Súlyos jogsértés gyanúját veti fel az ellenzéki adatgyűjtés

A Magyar Nemzet hétfői számában megjelent értesüléséről, amely szerint feltételezhető, hogy csalással, törvénytelen eszközök igénybevételével készül az önkormányzati választásokra a fővárosi ellenzék, Szánthó Miklós az M1 aktuális csatornán hétfőn úgy fogalmazott: „ez több mint bűn, ez hiba”.

Az adatkezelésnél kiemelt szempont a célhoz kötöttség elve. Ez esetben a jelöltek a választásokon való indulás érdekében gyűjtenek ajánlásokat – ismertette.

Szánthó Miklós leszögezte: más célra, például adatbázis építésére, ezeket az ajánlásokat nem lehet felhasználni.

Ezért – álláspontja szerint – sérülhettek a választási eljárási törvény részletes szabályai, és a választási eljárásnak a tisztességes és jóhiszemű joggyakorlásra vonatkozó alapelve is. Emiatt a választási bizottsághoz kifogást lehet benyújtani – jegyezte meg.

Az Alapjogokért Központ igazgatója elmondta, hogy felmerül az információs törvény és a GDPR, az EU adatvédelmi rendeletének sérelme is, ezért akár hivatalból, akár bejelentésre is vizsgálódhat az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

Emellett – tette hozzá – felmerülhet a személyes adattal való visszaélés gyanúja, valamint az is, hogy nem sérült-e a választás rendje és tisztasága. Közölte: az is kérdés, hogy az aktivistáknak volt-e adatfeldolgozói szerződése.

A Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt stábja által aránytalanul nagy mennyiségben felvett ajánlóívekről Szánthó Miklós azt mondta: adatgyűjtő manőverezésbe kezdhetett az ellenzék, mert a politikai építkezéshez szükséges a saját adatbázisuk bővítése.

Úgy folytatta: utóbbinak van legális útja is, ugyanakkor az ellenzéki magyarázkodásokból az tűnik ki, hogy összekeverik az ajánlásgyűjtést és támogatói ívek gyűjtését. Későbbi kapcsolattartási célból ajánlásokat nem lehet gyűjteni – mutatott rá Szánthó Miklós.