kulcsár edina
Még tavaly is 111 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF).
Az elutasított és jogerősen távozásra kötelezett menedékkérők száma tovább emelkedett, tavaly november végén 248 861 ilyen személyt tartottak nyilván, ami 5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
Legnagyobb részük azonban, 200 598 személy úgynevezett befogadott státuszt kapott, ami azt jelenti, hogy távozási kötelezettségüket ideiglenesen felfüggesztették, így legálisan tartózkodhatnak az országban. Ennek leggyakoribb oka az úti okmányok hiánya, ami arra vezethető vissza, hogy a menedékkérők többsége iratok nélkül érkezik Németországba.
Az előzetes adatok szerint 2019-ben januártól november végéig 20 587 embert toloncoltak ki, míg 2018-ban egész évben 23 617-et, 2017-ben 23 966-ot, 2016-ban pedig 25 375-öt.
Tavaly május óta egyetlen hónapban sem sikerült kétezernél több kitoloncolást végrehajtani, miközben műveletek ezrei nem sikerültek. A január-szeptemberi időszakban 20 ezer 210 esetben azért hiúsult meg kitoloncolás, mert az illetőt nem találták meg a bejelentett lakcímére kiszálló rendőrök. További 2839 esetben megtalálták, mégsem sikerült hazajuttatni, mert ellenállt az intézkedésnek, vagy az utaztatására kijelölt repülőgép kapitánya megtagadta, hogy elszállítsa.
Október 30-i adatok szerint a menedékjoggal visszaélők jelentős többsége (22 050) eddig egy alkalommal tért vissza Németországba, és terjesztett elő újabb menedékkérelmet. 4916 bevándorlónak viszont a jelenlegi a harmadik próbálkozása, 1023-nak pedig már a negyedik, sőt 294 esetben már legalább az ötödik.
A nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken. Így 2017-ben mintegy 222 ezer, 2018-ban 185 ezer, tavaly pedig 111 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz.
Horst Seehofer német belügyminiszter az év végén jelentette be, hogy tovább szigorítják a határellenőrzést, és keményebben lépnek fel a menedékjoggal visszaélőkkel szemben Németországban, miután felháborodást okozott Ibrahim Mirinek, egy közel-keleti eredetű bűnözői csoport kitoloncolt vezetőjének a visszatérése. A szigorítás keretében bevezetik a többi között azt is, hogy kitoloncolási őrizetbe kell venni mindazokat, akik kitiltásuk ellenére visszatérnek Németországba, hogy menedékjogi kérelmet nyújtsanak be.