Ezt okozza a pszichológus szerint a Pokémon GO!

A Pokémon GO néhány nap alatt teljesen felforgatta a világot. Emberek tódulnak ki tömegesen az utcákra és a közterekre azért, hogy okostelefonjaikkal virtuális szörnyeket foghassanak, ezáltal pedig különböző képzeletbeli szinteket ugorjanak meg.

A megosztó játékról mindenkinek megvan a maga véleménye.

Van, aki szerint a Pokémon GO jó hobbi, és remek táptalaj ahhoz, hogy a játékosok kimozduljanak a négy fal közül, új területeket, embereket ismerjenek meg.

Mások viszont úgy gondolják, felelőtlen és veszélyes hobbi, ami már így is sok balesethez, sőt, halálhoz is vezetett, ráadásul borzasztóan addiktív és kapcsolatromboló játék.

A %RIPOST% megkérdezte Dr. Csák Annamária klinikai szakpszichológust arról, hogy mikor és milyen formában lehet építő jellegű elfoglaltság a Pokémon GO, és mikor érdemes megálljt parancsolni.

"Ez egy képzeletvilág, amibe nagyon könnyű belekerülnie olyanoknak, akiket nem ér más sikerélmény az életben, illetve, akik nem tudják tartani a határokat."

Ezek az emberek teljesen elszakadnak a valóságtól, nem érdekli őket, ha egy kertbe besétálással magánlaksértést követnek el, sem az, hogy jön az autó.

A Pokémon GO azért is veszélyesebb, mint az eddigi, hasonlóan népszerű játékok, mert ez olyan felületen játszható, ami manapság mindenkinek van: okostelefonon.

Ezért is érdemes a szülőknek fokozottan figyelniük arra, mire használja a gyermekük a telefont.

Dr. Csák Annamária ugyanakkor elmondta, a játékban is lehet találni pozitívumot, hiszen nem minden fekete vagy fehér.

"A számítógépes játékok bizonyítottan növelik a gyerekek reakcióidejét. Az olyan játékokra, mint a Pokémon GO, a labilisabb emberek függnek rá. Ha egy gyerekkel eleget foglalkoznak, akkor nem a játékra lesz szüksége ahhoz, hogy fontosnak érezze magát, ha pedig egy embert elég sikerélmény ér, akkor nem a játéktól fogja ezt elvárni."

A szakember ugyanakkor nem ajánlja, hogy a szülők elvegyék a játékot.

Sokkal inkább célravezetőbb, ha a szülő megtanítja a gyermekét a mértéktartásra, amibe a napi egy óra számítógép vagy tévézés még belefér.