Új kutatások: Miért veszélyesebb a koronavírus az idősebbekre?

Miért veszélyesebb, miért okoz több halálesetet a koronavírus az idősebbek körében? Eddig mindenki úgy gondolta, hogy ennek a már gyengébb, a fertőzésekkel kisebb hatásfokkal szembeszálló immunrendszer az oka. Az amerikai Massachusetts Institute of Technology kutatói most új elmélettel álltak elő.

Ennek lényege, hogy a vírus könnyebben szaporodik és terjedhet el az az időskorúak már merevebb, több fehérjerostot tartalmazó, kevésbé rugalmas tüdőszövetében. Ezen a merevebb sejtszerkezetű tüdőszöveten szerintük kényelmesebben tapadhat meg és kezdhet szaporodni a koronavírus.

Az idősebb tüdőt a proteinszálak megszaporodása teszi merevebbé, amit az elhízás, a mozgást nélkülöző életmód is elősegíthet. Ezekbe a szövetekbe, ezekbe a sejtekbe könnyebben talál utat magának a vírus, hogy aztán ott szaporodni kezdjen, gyakorlatilag „átvéve az irányítást”.

A gyulladásos területen aztán elhalt sejteket, kórokozókat tartalmazó folyadék szaporodik fel, a hörgőcskék és az egész tüdő „izzadmánnyal” telítődik, amitől a légzőszervrendszer képtelen lesz funkcióját ellátni: az oxigénfelvétel és a szén-dioxid-leadás lehetetlenné válik, a páciens megfullad.

A kutatók szerint nagyon fontos lehetnek ezek a részletkérdések is a betegség legyőzésében, nem szabad kizárólag csak a vakcina kifejlesztésére koncentrálni.

A koronavírus által okozott tüdőgyulladás azért is különösen veszélyes, mert úgy tűnik, hogy az egész tüdőt érinti, és nem csak annak bizonyos részeit, ráadásul nagy kockázatot jelentenek a másodlagos fertőzések is. Amennyiben a fertőzés elérte a tüdőt és a légzőhólyagocskákat is, az egészséges szervezet első reakciója, hogy megpróbálja elpusztítani a vírust, és megakadályozni, hogy a kórokozó reprodukálja magát. A szervezetnek ez a védekező mechanizmusa ugyanakkor romlik azokban az esetekben, amikor a betegek 65 év felettiek és valamilyen egyéb krónikus egészségügyi problémában (szív- és tüdőbetegség, cukorbetegség) szenvednek.

Vagyis két dolog adódik össze az idősebbek esetében. A merevebb tüdőszövet sokkal jobb lehetőségeket kínál a vírus megtapadásához és elszaporodásához, amit aztán az idősebbek kétség kívül gyengébb immunrendszere már sokkal kisebb eséllyel tud csak legyőzni. Nem beszélve arról, ha egyéb krónikus megbetegedésekben is szenvednek.

Ráadásul bármennyire is egészséges valaki, az életkor előrehaladtával a tüdőgyulladás kialakulásának kockázata egyértelműen növekszik. Valószínűleg ez is összefügghet a merevebb tüdőszövettel.

Ráadásul a koronavírus okozta tüdőgyulladás, más „hagyományos” tüdőgyulladásokkal ellentétben nem korlátozódik a tüdő bizonyos részeire, hanem az egész tüdőre, annak mindkét oldalárra szétterjed. Különösen ijesztő, hogy a COVID-19 betegségből felépülő páciensek nagy mértékű, maradandó tüdőkárosodást szenvedhetnek, ha a gyulladás nem hagy alább időben. Ez pedig azt jelentheti, hogy a tüdőlebenyek hegesedése miatt egyes esetekben hosszú távon is állandósulhat a légszomj, a légzési nehézség.

Kínai szakértők az elsőként felgyógyulók csoportját követték nyomon, és megállapították, 12 emberből 2-3-nál jelentkezett a szerv tartós károsodása. Ha egy kicsit is tempósabban sétáltak, már kapkodták a levegőt„ – nyilatkozta a South China Morning Post újságnak a kutatócsoport egyik tagja, Owen Tsang Tak-yin. Néhány páciensnél a tüdőfunkció 20-30 százalékkal is csökkenhet a felépülést követően”