai Fatima-jelenések századik évfordulója alkalmából tartottak szentmisét. Mint az köztudott, Fatimában 1917-ben többször is megjelent a Szűzanya a pásztorgyerekeknek. A pásztói templomban lévő Mária-szobor aznap kezdett először könnyezni. Aztán június 25-én Pásztón a másik, szomszédos Szentlélek Templomban a Rosa Mystica szobor kezdte ontani a könnyeket, majd a mellette lévő kék Megsegítő Mária-szobor is. Ahogy ennek híre ment, kíváncsiskodók és hívők kezdtek özönleni Pásztóra, hogy a saját szemükkel lássák a jelenséget, vagy segítséget kérjenek az „életjelet adó” Szűztől.

Lapunk munkatársa alaposan szemügyre vette a szobrokat, és némi csillogást valóban tapasztalt a szobor szemüregében, de könnyeket nem látott. Amikor felvetjük az egyik látogatónak, hogy nem látjuk a csodát, azt válaszolja:

Igaz, most nem könnyezett a szobor, de az egyiknek duzzadt a szeme. Viszont elmúlt a náthám, amíg bent voltam

– tette hozzá, de azt nem akarta, hogy a nevét leírjuk.

Özönlenek Pásztóra a gyógyulni vágyók

- Sok helyről jönnek, csak ma vannak itt Békéscsabáról, Nagykanizsáról, Szegedről és Márianosztráról, de jöttek már Venezuelából is.

A legtöbben abban bíznak, hogy meggyógyulnak. Főleg daganatos betegek, ízületi vagy pszichés gondokkal küzdők és gyermekáldásra vágyók fordulnak a könnyező Szűz Máriánkhoz

– mondta a Ripost napilapnak Sidi Erzsébet. Pásztóiról azonban nem tud, akivel csodás gyógyulás történt volna. A helyiek mind csak hallottak olyanról, akivel csoda történt, de ha felvetjük, miért ilyen biztosak abban, hogy csodatévő a Szűz Máriájuk, felháborodnak.

- Már hogyne volnék biztos benne! – méltatlankodik egy asszony. - Képzeljék el, annak a szobornak, amelyik először könnyezett, most forog a szeme és kinyílt a szája, pedig korábban csukva volt. Hát mi ez, ha nem csoda?

Hitelesíttetni szeretnék az egyházzal

Azt tervezik, hogy minden látogatótól bekérik, mi történt vele, miután a pásztói könnyező Szűz Máriához fohászkodott, és összesítik a csodákat. Szerettük volna megkérdezni a helyi plébános véleményét is, de ő éppen Fatimában van zarándokúton, ezért nem juthattunk be a nagytemplomba, mint ahogy a zarándokok sem.

A Váci Egyházmegye azt írta: „Amit nem tudunk megmagyarázni értelemmel, amiről nincs bizonyosságunk, azt csodának nevezzük. Ezeket a tapasztalatokat az isteni, a természetfeletti világ megnyilatkozásainak tartjuk. Sajnos a legnagyobb csodákat nem vesszük észre, mert megszoktuk. Csodálkozzunk rá a búzamagra, a víz körforgására, a születésre, a hitre ébredés titkára!”

Sok hívőt dühít, hogy párakicsapódással magyarázzák

A szkeptikusok úgy vélik, van reális magyarázat a szobrok könnyezésére: ezek fából készültek, és a fa anyagán egy idő után apró hajszálrepedések keletkeznek. Nedves időben ezekben a repedésekben összegyűlik a pára, majd kicsapódik. Ezért is tapasztalható a jelenség inkább párás reggeleket követően, és ezért nem mindig látható.

A hívőket, gyógyulásra vágyókat azonban csak felbőszíti az efféle magyarázat. S mert hisznek a csodában, sokan el is érhetik azt, amit remélnek tőle. Végtére az eredmény a fontos...