kulcsár edina
Figyelmeztetést adott ki az Egészségügyi Világszervezet, a koronavírus járvány miatt világszerte elmaradt tömeges védőoltások még a COVID-19-nél is nagyobb veszélyt jelenthetnek.
Többféle eltűntnek gondolt fertőzés bukkanhat fel újra annak következtében, hogy az elmúlt négy-öt hónapban a tömeges oltások is elmaradtak, méghozzá elsősorban a világnak éppen azon a tájain ahol a legnagyobb ezen betegségek felbukkanásának a veszélye. A védőoltások halasztásának kockázata hogy csökken az átoltottság, ezért akár súlyos betegségek (kanyaró, bárányhimlő) terjedhetnek el járványként.
Himlő, kanyaró, sőt akár pestisjárvány is kitörhet azokban a több országot felölelő régiókban, amelyekben csak néhány éve vagy évtizede sikerült visszaszorítani ezeket a tömeges járványokat előidéző kórokozókat.
A WHO konkrét listát is közzétett azokról a betegségekről, amelyek újbóli felbukkanására az elmaradt oltások miatt nagy az esély. A külföldre utazás veszélye emiatt is sokkal nagyobb a korábbiaknál.
Legalább 80 millió egy éven aluli csecsemő életét veszélyeztetik az oltással megelőzhető betegségek, mert 68 országban a csecsemők jelentős része maradt védőoltás nélkül. 27 országban a kanyaró, 38 országban a gyermekbénulás elleni védőoltási kampányt halasztották el.
Emiatt a szegény és gazdag országokban egyaránt gyermekek tízmilliói a diftéria, kanyaró és tüdőgyulladás fertőzés kockázatával néznek szembe, hangoztatta Ghebreyesus az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója.
Afrikának a Szaharától délre fekvő részében máris megduplázódott a maláriás megbetegedések száma. Eddig 21 országból jelentették a WHO-nak, hogy hiány van különböző betegségek elleni védőoltásból a világjárvány miatt elrendelt határátlépési korlátozások miatt.
Magyarországon már június eleje óta be lehet pótolni az eddig elmaradt kampányszerű iskolai oltásokat. A b-típusú fertőző májgyulladás, vagyis hepatitis-b elleni védőoltást, illetve a human papilloma vírus (hpv) elleni szert másodjára is be kell adni. Ősszel ezeket első körben beadták a 2019-2020-as évre az őszi kampányban. A hepatitis-B-re 98 ezren kapták meg az első oltást, márciusban lett volna a folytatás, amit megakadályozott a járvány. Márciusban már 20 ezer fő így is megkapta a második adagot, de a digitális oktatásra való áttérés miatt már a többieknél ez nem volt lehetséges, ezt pótolják most. A hpv-oltások esetében áprilisban lett volna a második oltás ideje, ők is, 41 ezren, most kapják majd meg hetedik osztályosként a szükséges oltást. Sok szülő fél, hogy a védőoltások beadásával gyermekük immunrendszere is legyengül. Szintén fontos megemlíteni, hogy az oltások nem gyengítik az immunrendszert, viszont a fertőzések, amelyek ellen védelmet nyújtanak, gyengítheti azt. Ezért is fontos, hogy minden oltás a megfelelő időpontban kerüljön beadásra. Felmerülhet a kérdés, mi történik akkor, ha kiderül, hogy a gyermek közelében koronavírussal fertőzött személy is tartózkodik. A hazai gyermekorvosok egyet értenek abban, hogy a védőoltás beadása szempontjából nem jelent magasabb kockázatot egy koronavírusos családtag jelenléte. Azonban ilyen esetben feltétlenül tájékoztatni kell a gyermekorvost a járványügyi intézkedések elindítása miatt.