POLITIK

Súlyos botrányok az esélyes német kancellárjelölt körül

Komoly botrányba keveredett a szeptember 21-ei német választások előtt a pillanatnyilag legesélyesebb kancellárjelölt, a szociáldemokrata Olaf Scholz.
címkék:
  • Szerző: RIPOST

Mivel Angela Merkel nagykoalíciót vezet, ezért a szociáldemokraták (SPD) most is kormányon vannak, és Scholz a pénzügyminiszter. És kiderült: enyhén szólva sem őrködött megfelelően a német emberek pénzén.

A scholzi, tudatosan épített „jó vezetői„ imázs árnyoldalára az után derült fény, hogy házkutatást tartottak az általa vezetett pénzügyminisztériumban, továbbá az igazságügyi minisztériumban is. A vizsgálat célja a pénzügyi tranzakciókat vizsgáló központi hivatal (FIU) volt.

A pénzmosás elleni küzdelemért felelős és a vámhatósághoz tartozó, de Olaf Scholz közvetlen felügyelete alatt álló hivatal működésében komoly zavarokat találtak a nyomozók, és emiatt Scholz-ot „rossz irányítással” vádolták meg. A FIU-n pedig azt kérték számon, hogy nem továbbított több millió eurós összegű, Afrikába irányuló csalárd kifizetésekről szóló információkat a rendőrségnek és a bíróságoknak. A kérdéses ügylet hátterében kábítószer- és fegyverkereskedelem, valamint terrorizmus kitervelése álltak.

Financial intelligence unit (FIU)

A nemzetközi standardok alapján minden állam köteles kijelölni egy központi egységet, amely az ún. „pénzmosásgyanús„ bejelentéseket fogadja, azokat elemző-értékelő tevékenysége során megvizsgálja, és az elemző-értékelő tevékenysége eredményét bűnüldözési célból – azon belül is elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés érdekében – továbbítja. E központi egységet hívjuk pénzügyi információs egységnek, angolul „financial intellgence unit”-nak, rövidített nevén FIU-nak.

Magyarországon a NAV Központi Irányítás szervezetében működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda látja el a pénzügyi információs egység feladatait.

A FIU-t 2019-ben már megvádolták azzal, hogy információkat tartott vissza, amikor a Daxon is (német tőzsdeindex) jegyzett Wirecard pénzügyi tranzakciós vállalatnál komoly gyanú merült fel, hogy a vállalat visszaéléseket követett el. A csalás egy óriási port felverő csődhöz vezetett, amelyben sok mindent megtalálunk: mérleghamisítást 1,9 milliárd értékben, tönkrement kisrészvényeseket, és Olaf Scholz vezetői tevékenységét érintő, könnyelműségre utaló vádakat. A miniszter közreműködésével ugyanakkor az egyébként szintén a felügyelete alatt álló pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságnak (Bafin) akkor sikerült eltussolnia a Wirecard-botrány néven ismertté vált esetet.

A közvélemény-kutatásokban pillanatnyilag vesztésre álló CDU (Német Kereszténydemokrata Unió) szerint Scholz és a szintén szociáldemokrata (SPD) igazságügyi miniszter „politikai felelősséget viselnek” ezekért a botrányokért. Armin Laschet CDU-kancellárjelölt a vasárnapi televíziós vitán arról beszélt, hogy súlyos következményei lennének, ha nála egy miniszter így végzi a munkáját.

Német elemzők a Le Figaro szerint arról írtak, hogy Németországban megjelentek maffiaszerű jelenségek.Önök akarják az országot vezetni, de nem képesek rendet tenni a vámhatóságnál. Ez egyáltalán nem jó jel„ – jelentette ki Fabio De Masi a szélsőbalos „Die Linke” párt nevében. A Wirecard-ügyhöz hasonlóan a Scholz először tisztázni akarta magát; azzal érvel, hogy a házkutatás „nem az ügynökei ellen irányult kifejezetten”, majd vádaskodni próbált, hogy „az akciót ellenfelei irányították„, mondván, hogy a nyomozóknak ”írásban kellett volna feltenniük neki a kérdéseiket„.

