kulcsár edina
Gazdasági bűnügyek és korrupciós botrányok sora. A leltárt ifj. Lomniczi Zoltán állította össze.
1. Elszámoltatás és jogállam – Simon Gábor pénzügyi botránya és egyes felmentett baloldali politikusok ügyei
Az elmúlt évek bírósági pereiben számos esetben mentettek fel baloldalhoz köthető politikusokat Magyarországon. A politikai közélet erkölcsi megtisztulását célzó, de csak jogállami eszközökkel megvalósítani kívánt elszámoltatás kérdését már 2010 márciusában tartalmazta az akkor kormányra készülő konzervatív néppárt, a Fidesz programja, és Orbán Viktor már kormányon nyomatékosította: ezt az elszámoltatást véghez kell vinni.
2010–12 között 1442 ügy kivizsgálása kezdődött meg, 61 ügyben büntetőfeljelentés is született, és ezekből hét el is jutott a vádemelési szakaszba. Az alábbiakban néhány fontosabb ügy:
2012 májusában jogerősen is felmentette a Központi Nyomozó Főügyészség Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest és társait az ellenük indult magánokirat-hamisítási ügyben. (Hagyót, élettársát és a szocialista politikus ügyvédjét 2012 januárjában mentette fel első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság a hamisítási vád alól.) Hagyót ugyanakkor 2016 januárjában, nem jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a Kecskeméti Törvényszék volt városvezetőként 14 társával a folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények vádjával indult eljárásban.
2014 májusában a Kúria jogerősen felmentette Molnár Gyula korábbi újbudai szocialista polgármestert és Lakos Imre volt szabaddemokrata alpolgármestert a hivatali visszaélés vádja alól. (A vád az volt, hogy egy több százmillió Ft értékű önkormányzati ingatlant pályáztatás nélkül, hivatali hatalmával visszaélve játszottak át egy magáncégnek.)
2016 januárjában a Veszprémi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette Schwartz Bélát, Ajka szocialista polgármesterét a jelentős vagyoni hátrányt okozó 2008-as hűtlen kezelés és zsarolás bűntettében ellene 2012-ben emelt vádak alól. (A polgármestert első fokon 2015 januárjában mentette fel minden vádpont alól a veszprémi járásbíróság.)
2016 májusában a Szegedi Ítélőtábla másodfokon is jogerősen felmentette Hunvald György szocialista politikust a hűtlen kezelés vádja alól. Budapest VII. kerületének korábbi polgármesterét 2015-ben a Szegedi Ítélőtábla 2 év hat hónap börtönre ítélte, ezt az ítéletet helyezte hatályon kívül a Kúria, perújítás keretében.
2016 júniusában a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert és Fapál László volt államtitkárt a hűtlen kezelés vádja alól. (A vád az volt, hogy Juhász miniszterként 2006 júniusában a vagyonkezelési szabályokat áthágva engedélyezte, hogy Fapál megvegye a neki 2005 tavaszán határozatlan időre juttatott lakást, az exállamtitkár pedig felbujtóként vett részt a jogosulatlan lakásvásárlásban.)
2017 januárjában a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatával jogerősen felmentette Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselőt a vesztegetés vádja alól. (A vád az volt, hogy a honatya 2013-ban, XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja.)
2016 januárjában a Veszprémi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette Schwartz Bélát, Ajka szocialista polgármesterét a jelentős vagyoni hátrányt okozó 2008-as hűtlen kezelés és zsarolás bűntettében ellene 2012-ben emelt vádak alól. (A polgármestert első fokon 2015 januárjában mentette fel minden vádpont alól a veszprémi járásbíróság.)
2016 májusában a Szegedi Ítélőtábla másodfokon is jogerősen felmentette Hunvald György szocialista politikust a hűtlen kezelés vádja alól. Budapest VII. kerületének korábbi polgármesterét 2015-ben a Szegedi Ítélőtábla 2 év hat hónap börtönre ítélte, ezt az ítéletet helyezte hatályon kívül a Kúria, perújítás keretében.
2016 júniusában a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert és Fapál László volt államtitkárt a hűtlen kezelés vádja alól. (A vád az volt, hogy Juhász miniszterként 2006 júniusában a vagyonkezelési szabályokat áthágva engedélyezte, hogy Fapál megvegye a neki 2005 tavaszán határozatlan időre juttatott lakást, az exállamtitkár pedig felbujtóként vett részt a jogosulatlan lakásvásárlásban.)
