kulcsár edina
A 25 és 31 éves csecsen férfiakat azzal vádolták, hogy terrorcselekményeket készítettek elő az ausztriai Bécsben és Grazban, valamint Európa más városaiban. Mégis szabadon távozhattak.
A robbantásos merényleteket tavaly karácsony és szilveszter között tervezték végrehajtani, amikor az európai városok karácsonyi vásárai zsúfolásig vannak emberekkel. A 25 éves Sergio P. korábban már kétszer összeütközésbe került a rendőrséggel, szintén terrorcselekmény előkészítésének gyanúja miatt – számolt be hétfőn a Kronen Zeitung honlapja. A két csecsen állampolgárt névtelen telefonos bejelentés alapján fogták el az osztrák rendőrök még decemberben. A grazi ügyészség azonban nem találta megalapozottnak a terrorizmus gyanúját, ezért hétfőn szabad lábra helyezte őket.
Egyiküket korábban már kétszer őrizetbe vette az osztrák rendőrség hasonló bűncselekmény gyanújával.
A csecsenek tömegesen a múlt század 90-es éveiben, az első, majd a második csecsen háború tetőfokán érkeztek Nyugat-Európába, számukat ma mintegy 300 ezerre teszik. A legnagyobb, nagyjából 60 ezres közösségük Franciaországban él, s hivatalos adatok szerint országonként 30-45 ezren telepedtek le Németországban – ott nő a leggyorsabban a diaszpóra –, Ausztriában és Belgiumban is. Nagyobb közösségek élnek még Norvégiában, Dániában és Lengyelországban. Utóbbiban ők alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját.
Párizsban csak a külvárosokban majdnem 15 ezer csecsen migráns él, Strasbourg Elsau nevű külvárosában pedig 10-15 ezer. Itt nőtt felnőtt fel a párizsi Operánál késelő Khamzat Azimov is.
A franciaországi csecsen diaszpóra az egyik legnagyobb Európában élő csecsen kisebbség, amely nagyjából 30 ezer főt számlál.
Néhány csecsenekről szóló újságcikk címe az utóbbi időből: „Csecsen kalifátus Berlinben”; „Botrányos ítélet a cottbusi csecsen gyilkos perében”; „Kis közösség – nagy gondok”; „Csecsen dzsihád Ausztriában”. - Megmaradt közöttük a klánstruktúra, az egymás közötti leszámolások és a vérbosszú. A lakóhelyükön félelem légkörét alakítják ki, rátámadnak a többi migránsra, még a nőkre és a gyerekekre is. Mindig csoportban mozognak, és rendkívül agresszívak. Saját klánjaikban, egyfajta párhuzamos világban élnek” – mondta róluk Andreas Pilsl, Felső-Ausztria rendőrfőnöke. „Egy csecsen nem gond, ám ha már négyen-öten vannak ” – árnyalta tovább a képet a Gerasdorfban a fiatalkorúak börtönét vezető Margitta Neuberger-Essenther, hozzátéve, hogy a legtöbben rablásért kerülnek oda. Az igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy ezeket a fiatalokat másokkal ellentétben semmi sem érdekli. Sem a nyelv, sem az alapvető ismeretek. Úgy tartják, a hitetleneknek dolgozni megalázó lenne. Csak rangidős vezetőjük utasításait fogadják el.