Vajon a német választókat, akik elsősorban a kancellárjuk vezetői képességeit értékelik, befolyásolja-e ez az eset?Az emberek nem értenek ebből semmit. Számukra ez bürokrácia” – mondja Manfred Güllner, a Forsa közvélemény-kutató intézet igazgatója. Azaz, szerinte Scholz megúszhatja a példátlan botrányt.

A vasárnapi kancellárjelölti tévévitán egyébként Scholz egyáltalán nem zárta ki, hogy a kommunistákhoz meglehetősen közel álló, szélsőbaloldali „Die Linke” párttal alakítana kormányt, ha megnyernék két hét múlva a választást. Az agresszíven NATO-ellenes szélsőbaloldali párt a német kormányban feltehetően zavaros politikai helyzetet eredményezhetne. Mind saját hazájában, mind Európában.

Angela Merkel baloldali fordulat veszélyére figyelmeztetett utolsó parlamenti beszédében

El kell hárítani a keletnémet állampárt utódszervezetével együttműködő kormány megalakulásának veszélyét Németországban a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár kedden, kormányfői pályafutása utolsó tervezett parlamenti beszédében.

A törvényhozási ciklus végeztével visszavonuló politikus kiemelte, hogy a választás nemcsak azért különleges, mert Németország második világháború utáni történelmében először nem indul a hivatalban lévő kancellár, hanem azért is, mert az ország jövőbeli útjáról kell dönteni.

Vagy a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek kerülnek kormányra, akik „elfogadják” az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldal (Die Linke) támogatását, „vagy legalábbis nem zárják ki” az együttműködést velük, vagy Armin Laschet és a jobbközép CDU/CSU vezetésével alakul kormány, amely a stabilitást, megbízhatóságot, mértékletességet képviseli.

Hazánk számára a legjobb út egy CDU/CSU vezetésű szövetségi kormány Armin Laschettel mint kancellárral„ – mondta Angela Merkel.

A kancellár az utóbbi években rendre a kormánypártok – a CDU/CSU pártszövetség és az SPD – közötti egyetértésre, a közös ügyekre helyezte a hangsúlyt parlamenti felszólalásaiban. Valószínűleg utolsó beszédében ehhez képest szokatlanul élesen bírálta az SPD kancellárjelöltjét, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminisztert, többször kitérve a politikus egy ironikusnak szánt megjegyzésére, miszerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen védőoltással rendelkezők ”kísérleti nyulak„ azok számára, akik még nem oltatták be magukat.

Angela Merkel aláhúzta, hogy az oltási kampány kezdetétől mindig minden vakcina megfelelt a gyógyszerfejlesztési előírásoknak. ”Sem Olaf Scholz, sem én, és senki más sem volt kísérleti nyúl„ – mondta.

Az SPD és a CDU/CSU között nagy különbség van ”kőkemény gazdasági és adópolitikai ügyekben is, az ország jövőjét és a munkahelyeket érintő döntésekben„ – tette hozzá.
Ugyanakkor kiemelte a közös kormányzással elért eredményeket is, felidézve a többi között a klímaváltozás megfékezését, a koronavírus-járvány megállítását és a járvány miatt válságba került gazdaság stabilizálását szolgáló intézkedéseket.

A legutóbbi felmérések szerint az SPD a szavazatok 24-26 százalékát gyűjtheti össze, a CDU/CSU pedig 20-22 százalékos eredménnyel a második helyen végezhet. A Zöldek 17-19 százalék körül állnak. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12-13 százalékára számíthat, a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavaztok 11 százalékát gyűjtheti össze, az SPD-től balra álló Baloldal 6 százalék körüli eredménnyel végezhet. Így az eddigi kettő helyett valószínűleg három partnerre lesz szükség parlamenti többségre támaszkodó kormány alakításához.

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?