2017 januárjában a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatával jogerősen felmentette Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselőt a vesztegetés vádja alól. (A vád az volt, hogy a honatya 2013-ban, XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja.)
Ekkor már kapkodott saját botrányai közepette a választási vereségre készülő baloldal. 2009 májusában Nyékes Béla, az MSZP környezetvédelmi tagozatának elnöke került előzetes letartóztatásba egy háromszázmillió forintos csalás megalapozott gyanúja miatt, az EP-választást éppen elbukó MSZP sietve kizárta őt soraiból. Az ügy egyik főszereplője lehetett Nyékes, akinek csalási ügyében – akkori sajtóinformációk alapján – 2010 őszén emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.
Ugyancsak 2010 őszén hatrendbeli, részben felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás, és egy rendbeli folytatólagosan elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával a Budapesti Nyomozó Ügyészség őrizetbe vette Benedek Fülöpöt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgató-helyettesét, aki a szocialista kormányzási időszakban a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárcánál államtitkári pozíciót töltött be. Benedeket és társait hűtlen kezeléssel vádolták amiatt, hogy a 2000-es években közpénzből finanszírozták a Szilvásy György szocialista kormánytag lesencefalui nyaralója elé ültetett szelídgesztenyefák beszerzését és elültetését. Szilvásyt 2014 elején felmentették, míg az exállamtitkárt egy évvel később – 2015 februárjában – hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélték.
2010. április közepén, már az országgyűlési választások első fordulóját követően a Fővárosi Bíróság vesztegetés miatt másodszor is börtönbüntetésre ítélte Kőbánya korábbi MSZP-s alpolgármesterét, Kaszab Csabát. A politikus a vád szerint 2005-ben 17 millió forintnyi kenőpénzt kapott, amiért egyszer már jogerősen két évre ítélték, egy bírósági döntés miatt azonban az ügyet újra kellett tárgyalni. 2010-ben már 3 év 10 hónap börtönbüntetést kapott, és egyben kötelezték őt a 17 millió forint visszafizetésére.
Zuschlag Jánost, aki az MSZP országgyűlési képviselője volt 1998–2004 között, 2007 őszén a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett csalással vádolta meg, és őrizetbe vették. 2010 márciusában az általa elkövetett bűncselekmények miatt első fokon nyolc és fél év börtönre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, de 2011 januárjában Zuschlag börtönbüntetését hat évre csökkentette a Szegedi Ítélőtábla. Enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy az okozott 72 millió forintos kár nagy részét Zuschlag közben megtérítette. A Zuschlag-ügy korrupciós szimbólumává vált a regnáló baloldal, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok időszakának.
A Zuschlag-ügy kapcsán megemlítendő Lados István, Zuschlag volt személyi titkára is, aki maga is közreműködött a többrendbeli csalásban. Első fokon két év börtönre ítélték, ami ellen először fellebbezést nyújtott be, majd ezt később visszavonta azzal a döntéssel, hogy inkább megkezdi – 2011 nyarán – a rá kiszabott börtönbüntetést. Lados egyébként életszerűtlennek mondta azt, hogy a csalások idején Gyurcsány vezette ifjúsági minisztérium irányítói, és más vezető MSZP-s politikusok ne tudtak volna Zuschlag problémás ügyeiről, ami az egész akkori kormányzatra ráveti az erkölcsi gyanú árnyékát.
Maga Gyurcsány Ferenc (2004-től 2009-ig miniszterelnök) is érintett volt jogilag visszás gazdasági és cégügyekben. A Legfőbb Ügyészség éppen 2006 tavaszán fejezte be három olyan ügyben a vizsgálatot, amelyek Gyurcsány Ferenc cégeihez kötődtek: a Szalay utcai ingatlanra kötött bérleti szerződés miatt az ügyészség a közérdek sérelme miatt pert is indított, a Nomentana- és a Fittelina-ügyben nem döntött további eljárásról. A Nomentana nevű cégnél az ügyészség szerint bár felmerülhetett az okirat-hamisítás gyanúja, az ügy elévült, ezért nem vizsgálódtak tovább a társasággal kapcsolatban. A Nomentana Bt. 1992-ben kft.-vé akart átalakulni, és bár a cégbíróság jogerősen elutasította kérelmét, a cég ennek ellenére 1993-tól 1995-ig használta a kft. megnevezést.