Újra hallattak magukról az embercsempész muszlim lelkipásztorok

Embercsempészés miatt állítottak bíróság elé Franciaországban egy iráni imámot – aki politikai menekültként él az országban – és társát. A két férfi ellen tavaly december óta tart a nyomozás, eközben szabadlábon, de rendőri felügyelet alatt élhetnek. Társaikat már korábban elítélték, mondhatni, a lehető leghamarabb ők léptek a nyomukba.

A vád szerint a két férfi több száz(!) illegális utat szervezett a La Manche csatornán át illegális migránsoknak. Egy-egy alkalommal felfújható gumicsónakokban egyszerre 8-9 embert juttattak át Nagy-Britanniába. A két férfi beismerte, hogy segítették az illegális migránsokat. A bíróság most azt vizsgálja, hogy ezt pénzért vagy „meggyőződésből” hajtották-e végre.

Egy a franciaországi Rouen városában tevékenykedő imámot ugyancsak azzal gyanúsítanak a hatóságok, hogy illegális bevándorlóknak segített az országból átjutni Nagy-Britanniába. Az imámnak egy társa is volt, aki a beszámolók szerint szintén muszlim vallású.

A francia La Voix du Nord cikke szerint az imám politikai menekültként érkezett Franciaországba. Társával együtt Normandiában tartóztatták le őket. A gyanú szerint 2018. decembere óta segítettek illegális bevándorlóknak átjutni Nagy-Britanniába, a La Manche csatornán keresztül. A hatóságok szerint a két férfi elismerte, hogy hat-hét felfújható csónakot adtak a migránsoknak, hogy a tengeri utat meg tudják tenni. A gyanúsítottak hétfőn álltak bíróság elé. Azt mondták, hogy több időre van szükségük, hogy a védelmüket felállítsák, így a tárgyalást áprilisra halasztották. Az ügyész szerette volna elérni, hogy a férfiak előzetes letartóztatásban maradhassanak, azonban a bíróság elutasította ezt a kérést. A Le Manche csatorna egyébként közkedvelt átkelőhelynek számít azoknak a migránsoknak, akik be akarnak jutni az Egyesült Királyságba.

Mivel az embercsempész imámok a börtönbüntetések letöltése után ott folytatják, ahol abbahagyták, példaértékű lehet egy osztrák döntés. Nem ütközik alkotmányba a külföldről finanszírozott imámok kiutasítása Ausztriából – állapította meg az osztrák alkotmánybíróság. A 2015 óta érvényben lévő úgynevezett iszlámtörvény tiltja, hogy külföldről finanszírozzák az Ausztriában tevékenykedő vallási vezetőket. Bár a jogszabály ezzel korlátozza az elismert egyházak és vallási közösségek szabadságát, nem számít aránytalannak – vélte az alkotmánybíróság. A testület szerint az egyházak állami befolyástól való mentességének megőrzése mindenki érdeke. Sebastian Kurz osztrák kancellár üdvözölte az alkotmánybíróság döntését. A kancellár bátorító jelzésnek nevezte az ítéletet, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy „gátat szabjanak a politikai iszlámnak és a külföldi befolyásnak” Ausztriában. Kurz először tavaly nyáron úgy döntött, hogy a politikai iszlám elleni fellépés jegyében kiutasítanak több, külföldről támogatott imámot, és bezárnak hét mecsetet. Mindez az után történt, hogy a bécsi török közösséghez kötődő egyik jelentős mecsetben a gallipoli csata jeleneteinek megelevenítéséhez gyerekeket katonaruhába öltöztettek. A mecsetek bezárásáról szóló döntést eljárási hiba miatt jogellenesnek találta a bécsi közigazgatás.